Az idegrendszer felptse I A kzponti idegrendszer Az

Az idegrendszer felépítése I. A központi idegrendszer

Az idegrendszer két része anatómiailag: • Központi idegrendszer - gerincvelő - agyvelő • Környéki idegrendszer - agyidegek - gerincvelői idegek - dúcok

Az idegsejtek részeinek elnevezései elhelyezkedés szerint A központi idegrendszerben A környéki idegrendszerben Neuronok sejttestjei mag – nucleus dúc – ganglion axonjai pálya – tractus (fasciculus, lemniscus) ideg – nervus

A gerincvelő – medulla spinalis • A gerinccsatornában helyezkedik el • kisujjnyi vastagságú, hengeres alakú • a csigolyáknak megfelelően - nyaki (cervicalis) - háti (thoracalis) - ágyéki (lumbalis) - keresztcsonti (sacralis) - farki (coccygealis) szakaszai vannak • kb. a 2. ágyékcsigolyáig tart, utána már csak a lejjebb kilépő idegek fonata következik (cauda equina)

• A gerincvelő (gv. ) szelvényezett szerkezetű • a magzati életben ez még szembetűnő, később eltűnik – csak a be/kilépő gerincvelői idegek jelzik határaikat: 2 csigolya között => • 8 nyaki, 12 háti, 5 -5 ágyéki és keresztcsonti, 1 farokcsonti ideg; össz. : 31 pár • a végtagok szabályozása a törzs többi részénél nagyobb idegi hátteret igényel => a gerincvelőn a nyaki és az ágyéki részen megvastagodás figyelhető meg

Keresztmetszeti képe: • belül: szürkeállomány: neuronok sejttestjei • kívül: fehérállomány: axonok • Szürkeállományban: - oszlopos szerveződés → keresztmetszetben szarvak: elülső szarv: harántcsíkolt izmokat ellátó, ún. somatomotoros rostok sejttestjei oldalsó szarv: visceromotoros (zsigeri mozgató) neuronok sejttestjei (nyaki és alsó ágyéki szakaszon hiányzik) hátsó szarv

• A ki/belépő idegrostok: - hátsó szarvba: érző gyökér - elülsőből: mozgató gyökér • A fehérállományt a kilépő idegrostok bontják részekre: elülső köteg (leszálló pályák) hátsó köteg (felszálló pályák) oldalsó kötegek (kevert)

• A szürkeállomány közepén egy csatorna fut: központi csatorna → az agykamrákban folytatódik • Kívülről a gv. -t 3 kötőszöveti hártya burkolja: agy-gerincvelői burkok (bővebben ld. az agyvelőnél) → a 2 belső között, + a központi csatornában: liquor cerebrospinalis (CSF) található

• A szürkeállomány finomszerkezetében kül. alakú, nagyságú idegsejtek figyelhetőek meg => ezek hosszanti „lemezeket”: ún. laminákat (Rexed-féle laminák) alakítanak ki • A fehérállományban is pályarendszerek figyelhetőek meg (pl. keresztezett piramispálya – tractus corticospinalis cruciatus)

Az agyvelő – encephalon Az agy fejlődése • A központi ir. korai embrionális stádiumban fejlődik (ectoderma →) az ún. velőlemez szélei felhajlanak → velőbarázda → velőcső → ebből jön létre a kp-i ir. • ~ 1012 neuron fejlődik gyors ütemben (a terhesség közepe táján) → 90%-uknak nem sikerül sikeres kapcsolatokat kiépíteni → ezek elpusztulnak. Így még mindig marad ~1011 (pontosabban ~87 milliárd)

• Születés után csak kismértékű az idegsejtképződés: ha már elfoglalták végleges pozíciójukat, nem osztódnak. De: pl. új készségek tanulása → neurogenezis • mégis: az agy óriási méretbeli növekedése zajlik le (megnégyszereződik) <= gliasejtek osztódása + kapcsolataik kiépülése – ez az első 3 életév alatt megy végbe → e kapcsolódások száma aztán serdülőkorig megfeleződik, aszerint, hogy sikerült-e információkat tartalmazó rendszereket kialakítaniuk vagy sem (ld. még köv. félév – tanulás, emlékezet).

• A velőcső elülső részén 3 jól megkülönböztethető régió fejlődik: - előagy - középagy - utóagy • a velőcső üregéből → agykamrák + a gerincvelő kp-i csatornája

A további fejlődés során: • Előagy → nagyagy + köztiagy - nagyagy → továbboszlik 2 agyféltekére + a bazális ganglionokra (rég. : törzsdúcok) - köztiagy → thalamus + hypothalamus • középagy (elnevezése középagy marad) • utóagy → híd + kisagy + nyúltvelő

Agyhártyák, agykamrák és agygerincvelői folyadék • 3 hártya védi az agyat és a gerincvelőt: - kemény agyhártya – dura mater - pókhálóhártya – arachnoidea (mater) - érhordozó hártya – pia mater utóbbi 2 együtt a lágyagyhártya • kemény agyhártya: szorosan a koponyacsontokra / gerinccsatornára fekszik (a nagyagy és a kisagy féltekéi közé sarlószerűen benyomul)

- helyenként 2 lemezre válva vénás öblöket hoz létre: az agyvelő vénás vérét gyűjtik össze - a gerinccsatornába 2 rétegben száll le → ezek között rés (benne vénás fonat → az epiduralis érzéstelenítés helye) • pókhálóhártya: a dura mater felszínéhez fekszik - a koponyatetőn jellegzetes bolyhokat képez → ezek a vénás öblökbe nyomulnak: rajtuk keresztül szívódik vissza a CSF

• pia mater: pontosan követi az agyvelő / gerincvelő felszínét - felette helyezkedik el a subarachnoidalis tér: ebben kering a CSF (agyvíz)

Agykamrák: • 2 oldalkamra a nagyagyféltekékben helyezkedik el • közöttük a III. agykamra a köztiagyban • IV. kamra: lejjebb, az agytörzs és a kisagy között

• A központi ir. a CSF-ben „úszik”: mechanikai + kémiai védelem + „súlycsökkentő” • A CSF a kamrák speciális érfonataiban keletkezik (ld. előző félév) • a két oldalkamrából a CSF a III. -ba folyik → ez közlekedik a negyedikkel a Sylvius-féle zsilipen (aquaeductus Sylvii) keresztül → innen (1 medialis és 2 lateralis nyíláson át) kijut a subarachnoidalis térbe → egyrészt az agyvelőn áramlik, másrészt a gerincvelő hátsó felszínén lefelé → elöl felfelé → végül a koponyatetőn a pókhálóhártya bolyhain keresztül szívódik vissza a vénás rendszerbe

Nagyagy – cerebrum • 2 féltekére oszlik: hemispheriumok • ez az emberi idegrendszer legösszetettebb része; komplexitása és kiterjedése az alapja tudatunknak, a világ történéseit modellező, előrelátó, ezekhez való alkalmazkodást lehetővé tevő képességeinknek → így nemcsak a magunk, de mások tapasztalataiból is képesek vagyunk tanulni; tudunk tervezni, információt cserélni beszéd és írás útján

• kívül: szürkeállomány / kéreg / cortex (neuronok sejtteste és dendritjei; ~16 milliárd neuron) • belül: fehérállomány (axonok) alkotják • a fehérállomány összeköttetéseket biztosít * szimmetrikusan a két félteke között: commissuralis pályák: - kérgestest (corpus callosum) - commisura anterior (a 3. agykamra elülső falánál) - commissura hippocampi (a kétoldali fornix rostjai) * kéreg – alsóbb agyi részek között: projekciós pályák; corona radiata * azonos oldali kéregrészek között: asszociációs pályák

commissuralis pályák

projekciós pályák

asszociációs pályák

• A 2 féltekét egy központi hasadék választja el, alul pedig a kérgestest pályái kötik össze • egy félteke 5 lebenyre tagolódik: - homloklebeny – lobus frontalis - fali lebeny – lobus parietalis - halántéklebeny – lobus temporalis - nyakszirtlebeny – lobus occipitalis - szigetlebeny – insula / lobus insularis: rejtett lebeny, a homlok-, a halánték-, és a fali lebenyek takarják

• A lebenyek felszínét tekervények (gyrusok) növelik, közöttük barázdák, árkok (sulcusok, fissurák) találhatóak - a legnagyobb hasadék a 2 féltekét elválasztó sulcus sagittalis - a 2. a sulcus/fissura lateralis / Sylviusféle hasadék (a halántéklebenyt határolja) - 3. a sulcus centralis (a fali és a homloklebenyt választja el) - a fali – nyakszirti lebenyt a sulcus parieto-occipitalis választja el (élesen csak a medialis felszínen látható)

Egyes lebenyek felszíni tagolása: • Homloklebeny: gyrus praecentralis, erre merőlegesen felső, középső és alsó homloktekervények - alsó felszínen szaglóhagyma a szaglóideggel + a szaglásban részt vevő gyrusok - medialis felszínen: a kérgestestet körülöleli az övtekervény (gyrus cinguli) • Fali lebeny: gyrus postcentralis + posterior parietalis kéreg • Halántéklebeny: felső-, középső és alsó halántéki tekervények - alsó felszínen „alágyűrődve” egy ősi kéregrész: hippocampus

4: gyrus cinguli Fej iránya →

• A nagyagy felszínét Brodmann a különféle kérgi sejtek (piramis-, csillag-, kosársejtek; ld. később) rétegekbe rendeződött eloszlása alapján 52 (ún. citoarchitektoniai) mezőre osztotta, ezeket különféle számokkal jelölte → ezek pontos területe egyénenként változó, mint ahogy a barázdák / tekervények helyzete is (sőt, egyénen belül a két félteke között is van eltérés!)

• Főbb elsődleges központok az agykéregben: • gyrus praecentralis (Br. 4): elsődleges mozgatóközpont • gyrus postcentralis (Br. 1, 2, 3): elsődleges testérzőközpont • gyrus temporalis superiorban (Br. 41): elsődleges hallóközpont • nyakszirti lebeny leghátulján (Br. 17) elsődl. látóközpont • Az elsődleges areák mellett ezeknél nagyobb kiterjedésű területek találhatóak, ahol az elsődleges információk (érző-érző; érzőmozgató) társulnak: asszociációs areák:

- A sulcus centralis mögötti terület a posterior parietalis kéreg (tágabban: parieto-temporo-occipitalis kéreg): érzőinformációk integrációja, mozgás- és figyelemirányítás - a homloklebenyben a praefrontalis kéreg: belsőleg keletkezett döntések, a belső hajtóerők és érzelmek hatására létrejövő szándékos viselkedéseink, személyiség, tudat, szociális szabályok - limbikus asszociációs kéreg: érzelmek, motivált állapotok, emlékezet

Az agykéreg szöveti szerkezete • Az agykéregben - egy törzsfejlődésileg ősibb rész: itt a neuronok 3 rétegben állnak – szaglókéreg, hippocampus - fiatalabb rész: neocortex – az emberi agykéreg legnagyobb részét ez teszi ki • A neocortexben 6, a felszínnel párhuzamos sejtréteg – szemcsesejtek, kis-, közepes és nagy piramissejtek, stb.

• Az agykéreg működése oszlopos szerveződésű: a funkcionális modulok henger alakú sejtoszlopok – bennük a sejtek sok más oszloppal összeköttetésben állnak

Bazális ganglionok • Mélyen a nagyagyban elhelyezkedő szürkeállomány-csoportok • elnevezés még: kéreg alatti magvak / mély magvak (régebben: az extrapiramidális mozgatórendszer kiindulása) • Farkosmag (nucleus caudatus) + Lencsemag (nucleus lentiformis) alkotja - a lencsemag két részre oszlik: a külső, sötétebb putamen + a belső, világosabb globus pallidus / pallidum • közöttük helyezkedik el a 2 thalamus

• a putamen + n. caudatus együttesét csíkolt testnek – corpus striatum – nevezzük – ez funkcionális egység • Még 2 képződményt is a bazális ganglionokhoz sorolunk: susbstantia nigra + a nucleus subthalamicus (ld. később)

• A fő bemenet a kéregtől a csíkolt test, fő kimenet a pallidum → innen a thalamus → majd vissza a frontalis kéreghez => így egyfajta kéreg alatti „hurok” jön létre, mely olyan kérgi területek kommunikációját segíti, amelyek nincsenek a direkt cortico-corticalis összeköttetésekhez kapcsolva • szerepük: segítenek kiválasztani a viselkedéshez szükséges megfelelő mozgássort => károsodásuk akinesiához vezet: mozgásprogramok kiválasztása sérül, nem akart mozgások iktatódnak be (bővebben ld. még később)

Ábrák forrása • • • • • • • • • • • http: //www. faqs. org/health/images/uchr_02_img 0126. jpg http: //www. maturespine. com/images/spinal_nerves. jpg http: //www. dr-cc. com/images/pic_1. jpg http: //www. unm. edu/~jimmy/spinal_nerves. jpg http: //legacy. owensboro. kctcs. edu/gcaplan/anat/Histology/Spinal. Cord 01. gif http: //www. glittra. com/yvonne/neuropics/spinalcross. gif http: //www. daviddarling. info/images/spinal_cord_cut-away. jpg http: //img. tfd. com/dorland/thumbs/lamina_Rexed-laminae. jpg http: //www. med. ufro. cl/Recursos/neuroanatomia/archivos/4_medula_espinal_archivos/image 3281. jpg http: //www. colorado. edu/intphys/Class/IPHY 3730/image/figure 5 -25. jpg http: //www. bioport. hu/allatvilag/ember/anatomia/idegrendszer/sm_image 014. jpg http: //www. med. umich. edu/lrc/coursepages/M 1/embryology/embryo/images/neural_crest_and_notocord. gif http: //www. mun. ca/biology/desmid/brian/BIOL 3530/DB_Ch 11/fig 11_9. jpg http: //www. colorado. edu/intphys/Class/IPHY 3730/image/figure 5 -20. jpg http: //www. colorado. edu/intphys/Class/IPHY 3730/image/figure 5 -1. jpg http: //csf-regulation-research. org. ohio-state. edu/havener/images/ags. bmp http: //www. dmacc. edu/instructors/rbwollaston/Nervous_system/brain_sagittal_section_labelled. gif http: //legacy. owensboro. kctcs. edu/gcaplan/anat/images/Image 432. gif http: //www. obfocus. com/images/csf. gif http: //hu. wikipedia. org/wiki/F%C 3%A 1 jl: Lateral_ventricle_small. gif http: //www. colorado. edu/intphys/Class/IPHY 3730/image/figure 5 -15. jpg http: //www. scottsdalecc. edu/ricker/psy 101/readings/section_4/images/callosum. jpg http: //blog. lib. umn. edu/trite 001/studyinghumananatomyandphysiology/8753. jpg http: //chestofbooks. com/health/anatomy/Human-Body-Construction/images/Fig-47 -The-corona-radiata-or-projection-fibres-which-con. jpg http: //www. profelis. org/amc/ap 1/gifs/brain_fiber-connections_GA-image 751. gif http: //www. colorado. edu/intphys/Class/IPHY 3730/image/figure 5 -22. jpg http: //www. iupucanatomy. com/images/Picture%20937. jpg http: //upload. wikimedia. org/wikipedia/commons/archive/6/62/20100102151635!Cerebral_Gyri__Lateral_Surface. png http: //www. osel. cz/_img/img 1215015956. jpg http: //www. canine-epilepsy. com/H%20 Brain. jpg http: //www. macalester. edu/psychology/whathap/UBNRP/ltp 04/hippocampus. jpg http: //2. bp. blogspot. com/_EB 1 JKBk. Aw. Qs/Rh. Ty. Ho. M 5 RII/AAAAAEo/Yb. TMXLk. Kr 3 U/s 400/limbic 2. gif http: //www. mrc-cbu. cam. ac. uk/people/jessica. grahn/neuroanatomyfiles/brainbrodmannareas. gif http: //www. colorado. edu/intphys/Class/IPHY 3730/image/figure 5 i. jpg http: //braincampus. learnpsychology. com/npsych/pics/frontal. jpg http: //www. sbirc. ed. ac. uk/cyril/gfx/cp_neurophysio 2_Cortex-Layers. jpg http: //thebrain. mcgill. ca/flash/d/d_02_cl/d_02_cl_vis_3 a. jpg http: //lh 4. ggpht. com/_TIZRZNDz 7 UU/SMl. J 2 s. EQSOI/AAAACPc/Esqll. Pd. Kgk/s 400/74 Scheibel%20 betz%20 basalar%20 dendrite%20 cross%20 to%20 nearby%20 cortical%20 column. jpg http: //4. bp. blogspot. com/_Qk. E-n-9 l. GFQ/Sr. GEno. Eu 6 p. I/AAAAAo. A/m 4 K 1 Rtd 2 FLA/s 400/cortical+column. jpg http: //www. colorado. edu/intphys/Class/IPHY 3730/image/figure 5 -31. jpg http: //www. sciencemuseum. org. uk/on-line/brain/images/1 -1 -2 -4 -3 -0 -0 -0. jpg http: //brainfactor. it/basal_ganglia. jpg http: //speakcampaigns. org/images/PD/basal_ganglia_detail-web. gif