Az ICAAP a PSZF szemszgbl Matusek Judit Krek

Az ICAAP a PSZÁF szemszögéből Matusek Judit, Krekó Béla Nemzetközi Bankárképző Központ 2007. május 23

ICAAP útmutató Mivel minden intézmény egyedi módon építheti fel a rendszerét, nem részletes elvárásokat, hanem alapelveket fogalmazunk meg. Valamennyi bevezetni kívánt módszerre, illetve a CRD hatálya alá tartozó intézménytípusra kiterjed. Az ICAAP alkalmazása a CRD-szerinti minimum tőkekövetelmény-számítás bevezetésével egyidejűleg történik, azaz legkésőbb 2008. január 1 -től kötelező az alkalmazása. Szabályozói tőke vs. Gazdaságilag szükséges tőke – amelyik a magasabb az a szükséges tőke Az ICAAP felügyeleti vizsgálata nemcsak a tőkeszámítás módszertanát, a tőke nagyságát vizsgálja, mert a prudenciális működést nem helyettesíti a tőke, hanem kiemelten fontos a belső eljárások megfelelőségének értékelése 2

Miről szól a 2. Pillér? Intézmény értékelése Lényeges kockázatok azonosítása és értékelése Kockázat csökkentő kontrollok értékelése Szükséges tőkemennyiség meghatározása, figyelembe véve a kockázati profilt, stratégiát, üzleti Párbeszéd tervet Tőke számítás, tőkeallokáció Felügyelet értékelése A kockázatok és kockázatkezelés áttekintése, értékelése Az intézmény kockázatértékelésének, belső tőkemegfelelés értékelésének áttekintése, értékelése Felügyeleti következtetések levonása: stratégia/akciók, felügyeleti intézkedések 3

ICAAP szintjei • Egyedi szintű • Konszolidált-szintű • EU szinten konszolidált • Tagállami szinten konszolidált • Szub-konszolidált 4

Egyedi szintű vizsgálat Anyavállalat Leányvállalat (PSZÁF által felügyelt) Egyedi intézmény * Leányvállalat (hitelintézet, befektetési vállalkozás) 5

EU szintű és tagállami szintű csoport konszolidációja Anyavállalat (PSZÁF által felügyelt) Anyavállalat Leányvállalat (PSZÁF által felügyelt) (Nem EU országbeli) (PSZÁF által felügyelt) (EU országbeli) Leányvállalat** (PSZÁF által felügyelt) Leányvállalat Leányvállalat (PSZÁF által felügyelt) (EU országbeli) (Nem-Eu országbeli) Leányvállalat 6

TŐKESZÁMÍTÁS • Figyelembe veendő kockázatok • A fedezettség vizsgálata – Tőkeigény meghatározása • Egyszerű módszerek • Kifinomultabb módszerek, gazdasági tőke – Rendelkezésre álló tőke meghatározása • Felügyeleti elvek, tanácsok 7

Figyelembe veendő kockázatok 1 MINDEN LÉNYEGES KOCKÁZAT! • Az 1. pillérben fedezett kockázatok – Hitelezési kockázat – Működési kockázat – Piaci kockázat • Az 1. pillérben nem teljesen fedezett kockázatok – Reziduális kockázat – Értékpapírosítás kockázata – Modellezési kockázat 8

Figyelembe veendő kockázatok 2 • A II pillérben kezelt kockázatok – Koncentrációs kockázat – Banki könyv kamatlábkockázata – Likviditási kockázat – Elszámolási kockázat – Ország kockázat – Egyéb kockázatok (reputációs, stratégiai, stb. MÁS OSZTÁLYOZÁS IS ALKALMAZHATÓ, HA MINDEN KOCKÁZATOT LEFED! 9

A kockázatok fedezése • Nem tőkével fedezett kockázatok (pl. likviditás, modellkockázat) – Kockázatkezelés • Tőkével fedezett kockázatok A fedezés célja: – Kötelezettségek kielégítése felszámolás esetén – Folytonos üzletmenet (adott valószínűséggel adott időtávon nincs csőd? ) 10

Tőkeigény meghatározása 1 • Nincs módszertani megkötés • El lehet térni az I pillértől (pl. piaci és/vagy hitelkockázati modellek) • Különböző fejlettségű módszerek – Az egyes kockázatokra, vegyesen is – A kockázatok összesítésére • „Szélsőségek” – Az I. pillér kiegészítése tőkepufferral – Fejlett gazdasági tőke számításirendszerek 11

Tőkeigény meghatározása 2 Tipikus módszerek • Az első pillérbeli tőkekövetelmény „megfejelése” • Építőkocka – Kockázatonkénti tőkekövetelmény – Aggregálás • Egyszerű összegzés (100% os pozitív korreláció) • Függőségek figyelembevétele (korrelációk, kopulák) – Egy lépésben – Több lépésben (kockázat, szervezeti egység) – … Diverzifikációs nyereség (40 -60%!) 12

A kockázatok fedezéséhez felhasználható tőke • Eltérhet az első pillérbelitől, de indokolás, megfeleltetés kötelező – Elemek – Értékelés • Az elégségesség vizsgálata (esetleg tőke elemenként is) 13

Tőkeallokálás • Szervezeti egységekhez és/vagy tevékenységekhez rendelés – Erős kontrol a kapcsolódó érdekek miatt • Diverzifikációs nyereség szétosztása • Különböző kifinomultságú módszerek 14

Kis intézmények • Egyszerűbb módszerek (arányosság), de • A kockázatok teljeskörű áttekintése, fedezése 15

Felügyeleti elvek • Elvek: – Nincsenek előírt módszerek (általánosan elfogadott elvek, módszerek; best practice) – Az intézmény indokol, bizonyít • Figyelembe vett kockázatok • Választott módszerek • Arányosság (tőkekövetelményben ill. kockázatban mérve) 16

Felügyeleti tanácsok • Kérdezni, ill. minél előbb felvenni a kapcsolatot a Felügyelettel • Kisebb intézményeknek önszerveződni (szakmai szövetségek, stb) 17