Az Ibafa4 frs felsperm alstrisz sziliciklasztos kpzdmnyeinek elzetes

Az Ibafa-4 fúrás felső-perm – alsó-triász sziliciklasztos képződményeinek előzetes kőzettani és geokémiai vizsgálati eredményei Bodor Sarolta ELTE FFI, Kőzettan-Geokémiai Tanszék 2009

Bevezetés Az Ibafa-4 fúrást 2005 -ben mélyítették, a Bodai Aleurolit kutatási program kapcsán. A terület rétegsora kondenzált jelleget mutat.

Célkitűzések A mecseki karbon - alsó-triász sziliciklasztos összletre irányuló modern szemléletű kőzettani és geokémiai kutatás részeként: A fúrás által feltárt Kővágószőlősi Homokkő, Jakabhegyi Homokkő és Patacsi Aleurolit Formációk részletes vizsgálata → • a forrásterület és időbeli változásának megismerése, • diagenetikus és utólagos hatások felderítése, • összehasonlítás a rokon nyugat-mecseki képződményekkel.

Vizsgálati módszerek • A fúrás áttekintése, a kiválasztott minták makroszkópos és petrográfiai mikroszkópos leírása 52 fúrómag minta, 52 vékonycsiszolat. • Ásványtani vizsgálatok röntgen- pordiffrakciós módszerrel 11 minta. • Fő- és nyomelem geokémiai vizsgálatok 11 minta. • Elektronmikroszkópos és elektronmikroszondás elemzés 2 minta.

Általános jellemzés A vizsgált képződmények az újpalezoos molassz tagjai: Kővágószőlősi Homokkő: Bakonyai Tarkahomokkő, Kővágótöttösi Szürkehomokkő, Cserkúti Vöröshomokkő és Tótvári Tagozat → folyóvízi (meder és mocsár fácies). Jakabhegyi Homokkő: „főkonglomerátum”, „kavicsos homokkő”, „fakó homokkő”, „vörösbarna aleurolit és homokkő” → folyóvízi (sodorvonal)→delta, intertidális síkság→síkpart. Patacsi Aleurolit: szupra- és intertidális (belső) rámpa.

Lepusztulási terület általános jellemzése Főbb kavicstípusok Riolit típusok Kvarcit Gneisz Csillámpala Gránit, aplit

Lepusztulási terület általános jellemzése Kőzet- és ásványtörmelékek Savanyú vulkanittörmelék: riolit, piroklasztit; Mélységi magmás kőzettörmelék: granitoid, aplit; Metamorf kőzettörmelék: fillit, csillámpala, milonit, gneisz; Üledékes kőzettörmelék: finomszemcsés homokkő, aleurolit. • Mono- és polikristályos kvarc; • ortoklász, mikroklin, szanidin >> plagioklász; • muszkovit, biotit, klorit; • cirkon, turmalin >> apatit, rutil, gránát.

Petrográfia - Kővágószőlősi Homokkő kvarcm ~ kvarcp, ortoklász/szanidin > mikroklin fokozatosan csökken >> plagioklász csökken és eltűnik, savanyú vulkanittörmelék > granitoid, aplit fokozatosan csökken >> metamorf törmelék >>> üledékes törmelék + bázisos vulkanittörmelék > metavulkanit, kovapala, szenesedett aleurolit (Bakonyai, Kővágótöttösi Tagozat) > (kontakt) csomóspala, növényi szármaradvány (Bakonyai Tagozat) cement: kova, klorit, kaolinit/illit, hematit, karbonát (dolomit)

Petrográfia - Jakabhegyi Homokkő kvarcm > kvarcp, > káliföldpát >> kevés plagioklász a formáció középső szakaszától újra megjelenik, savanyú vulkanittörmelék >>> granitoid, metamorf és üledékes kőzettörmelék, + több és változatosabb piroklasztit (+ tufa), metavulkanit, feltépett aleurolit és agyagkő klasztok, cement: hematit, illit, szericit, klorit, karbonát

Petrográfia - Patacsi Aleurolit kvarcm >> kvarcp ~ káliföldpát >> plagioklász, Homokkőben: kevés savanyú vulkanit és csillámpala törmelék, aleurolitban: nem jelenik meg. cement: hematit/klorit, szericit, illit, kaolinit

Geokémia Szemcseméretbeli elkülönülés. Főelem eloszlás: Kővágótöttösi, Cserkúti Tagozat és Jakabhegyi Fm. hasonló, erőteljes Na mobilizáció. Nyomelem eloszlás: immobilis nyomelemek esetében hasonló. RFF eloszlás: a felső kontinentális kéreg összetételéhez közeli.

Geokémia Lepusztulási terület közel azonos: savanyú (ív). A Patacsi Aleurolit és Kővágótöttösi Szürkehomokkő minták elkülönülése: finom szemcseméret → rétegszilikát, nehézásvány dúsulás → magasabb Hf, Ni és Ti tartalom. Floyd & Leveridge 1987 Floyd et al. 1989

Geokémia – SEM és EDAX Jakabhegyi Homokkő Jellegzetes, erőteljes kifakulás a durvább szemcsés frakcióban. A törmelékanyag megegyezik, de a cementanyagból a fakó részen hiányzik a hematit és az illit/muszkovit, helyette kevés pirit van jelen.

Cu-anomália Kővágószőlősi Homokkő, Bakonyai Tarkahomokkő Tagozat A szemcsék között, cementként réz ásványok: főként bornitkalkozin.

Cu-anomália Ritkán gömbös megjelenésű pirit és kalkopirit is jelen van. Vulkanittörmelékben hintett bornit is előfordul.

Ibafa-4 ↔ Ny-Mecsek Bakonyai Tarkahomokkő T. Kővágótöttösi Szürkehomokkő T. Cserkúti Vöröshomokkő T. Jakabhegyi Homokkő Fm.

Összefoglalás • A lehordási terület savanyú kristályos képződményekkel és vulkanitokkal jellemzett. A lepusztulási terület a Bakonyai Tarkahomokkő végétől a Jakabhegyi Homokkő középső szakaszáig fokozatosan változott: a mélységi magmás és metamorf képződmények idővel eltűntek, a törmelékanyag homogenizálódott. A Jakabhegyi Homokkő középső részétől a Patacsi Aleurolit végéig kissé változatosabbá vált. • A főelem-, nyomelem- és ritkaföldfém eloszlások tükrözik az ásványtani, kőzettani jellegeket, valamint az utólagos folyamatokat is → a Kővágótöttösi, Cserkúti Tagozat és a Jakabhegyi Homokkő erőteljes Na kimerülést szenvedett, és kálimetaszomatózis mutatható ki. Előbbi a fúrás (a terület) sajátossága. • A Jakabhegyi Homokkő éles, jellegzetes fakulása egy további utólagos, reduktív oldatvándorlásra utal. • A Bakonyai Tarkahomokkő Tagozatban a réz dúsulás feltehetően redox változáshoz köthető.

További feladatok • Részletesebb petrográfiai összehasonlítás a rokon nyugat-mecseki formációkkal, • a törmelékanyag összevetése az idősebb, permi sziliciklasztos formációk anyagával, • a képződményeket ért utólagos hatások és a Cu-anomália továbbkutatása.

Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek: Szakmány Györgynek, hogy felhívta a témára a figyelmemet, valamint a rengeteg segítségért és végtelen türelméért. Munkám engedélyezéséért és a rendelkezésemre bocsátott anyagokért köszönet illeti a Mecsekérc Zrt. -t és az RHK Kht. -t, különösen Máthé Zoltánt. Szeretném megköszönni Józsa Sándornak a szakmai, a mintagyűjtésben és a vékonycsiszolatok elkészítésében nyújtott segítségét. A röntgen-pordiffrakció kiértékelésével kapcsolatos javaslatokat köszönöm Raucsik Bélának. A réz-anomáliával kapcsolatos tanácsokért köszönettel tartozom Földessy Jánosnak. Az elektronmikroszondás mérésekért köszönet Bendő Zsoltnak, a röntgenpordiffrakciós mérésekért Lovas Györgynek és Király Juditnak. A mikroszkópos fotók elkészítésének lehetőségét köszönöm Szabó Csabának. Köszönöm Bíró Lórántnak a rétegsor megszerkesztésében nyújtott segítségét. Köszönettel tartozom a MOL Nyrt. -nek, hogy anyagilag támogatta a munkám során felmerülő kiadásokat. Munkám elkészüléséhez az ELTE TTK FFI, Kőzettan-Geokémiai Tanszéke biztosította a technikai feltételeket.

Köszönöm a figyelmet!