Az eurpai vrosrendszer Vrosi s rurlis terek Eurpban
Az európai városrendszer Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév
Urbanizációval kapcsolatos fogalmak • Város, nagyváros, városi agglomeráció, városrégió • Urbanizáció (városodás, városiasodás) • Városnövekedés (szakaszai: agglomerálódás, szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció) • Városhálózat – városhierarchia - városrendszer • Városverseny: városok társadalmi-gazdasági fejlődése
Urbanizációval kapcsolatos fogalmak • Urbs („város”) latin szóból ered • Településhierarchiából kiemelkednek a városok • Településtudomány az urbanisztika • Urbanizáció: összetett fogalom – Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben) – Minőségileg: városiasodás
Városhálózat, -hierarchia, -rendszer • Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon): – Városok rendszerének földrajzi leképeződése – Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik • Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon): – Különböző városi szintek rendszerén alapul – Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással • Városrendszer (Tóth Z. : A településeink világa): – A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol
Városodás tényezői 1. A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom) 2. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint 3. Településhálózat történelmi fejlődése 4. Természetföldrajzi viszonyok
Városiasodás jellemzői • Összetett, minőségi változások sorozatából álló folyamat (nehezebben mérhető) • Városokra jellemző minőségi jegyek elterjednek a rurális terekben • Város és falu közti különbségek elhalványulnak • 1. : infrastruktúra (csatornázás, telefonellátás, vízés gázszolgáltatás, szilárd burkolatú utak aránya) • 2. : városi életmód és magatartásforma (kulturális, szabadidős, bevásárlási szokások) • A fejlődő világban nagyobb a kontraszt a városiasodottságban (belső migráció a városok felé)
Definíciók harmonizálása • ENSZ, 1978: „Agglomeráció egy olyan lakott terület, mely a közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet, ahol az épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert. Ez alól kivételt képeznek a nagyobb közellátási / intézményi / infrastrukturális területek, illetve egyéb, be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak. ”
Ország Hivatalos városi régiók az EU tagállamaiban Hivatalos városi régiók Nem hivatalos városi régiók Belgium Városi régió (région urbaine) - Dánia - - Spanyolország - Area metropolitana Franciaország Zone de peuplement industriel et urbain (ipari és városi funkciójú lakóterületek) - Görögország - - Írország - Standard metropolitan labour area Olaszország - Sistemi locali del lavoro Luxemburg Région urbaine - Hollandia Stedelijke agglomeratie Standard metropolitan labour area Portugália - - Németország - Stadtregion, Verdichtungsraum, Ordnungsraum, Agglomerationsraum Nagy-Britannia - Standard metropolitan labour area
Az európai nagyváros-hálózat térbeli jellemzői
A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága” • Szabályos • Véletlenszerű • Koncentrált • ’ 50 -es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L) Lnégyszöges~2 Lhatszöges~2, 149 L~1 L~0
Walter Christaller hatszöges rendszere 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata Christaller-féle modell szerint a
A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyságkategóriánként
Városodás jellemzői • Városok/városlakók számát 4 tényező befolyásolja – A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom) – Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint – Településhálózat történelmi fejlődése – Természetföldrajzi viszonyok
Legközelebbi város távolsága • Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás) D=1/(2*m 0, 5) Pontsűrűség m=n/T n=536, T=5, 8 millió km 2 m=0, 00009 város/km 2, D=52, 01 km • Valós átlagos várostávolság DX cos D = sin j. A * sin j. B + cos j. A* cos j. B * cos (l. B-l. A) • Legközelebbi szomszéd index L = DX/D
A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes csoportjai esetében
Az európai városrendszer térbeli jellemzői A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága” • Szabályos • Véletlenszerű • Koncentrált • ’ 50 -es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L) Lnégyszöges~2 Lhatszöges~2, 149 L~1 L~0
Walter Christaller hatszöges rendszere
Legközelebbi város távolsága • Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás) D=1/(2*m 0, 5) Pontsűrűség m=n/T n=536, T=5, 8 millió km 2 m=0, 00009 város/km 2, D=52, 01 km • Valós átlagos várostávolság DX cos D = sin j. A * sin j. B + cos j. A* cos j. B * cos (l. B-l. A) • Legközelebbi szomszéd index L = DX/D
A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes csoportjai esetében
Az európai városhierarchia
Fogalmak • Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon): – Városok rendszerének földrajzi leképeződése – Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik • Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon): – Különböző városi szintek rendszerén alapul – Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással • Városrendszer (Tóth Z. : A településeink világa): – A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol
Magyarország városhierarchiája
Városhierarchia jellemzői • Többdimenziós jelleg – Nagyság, infrastrukturális helyzet, intézmények, események • Hierarchia-szintek (pl. európai, országos és regionális funkciók) • Városok funkcionális osztályozása (szakosodás) • A népességszám és a városhierarchiában betöltött funkció közötti összefüggés • Országos városhierarchiák („vízfej”-szerepek)
Walter Christaller hatszöges rendszere 1933, Központi helyek elmélete Dél-Németországban Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata Christaller-féle modell szerint a
Központi hely és vonzáskörzet elrendeződési módjai • Piaci elv (három központi hely vonzása érvényesül) – minden területet a lehető legkevesebb központi hely szolgáljon ki • Közlekedési elv (két központi hely vonzása érvényesül) – minél több település helyezkedjen el olyan főútvonal mentén, amely a központtal összeköti • Közigazgatási elv (egy központi hely vonzása érvényesül) – adminisztratív szempontból a vonzáskörzetet ne válasszák szét K=3 K=4 K=7
Az európai országok városhierarchiájának eltérései • Természeti környezet – Domborzat (Alpok) – Éghajlat (Skandinávia) – Természeti erőforrások (konurbációk) • Történelmi örökség – Birodalmi központok, határváltozások • Politikai berendezkedés – Centralizált (szoc. ), föderatív • Közlekedési hálózatok – Sugaras, rácsos • Településhálózat-fejlesztés – Piaci, közigazgatási elv
Európa néhány országának városhierarchiája
- Slides: 28