Az Eurpai Unis forrsbl finanszrozott programok vgrehajtsa az
Az Európai Uniós forrásból finanszírozott programok végrehajtása, az Irányító Hatóság szerepe Grónay Andrea főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Jogszabályi háttér: Kohéziós Alap (1084/2006/EK rendelet) • Felhasználása: – transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztése – környezetvédelem (ideértve az energiahatékonyságot, megújuló energiákat, a TEN hálózaton kívüli vasúti, vízi, intermodális közlekedést, a tiszta városi közlekedést, és a tömegközlekedést is) • A támogatás túlzott költségvetési hiány (és az elvárt intézkedések meg nem tétele esetén) részlegesen vagy teljesen felfüggeszthető
Jogszabályi háttér: Strukturális Alapok (1080 és 1083/2006/EK) • Célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, a főbb regionális egyenlőtlenségek kiigazítása • Támogatási területek: – termelő beruházások (elsősorban KKV-k) – infrastruktúra fejlesztések – regionális és helyi fejlesztések támogatása különféle intézkedésekkel • A támogatások köre a kohéziós célkitűzéseknek megfelelően differenciált
Az új intézményrendszereplői (2007 -2013) Kormány (Miniszterek) Nemzeti Fejl. Tanács Pénzügyminisztérium Fej. pol. Irányító Tes. Igazoló Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koord. Hatóság Irányító Hatóság KSz KSz Irányító Hatóság KSz Audit Hatóság
Összehasonlítás - Intézmények 2004 -2006 • Fókusz az OP-szinten • Minisztériumok függetlensége • IH-k stratégiai és végrehajtási feladatokkal • Bonyolult IH-KSZ viszony • Sokféle eljárás 2007 -2013 • Kormányzati stratégia prioritása • Fókusz a koordináción • IH-k stratégiai fókusza – KSz-ek több autonómiával • A végrehajtás egységesítése • Középpontban a teljesítmény • Államreform
Feladatok megosztása IH (stratégiai) KSz (technikai) • Programozás koordinációja (OP-k és akciótervek) • Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződés-mintákat • Részt vesz az OP értékelésében és a kommunikációs tevékeynségekben • Elkészíti az éves jelentéseket • Működteti a Monitoring Bizottságot • Felügyeli a végrehajtást • Ellenőrzi és értékeli a KSz-ek tevékenységét • Részt vesz az akciótervekl és pályázati kiírások elkészítésében • Projektjavaslatok befogadása és értékelése • Szerződéskötés (és módosítás) • Projekt végrehajtás nyomon követése • Első szintű ellenőrzés • Szabálytalanságok jelentése • Kedvezményezetteknek történő kifizetés intézése • Éves munkatervet készít
A változások célja • • Döntéshozatali képesség javítása Felelősségi rendszer újragondolása A felesleges lépések, munka kiiktatása Egyszerűbb, gyorsabb eljárások Elektronikus eszközök használata Kiszámítható, egycsatornás finanszírozás Érdekeltségi rendszer minden szinten
Közlekedési Operatív Program (Köz. OP) 2007 -2013
A Köz. OP illeszkedése Magyarország jövőképéhez • Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja az ország versenyképességét és a területi kohéziót; • A közlekedés fejlesztésénél is cél a fenntarthatóság; A Köz. OP helye az ÚMFT-n belül: • A Köz. OP fejlesztési stratégiája az ÚMFT tartós növekedés átfogó célján belül az üzleti környezet fejlesztése specifikus célt az elérhetőség javítása révén támogatja.
A KÖZOP prioritásai 1. Az ország és a régiók nemzetközi közúti elérhetőségének javítása – forrás: KA 2. Az ország és a régiók nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása – forrás: KA 3. A térségi elérhetőség javítása – forrás: ERFA 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése – forrás: ERFA 5. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése – forrás: KA
A Köz. OP forrásai prioritásonként (Mrd Ft) Prioritások Alap Forrás Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása KA 377 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása KA 549 Térségi elérhetőség javítása ERFA 489 Különféle közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági centrumok bekapcsolása a fő közlekedési hálózatba ERFA 48 Városi, elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése KA 497
Köz. OP kötelezettségvállalás éves ütemezése alaponként (Mrd Ft) Évek KA ERFA Összesen 2007 57, 7 62, 6 120, 3 2008 123, 7 60, 8 184, 6 2009 199, 0 58, 0 257, 0 2010 246, 4 60, 1 306, 6 2011 258, 8 68, 3 327, 2 2012 273, 7 110, 2 384, 0 2013 289, 1 115, 0 404, 2 Összesen 1 448, 8 535, 3 1 984, 1
Közlekedésfejlesztés Megvalósuló programok és projektek 2010 -ig: - Közút: - közel 300 km gyorsforgalmi fejlesztés és 1000 km főút rekonstrukciója - Vasút: - 400 -500 km pályarekonstrukció, - ebből 250 km pálya 160 km/h sebességű - Közösségi közlekedés: - 4 -es metró I. szakasz - Miskolc, Debrecen, Szeged villamosközlekedés - Bp. 1 -es és 3 -as villamos meghosszabbítása - Logisztika: 2 -3 EU-szinten is jelentős logisztikai központ
Közúthálózat fejlesztési feladatai 2007 -2013
Vasúthálózat-fejlesztés feladatai 2007 -2013
Mit várunk az OP megvalósulásától? • versenyképesség növelése; • társadalmi-területi kohézió erősítése; • a működő tőke vonzás, a vállalkozások telephelyválasztásának orientációja; • a munkaerő mobilitásának növekedése; • többletjövedelmek realizálása a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén; • A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését; • Diszkrimináció mentesség javítását a közlekedésben
A Köz. OP-pal kapcsolatos aktuális feladatok • Köz. OP-ot az EU Bizottság elfogadta 2007. augusztus 1 -én • A 2007 -2008 -as Akciótervet a Kormány elfogadta 2007. augusztus 8 -án • A Támogatási szerződések megkötésének határideje 2008. február • Intézményrendszereplői: ØNFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága (IH) ØKözlekedésfejlesztési Koordinációs Központ belül megalakult a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet (KSZ)
A Köz. OP végrehajtásával kapcsolatos kockázatok • Megfelelő „fund” management (kötelezettségvállalás 7 éves ütemezésének megfelelő forráslekötés) • N+3 (n+2) szabály be nem tartása – következménye automatikus kötelezettségvállalás törlés • A nem megfelelően előkészített projektek költségtúllépése a hazai költségvetést terhelheti
Pályázatkezelés tapasztalatai a KIOP végrehajtása során (2004 -2006) – döntés-előkészítés A pályázatok kb. 40%-a sikeres. Szinte valamennyi projekt megfelelt a pályázati céloknak, azonban a pályázatok kidolgozása nem volt megfelelő! Több, ismételten beadott pályázat sem felelt meg a pályázati követelményeknek!
A sikertelenség okai (1): • A pályázati felhívás, útmutató, a vonatkozó törvények, rendeletek, előírások ismeretének hiánya • Járatlanság a pályázat írásban, vagy nem megfelelő szakember, szakcég bevonása a pályázat készítésbe • A projekt nem megfelelő előkészítettsége • Nem megfelelő megvalósíthatósági tanulmány • Nem megfelelő megtakarítási számítások • Hatósági engedélyek hiánya • Nem megfelelő költségvetés
A sikertelenség okai (2): P Hiányosan vagy felületesen összeállított pályázat, kötelező melléklet hiánya P Nem kielégítő ajánlatok, az „érték a pénzért” elv teljesülése bizonyításának hiánya P A horizontális szempontok (környezetvédelem, esélyegyenlőség, tájékoztatás-nyilvánosság) érvényesülése bemutatásának hiánya P A projekt menedzsment és a szakmai vezetés nem kielégítő biztosítása P A projekt fenntarthatósága dokumentálásának hiánya (alapanyag biztosítása, a termelt energiahordozó értékesítésének biztosítása) P Nem megfelelő forrás igazolás
Pályázatkezelés tapasztalatai – Szerződéskötés Rendelkezésre álló idő: szerződéstervezet átvételét követő 30 + 30 nap Folyamatot lassító tényezők: ü Biztosítékadási kötelezettség esetén a banki ügyintézés hosszadalmas ü Jelzálog szerződés megkötése esetén értékbecslés, tulajdoni lap kiváltás, időpont egyeztetés a kedvezményezett cég ügyvezetőjével és a közjegyzővel időigényes ü Hiánypótlások magas száma (leggyakrabban pótlandó a 4. sz. melléklet a tájékoztatásról és nyilvánosságról, felhatalmazó levél helytelen kitöltése)
Pályázatkezelés tapasztalatai – Szerződésmódosítás Gyakori előfordulását befolyásoló tényezők: Szerződéskötéskor rendszeresen a kezdési és befejezési időpont módosul Ha a projekt bármely jellemzője változik, szerződésmódosítás szükséges (TSz 13. 6. ), ami gyakran elkerüli a pályázók figyelmét, a folyamatos szerződésmódosítások miatt a kifizetés elhúzódik. 2005. évi teljesítésű számlák ÁFA ill. elszámolható költség számítását segítő útmutató hibás alkalmazása Közbeszerzési eljárások eredménye (költség, kezdési és befejezési idő változása) Tervezett költségvetéshez képest a tény költségek változása Időközben esetlegesen szükségessé vált műszaki tartalomban történt változások
Pályázatkezelés tapasztalatai – Műszaki teljesítés ellenőrzés ü Gyakran hiányoznak a számlákhoz kapcsolódó teljesítés igazolások. ü A számlák besorolása rendszerint nem a létesítményjegyzék szerint történik a számlaösszesítőn. ü A számlaösszesítők általában számszaki hibásak. ü A PEJ-ekben a megtakarítás mennyiségét mutató indikátor több esetben félreértésre került, nem a megtakarítás mértékét, hanem a termelt, vagy fogyasztott mennyiséget tűntették fel. ü A PEJ-eken szereplő, illetve a hitelesítésként szolgáló aláírások gyakran nem szerződésszerűek, vagy hiányoznak. ü A számlák EMIR-ben történő rögzítése időigényes feladat (az elektronikus számlakitöltő rendszer fejlesztés alatt áll).
Köszönöm szíves figyelmüket! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatósága Tel. : (36 -1) 237 -4400/4312 Fax: (36 -1)349 -4177 gronay. andrea@meh. hu www. nfu. hu
- Slides: 25