Az eurpai nagyvroshlzaton belli fejlettsgi klnbsgek dr Jeney
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők Európában n Rendszerváltozás – Politikailag: új államok fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana) – Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak n Európai integrációs folyamat – EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez – A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem) n Globalizáció – TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése n Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok
Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye Az európai térszerkezetben bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón: kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus fejlődése Kettős következmény: 1. Konvergencia az európai nagyvároshálózatban (európai hatás) n – Perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) – Látványos kiegyenlítődés: általános gazdasági nivellálódási tendencia az európai nagyvárosrendszerben – Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó – Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala 2. Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül – Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban n Váltómozgás-elmélet (spin-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia
Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel – Folyó áron mért GDP (€) – Adatok forrása: Euro. Stat (harmonizált statisztika) – Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) n Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése – Vizsgált térség: EU (~ „rugalmasan” Európa) – Vizsgált időszak: ezredforduló (1995– 2014) n Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (59 db) – Csupán népességszám alapján – Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei nagyvárosokra több adat, mint városokra – Országonként eltérő várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkör – Ha valaha elérte ezt a népességszámot
Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása n Elővárosi övezet nélkül – Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik – Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere (néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) – Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) n Városok helyett az azokat magukban foglaló régiók – Városokra adatbázisok (még csak kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC – Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) – Harmonizált regionális statisztikák (pl. Euro. Stat NUTS régiók adatai) főleg EU-tagok n n Vidéki térségek: nagyvárosokon kívüli teljes komplementer terület Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására?
Európai nagyvárosok és a NUTS-régiók n n Regionális adatok (NUTS) vannak, de honnan érhetők el adatok a városokra? A városi terek, mint önálló egységek a NUTS-rendszer egyes szintjein – – – n NUTS 0: (28 db): országos szint NUTS 1: (89 db): London, Hamburg, Berlin, Brüsszel NUTS 2: (254 db): pl. Prága NUTS 3: (1215 db): legtöbb félmilliós nagyváros, pl. Budapest LAU 1: járási szint (Budapest, Debrecen) - hiányos LAU 2: települési szint A NUTS 3 -as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására
Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS 3 -as régióik n n Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS 3 -as szint is túl nagy (Fro. , Spo. )
Nagyvárosok és a NUTS 3 -szint Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS 3 Nagyváros < NUTS 3 Nagyváros > NUTS 3: legtöbb nagyváros NUTS 2: Bécs, Prága NUTS 1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS 1) Párizs: „Paris et petite couronne”
London és Párizs térségi szintjei London Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS 2) 2, 8 2, 1 Paris (NUTS 3) Greater London (NUTS 1) 7, 4 6, 3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12, 0 11, 0 Île-de-France (NUTS 1, NUTS 2)
Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014
Fejlettségi különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 2014, nagyvárosi átlag = 100%) n n n A legfejlettebb nagyvárosok Ny. Németországban vannak, kiemelkedik a Kék Banán vonala Kelet-Közép-Eu: nagyvárosi átlag 75%-a alatt Hasonló az EU teljes területéhez – Centrum – periféria – Nyugat–kelet Folyó áron mért GDP/fő (€) Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját szerkesztés
A nagyvárosok gazdasági növekedése az EUban (1995– 2014, GDP alapján)
Fejlődési különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 1995– 2014, 1995 = 100%) n n A GDP/fő növekedése alapján fordított képet kapunk, mint a GDP/fő esetében Az egymás közelében fekvő nagyvárosok hasonlóan növekednek – Leggyorsabban K-Köz-Eu – Leglassabban német–osztrák nagyvárosok n Tömbök: – – Periféria (K) Periféria (É, Ny, D) Centrum (Ny) Centrum (K) Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját szerkesztés
A nagyvárosok fejlődése szerinti nagytérségek GDP/fő növekedés, 1995– 2014 Jellemző tömb, nagytérség Jellemző országok Nagyon gyors (2, 5 felett) K-i Periféria CZ, HU, LT, LV, RO Átlag feletti (1, 5– 2, 5) D-i Periféria ES, GR, IT, PT Átlag feletti (1, 5– 2, 5) ÉNy-i és É-i Periféria FI, SE, UK Átlag alatti (1, 25– 1, 5) Ny-i Centrum BE, FR, NL Nagyon lassú (1, 25 alatt) K-i Centrum AT, DE
A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995– 2004) közötti összefüggés n n n Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek β (béta) konvergencia Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás
A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995– 2004 n n Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül σ (szigma) konvergencia Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás
A nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése n Nagyvárosok megoszlása (db): – – – Ny/K: 34/25 É/D: 36/23 C/P: 25/34 R/Ú: 48/11 N/K: 19/40 Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját szerkesztés
A dualitás mértékének változása a vizsgált tényezőknél, 1995– 2004 n A legerősebb dualitás a régi és az új tagállamok között van Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás
A tényezők szerepe a nagyváros közötti egyenlőtlenségekben (Hoover-index, 1995– 2004) n A nagyvároshálózaton belüli egyenlőtlenségekben a legnagyobb szerepet a centrum– periféria kettősség játssza Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás
A tényezők és a nagyvárosok fejlettsége közötti összefüggés, 1995– 2004 n A nagyvárosok fejlettségével leginkább azzal függ össze, hogy az ezredforduló előtt csatlakozott– e Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás
Konklúzió n n n Látványos kiegyenlítődés az EU nagyvároshálózatában Legtöbb tényezőnél csökkent a dualitás Legerősebb törésvonal a „vasfüggöny” vonala maradt (centrum-periféria kevésbé meghatározó)
- Slides: 21