Az eurpai kohzis politika jvje az Eurpa 2020

Az európai kohéziós politika jövője az Európa 2020 Stratégia tükrében Illés Dóra 2012. November 23. Generációk diskurzusa a regionális tudományról, Győr

Az előadás felépítése Ø Az Európa 2020 Stratégia Ø A kohéziós politika 2014 -2020 Ø Európa 2020 és kohéziós politika kapcsolata, a kapcsolat értékelése Ø A területi kohézió érvényesülése az Európa 2020 Stratégiában és a kohéziós politikában, értékelés Ø Javaslatok az Európa 2020 és tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére

Az Európa 2020 Stratégia

Az Európa 2020 Stratégia és Lisszaboni Stratégia összehasonlítása Lisszaboni Stratégia Európa 2020 Stratégia Ø Túl sok és néha ellentmondó célkitűzés Ø Elsősorban versenyképességi és foglalkoztatási stratégia Ø Eszközök hiánya Ø Kormányzás: Ø Kevesebb, fókuszáltabb célkitűzés Ø Összehangoltabb eszközrendszer (bár saját eszközei most sem lesznek) Ø Kormányzás: • a„nyitott koordináció módszere” nem bizonyult elegendőnek • Szankciók hiánya • Elkötelezettség hiánya • top-down megközelítés • tagállamok nagyobb elkötelezettsége Ø Integráltabb megközelítés: • több gazdaságpolitikai, makro dimenzió • nemcsak versenyképesség szegénység csökk. , korai iskolaelhagyás Legfontosabb cél mindkét stratégia esetében: gazdaságpolitikák összehangolása, a versenyképesség és foglalkoztatás növelése

Fő célja: Prioritások: Ø gazdaságpolitikák összehangolása Ø versenyképesség és foglalkoztatás növelése Ø innováció és tudásalapú növekedés, Ø fenntartható növekedés Ø befogadó társadalom erősítése integrált stratégia, amely így kezelni kívánja a versenyképességi szempontokat, innovációt, a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi felzárkózást, a szegénységben élők csökkentését

Uniós szinten meghatározott számszerű célok Ø A 20– 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Ø Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Ø Energia/klíma: • ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökk. • Energiahatékonyság 20%-os növelése • Megújuló energia részaránya 20%-os növelése Ø Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; Ø 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

A kohéziós politika 2014 -2020

Kohéziós politikai jogszabálycsomag 1. Meghatározó elemek: Ø Források csökkenése, kiemelten érinti Magyarországot Ø Európai Bizottság szerepe: nő, tagállami kompetencia csökken, több szankcionálási lehetőség Ø Stratégiai programozás: stratégiaibb szemlélet Ø Tematikus koncentráció: Európa 2020 stratégia céljaihoz kapcsolódó, fókuszált témák

Kohéziós politikai jogszabálycsomag 2. Ø Kondicionalitások rendszere: COM a támogatásokat bizonyos feltételekhez köti, mint szakstratégiák, koncepciók megléte Ø Területi dimenzió: helyi fejlesztések és a városfejlesztési dimenzió hangsúlyos megjelenése Ø Connecting Europe Facility (infrastruktúra-alap): nagyobb összeurópai közlekedési, távközlési és energetikai beruházások számára

Európa 2020 és kohéziós politika kapcsolata, a kapcsolat értékelése

Ø Európa 2020 Stratégia: Prioritásai, céljai nagymértékben befolyásolják a kohéziós politika megvalósítását Ø Kohéziós politikai jogszabálycsomag: A 2014 -2020 -as költségvetési időszak kohéziós politikájáról szól Európa 2020 céljaihoz kapcsolódik, beruházási prioritásai az Európa 2020 Stratégia céljain alapulnak Hazai tervezésnek is a Nemzeti Reform Programon kell alapulni

ØStrukturális Alapok szerepe elsődleges fontosságú az Európa 2020 Stratégia (célok, kezdeményezések) megvalósításában ØMásrészről a kohéziós politika nagy mértékben támaszkodik az Európa 2020 célokra, végrehajtására 12

Problémák ØVersenyképesség vs. Kohézió → visszatérő probléma: ellentétes vagy kiegészítő fogalmak? a felzárkózásnak és versenyképességnek ki kell egészíteni egymást ØFelzárkózási szempont hiánya az Európa 2020 Stratégiában ØTerületi dimenzió hiánya az Európa 2020 Stratégiában

Európa 2020 Kohéziós politika Európa 2020 Stratégia nem korlátozható csak a fejlett területekre. Olyan tevékenységeket kell támogatni, amelyek a regionális és helyi lehetőségeket a legjobb mértékben használják ki. Nem lehet szigorúan csak támogatáspolitikává, segélypolitikává csökkenteni. Minden országban, régióban vannak feladatok, amelyeket a kohéziós politika keretein belül szükséges megoldani

Aggodalmak Ø Fejletlenebb régiók felzárkózását nem tartalmazza az Európa 2020 (A kohéziós politika „eredeti” célja: a szegényebb országok, régiók felzárkóztatása) Ø Tagállamoknak más prioritásaik is lehetnek, mint az Európa 2020 céljai (pl. alapinfrastruktúra, egészségügy) 15

Az Európai Szociális Alap 1. ØAz új fejlesztési programban az Európai Szociális Alap a korábbiaknál nagyobb szerepet fog játszani ØA városok és régiók képviselői az infrastrukturális programokra többet költöttek, mint az emberi erőforrások fejlesztésére

Európai Szociális Alap 2. ØA következő programozási időszakban a Szociális Alap aránya az EU alapok között 25%-ra, 84 milliárd euróra növekszik. A legnagyobb aránya 55% - a fejlett országokban és régiókban lesz. ØAz ESz. A-n belül 20%-ot minden országban a társadalmi befogadás, a legszegényebb rétegek, ill. más hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására kell fordítani.

A területi kohézió érvényesülése az Európa 2020 Stratégiában és a kohéziós politikában, értékelés

Kohéziós politika, Európa 2020 és területi kohézió “Területi kohézió”: a kohéziós politika új horizontális eleme Ø Minden tevékenység térben valósul meg, figyelembe kell venni a térbeli környezetet Ø → Európa 2020 Stratégia integrált stratégia, s nem ágazati célok gyűjteménye, amelynek magába kell foglalnia a területi kohéziós szempontokat 19

Európa 2020 területi dimenziója Ø Európa 2020 céljait csak úgy lehet megvalósítani, ha figyelembe vesszük a területi célokat mind uniós szinten, mind tagállami szinten Ø A zászlóshajó kezdeményezések szintén rendelkeznek területi elemekkel (pl. iparpolitika) 20

Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Foglalkoztatás K+F Ø nagyobb városok szociálisan Ø nagy városok, egyetemi hátrányos részei, központok Ø hátrányos helyzetű vidéki Ø EU-ban: legfejlettebb régiók térségek Ø Mo. -n: KMR régió (kisebb Ø EU szinten: Közép-Keletmértékben egyetemi Európa, Dél-Európa alacsony központok) fogl. Ø Mo. -n: Észak-Alföld, Észak. Mo.

Foglalkoztatás arány az EU-ban… 22

K+F a fővárosokban és a nagyobb városokban koncentrálódik 23

Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Korai iskolaelhagyás Felsőfokú végzettség Ø hátrányos helyzetű vidéki térségek, szociokulturális tényező meghatározó Ø EU-szinten: Dél-Európa, Kelet-Európa Ø Mo. : Észak-Alföld, Észak. Mo. Ø nagyobb városok, egyetemi központok; Ø vidéki térségekben meg kell teremteni a diplomások foglalkoztatását, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a területi megoszlás

Korai iskolaelhagyók a hátrányos helyzetű régiókban koncentrálódnak 25

Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Szegénység számának csökkentése Mo. -n: Ø leghátrányosabb helyzetű térségek Ø Cigányok által magas arányban lakott térségek Energia: Ø Kevésbé területspecifikus Ø Energiahatékonyság különösen lakóépületek, panelházak esetében fontos Mo. esetében különösen fontos a lakóépületek felújítása, amely ennek kapcsán támogatható

Új város- és területfejlesztési konstrukciók A Bizottság olyan új konstrukciókat ajánl, amelyek jobban illeszkednek az országok fejlesztési céljaihoz: Ø Integrált területi fejlesztések, városfejlesztés, - Integrált Területi Beruházások, - Közösségvezérelt Helyi Fejlesztések, Ø Európai Területi Társulás, Ø Európai Területi Együttműködés

Területi kohézió a kohéziós politikában 2014 -2020 között 1. Integrált területi beruházások Közösségvezérelt helyi fejlesztések Ø egy vagy több OP különböző prioritási tengelyeinek támogatásai kombinálhatók Ø meglévő területi stratégiák végrehajtását szolgáló eszköz Ø MO-n például városfejlesztés, Balaton, Duna, Tisza, városfejlesztések Ø LEADER-modell Ø Alulról jövő kezdeményezés, közösségi részvételen alapul, valós partnerség Ø Régió alatti, helyi szint, régióhatárokon átnyúló Ø MO-n például LHH kistérségek

Területi kohézió a kohéziós politikában 2014 -2020 között 2. Ø Előrelépés a 2007 -2013 -as programidőszakhoz képest Ø Európa 2020 -nak és a Nemzeti Reform Programoknak is integrálni szükséges ezeket a területi beruházásokat, városfejlesztéseket Ø Több tagállam nemzeti reform programja tartalmaz számos területi intézkedést ↔ a magyar NRP-ben nagyon kevés területi kapcsolódás, intézkedés található, az egyik legkevesebb

Területi kohézió a kohéziós politikában 2014 -2020 között 3. Városfejlesztés Ø Területi kohézióhoz és Európa 2020 stratégiához egyaránt hozzájárul Ø Eszközei: • Városfejlesztési platform • Fenntartható városfejlesztési kezdeményezés • Tagállami nemzeti ERFA allokáció 5%-át kellene ITI keretében városfejlesztésre fordítani

A Közép-Magyarországi Régió esete 1. Ø Az EU szabályai szerint a KMR fejlettsége alapján csökken a Ø Ø rendelkezésre álló forrástömeg, Beruházásainál maximum 50%, a többi 6 régió 85% EU támogatásra jogosult, Az ország termelő, de különösen fejlesztési és innovációs kapacitásának nagy hányada a KM régióban van, A régió fejlesztése igen nagy saját hozzájárulást igényel, ami a költségvetés számára is nagy terhet jelentene, Veszélyezteti a nemzeti EU 2020 célok megvalósítását és a felzárkóztatást különösen a K+F és a felsőoktatás területén.

A Közép-Magyarországi Régió esete 2. Ø A célkitűzések közötti átcsoportosítási lehetőség csak 2%, Ø A régiók közötti határ megváltoztatása bürokratikus hosszú folyamat, Ø Mivel az ország teljes támogatása a kezdettől rögzített, a problémát a belső határok változtatása sem oldaná meg, Ø Bizonyos eszköz-átcsoportosítás a KMR és a többi régió között mégis indokolt lenne a költségvetési hozzájárulás mérséklése miatt.

Javaslatok az Európa 2020 és tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére

Javaslatok az Európa 2020 és a tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére Ø Fókuszált beavatkozások szükségesek Ø Mo. számára az alábbi területeken (célkitűzéseken) van szükség leginkább fókuszált beavatkozásra: • KKV-fejlesztés • Alap infrastruktúra → az Európa 2020 -ba közvetlen kevésbé fér bele • Foglalkoztatási szint növelése • Szegénység csökkentése

Javaslatok az Európa 2020 és a tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére Ø Integrált, komplex megközelítés fontos, ESZA alapok kihasználása Ø Földrajzi, helyi szempontok figyelembevétele Ø Valódi fejlesztés-központú beavatkozások, s nem mindig a top-down, Kormány által meghatározott intézkedések vezetnek az előrelépéshez Ø Ugyanakkor figyelembe szükséges venni a helyi, regionális alapú fejlesztések méretgazdaságosságának korlátait

Összegzés Ø Az EU kohéziós politika feladata hogy egyszerre szolgálja a tagországok és az EU Bizottság érdekeit és céljait. Ez lehet a „hozzáadott értéke” az EU szintű politikáknak általában és a kohéziós politikának különösen. Ø Az Európa 2020 Stratégia egy olyan eszköz, amely révén – remélhetőleg ez az európai szintű hozzáadott érték valóban hasznosítható. Az eddigi legfontosabb tanulság annak felismerése, hogy a különböző tervezési tevékenységek jobb koordinációjára és harmonizációjára van szükség, hogy e tevékenység valóban hozzájáruljon egységes európai jövő megteremtéséhez.

Köszönöm a figyelmet!