Az Eurpa Uni trtnete bevezet elads Az Eurpai
Az Európa Unió története (bevezető előadás) Az Európai Unió szerződései A bővülés folyamata Gazdasági és Monetáris Unió, az EU költségvetése Közös mezőgazdasági politika Érdekes adatok Győr 2005. szeptember 7. Forrás: FEADEE Forrás: Történetem, Lépcsők 2004. június, 3. oldal Ponácz György Márk SAKK-tréner
Mi az Európai Unió? n Az Európai Unió (EU) olyan demokratikus európai országok családja, amelyek a békéért és a fejlődésért dolgoznak együtt. n Nem egy állam, amely a létező államok helyébe lép; az EU több, mint bármely más nemzetközi szervezet. Egyedülálló mert tagállamai közös intézményeket állítottak fel, melyekben egyesítik szuverenitásuk egy részét, hogy a közös érdeket képviselő döntések demokratikusan, európai szinten jöhessenek létre. A szuverenitásuk egyesítését „európai integrációnak” is hívják.
Az európai integráció gyökerei n Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. n Az európai integráció ötletét először Robert Schuman, francia külügyminiszter vetette fel beszédében, az ún. Schuman Deklarációban, 1950. május 9 -én. Azóta ezt a napot az Európai Unió „születésnapjaként” ünnepeljük minden évben.
Előzmények: a három közösség n 1: Európai Szén és Acélközösség (Párizsi Szerződés 1951. n n n n április 18. ) 2: Európai Gazdasági Közösség 3: Európai Atomenergia Közösség A résztvevő országok: Belgium, Franciao. , Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország. Ezt a három közösséget később összevonva Európai Közösségeknek (EK) nevezték. Központi céljuk: Vámunió és közös piac létrehozása. Vámunió: kereskedelmi korlátozások felszámolása és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika. Közös piac: olyan terület, amelyen belül az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat. (A három szervezetet 1967 -ben vonták össze. )
Az Európai Gazdasági Közösség megalapítása, a Római Szerződés n Római Szerződés: Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország és Olaszország hozták létre 1957 -ben az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget. n A dokumentumban lefektették az integráció alapjait is, a közös piac létrehozásának szándékát és alapelveit. Ez tartalmazta a "négy szabadság": a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának gondolatát. n A Római Szerződés a mai Európai Unió alapító dokumentumának tekinthető.
Intézmények fejlődése, szerződések q 1993. Maastrichti Szerződés: - létrehozta az Európai Uniót - 1999 -ig létrehozta a monetáris uniót, bevezette a közös európai pénzt, az eurót. q 1997. Amszterdami Szerződé: - vízumpolitika, menekültügy, az EU külső határainak ellenőrzése, bevándorlás kezelése q 2001. Nizzai csúcs – intézményi reformok, melyek lehetővé tették az új tagállamok felvételét
Tagállamok csatlakozása n 1973. Dánia, Egyesült Királyság és Írország n 1981. Görögország n 1986. Portugália és Spanyolország n 1989. NDK n 1995. Svédország, Ausztria és Finnország n 2004. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta
1986. Egységes Európai Okmány n Az egységes piac programja, amely több év alatt, fokozatosan valósult meg.
1997. Amszterdami Szerződés n Az európai integráció továbbmélyítését szolgálta. n Közösségi politikává vált a vízumpolitika, a menekültügy, az EU külső határainak ellenőrzése, a bevándorlás és az együttműködés polgári jogi kérdésekben. Önálló fejezetet kapott a foglalkoztatás. n A közös kül- és belpolitika főképviselője lett az EU "külügyminisztere". Az előkészítő tárgyalások során kiemelt figyelmet fordítottak külpolitikai mozgásterének növelésére; a bel- és igazságügyi együttműködés hatékonyabbá tételére; a közösségi döntéshozatali mechanizmus rugalmasabbá tételére. n A szerződés megerősítette az Unió alapelveit, és ezek betartását a tagság előfeltételévé tette. n Az Amszterdami Szerződést 1997. októberében írták alá és 1999. május 1 -jén lépett hatályba. Nem sikerült teljes mértékben megoldani a tárgyalás eredeti célját, a bővítéshez szükséges intézményi reformok végleges meghatározását.
1992. Maastrichti Szerződés n Az 1957 -es római szerződések legátfogóbb reformja. n Létrehozta az Európai Uniót (EU). n Az EU a szerződés értelmében három pilléren nyugszik. Az első, un. "közösségi" pillérbe tartozik az eredeti EK, illetve ennek új intézményei; a második pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pillér pedig a bel- és igazságügyi politika. n A szerződés célja - többek között - az intézmények munkájában a hatékonyság és a demokrácia erősítése; a nemzetgazdaságok egymáshoz közelítése; a belső piac megvalósítása; az uniós állampolgárság létrehozása; az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása. Módosították az ESZAK és az Euratom szerződéseket is. n A módosítások hangsúlyozták a tagállamok nemzeti önazonosságának tiszteletben tartását, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok melletti elkötelezettséget. A Maastrichti Szerződés módosította a döntéshozatali eljárásokat is, azok minél demokratikusabbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele érdekében.
2001. Nizzai Szerződés n Döntéshozatali mechanizmusok és intézmények reformja, a bővítés lehetővé tétele: 1. Az Európai Bizottság összetétele. 2. Az Európai Parlament képviselőinek száma. 3. A Miniszteri Tanács szavazati súlya
Gazdasági és monetáris unió n Célja az árstabilitás, a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, valamint az egységes, közös valuta bevezetése. n Jelenleg a tizenöt tagországból 12 tagállamban vezették be az eurót. n Létrejötte, szakaszai: (Delors) - I. szakasz (1990. július-): tőke szabad áramlása, tőkepiac liberalizálása - II. szakasz (1994. január 1 -): az Európai Monetáris Intézet felállítása, a pénzcsere első fázisának végrehajtása, az Európai Központi Bank felállítása, az európai bankok központi rendszerének előkészítése - III. szakasz (1999. január 1 -): az euró bevezetése számlapénz formában - 2002. január 1. az euró bankjegyek és érmék megjelenése
Maastrichti konvergencia kritériumok n Árfolyamstabilitás: az euró-övezetben részt vevő országok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon úgy, hogy nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergenciajelentést megelőző két évben. n Fenntartható költségvetési pozíció: A költségvetési hiányra vonatkozó 3%-os, illetve a bruttó államadósságra vonatkozó 60%-os GDP-arányok referenciaértékek a túlzott deficit megállapításának folyamatában. n Árstabilitás: a vizsgált tagország inflációs rátája a legfeljebb 1, 5 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három inflációs mutatójának átlagát. n Kamatkonvergencia: a vizsgált tagország kamatrátája legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam hosszú távú kamatainak átlagát.
Az Európai Unió költségvetése n n n Bevételek: vámok mezőgazdasági lefölözések ÁFA meghatározott hányada GNP meghatározott hényada Kiadások: közös mezőgazdasági politika belső politikák finanszírozása külső tevékenység adminisztratív kiadások tartalékok előcsatlakozási eszközök új tagállamokra elkülönített kiadások Vitás kérdések: közös mezőgazdasági politika kiadásaink túlzott mértéke, elavult finanszírozása, strukturális, kohéziós kiadások mértéke.
Közös mezőgazdasági politika q Eredeti céljai: - A mezőgazdasági termelékenység emelése - Megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítása a q - mezőgazdaságban dolgozók számára Agrárpiacok stabilizálása, a termelők és fogyasztók védelme Az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása A fogyasztói igények kielégítése méltányos áron Új céljai: Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése A vidéki népesség megtartása Vidékfejlesztés
A közös agrárpolitika alapelvei n Az 1950 -es években fogalmazták meg a közös agrárpolitika három alapelvét: - A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca: Az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg. - A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell, hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben. - A pénzügyi szolidaritás elve szerint a tagországok a CAP működtetési költségeit mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül, egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viselik.
A közös agrárpolitika fejlődése, eszközei n A magas árak miatt túltermelés alakult ki. n 1992. reformok: szétválasztották az ár-és jövedelempolitikát. Sajnos nem vezetett a kellő mértékben termeléscsökkenéshez, a termelői jövedelem bővüléséhez illetve a versenyképesség növekedéséhez. n 2000. Agenda 2000 program: a versenyképes termelés feltételeinek kialakítása, vidékfejlesztés szerepének erősítése, az agrárkiadások csökkentése. n Az agrárpolitika eszközei: vámok, szubvenciók, exporttámogatás, intervenció, a feldolgozás támogatása, közvetlen termelői kifizetések, termeléskorlátozó intézkedések.
Minimálbérek egyes országokban
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 21