AZ ESZTTIKUM S A MVSZET KELETKEZSE Kiegszt anyag

AZ ESZTÉTIKUM ÉS A MŰVÉSZET KELETKEZÉSE Kiegészítő anyag Bálványos Huba: Esztétikai ismeretek, esztétikai nevelés című könyvéhez

Miért kell beszélnünk az esztétikumról? Esztétikai nevelés az iskolai vizuális kultúra órán : Nevelés a művészettel, esztétikai jelenségekkel amikor tárgyakat mutatunk be , elemzünk forma, funkció összefüggésben AZ esztétikum ( műalkotás ) révén élményképességet formálunk. Értékirányultságot adunk a művészeti élményhelyzetben.

Esztétikai nevelés történik az alkotó tevékenység során is. Önismeret, önértékelés és mások munkáival való esztétikai értékmérő találkozás. nevelés történik az

Picasso Lány galambbal Joan van Noordt Fiú sólyommal Az esztétikum ( műalkotás téma ) gondos megválogatása, beszélgetések révén nevelő szempontú és hatású lehet. Élethelyzeteket, világnézetet, szemléletet, az azonosulás lehetőségét hordozza, képi élmény formájában. Állásfoglalásra, értékek felismerésére késztet.

Mi az esztétikum? c a Az érintetlen természeti tárgy ( kődarab ) emberi szükségletek ( eszköz a vadászathoz, életben maradáshoz ) kielégítése által alakul formált eszközzé , szakócává. Alakítója ember lényegűséget vetít a természeti formába. A kő a formáltság által új funkciót vesz fel. A szakóca tartalma ezáltal nem a kő, hanem a vágás. A kő megszűnt természet lenni. .

Stanley Kubrick: Űrodüsszeia filmrészlet ) f i l m r é A formálás első pillanatához valószínűleg asszociációk ( ráismerés, felismerés )ssora vezetett amely már absztrakt gondolkodást igényelt. A híres filmrészlet azt a pillanatot ábrázolja amikor z a majomember az állati csontok között kutatva véletlenül kalapács funkcióként kezd használni l vezet. A egy lábszárcsontot. A felismerés hogy ezzel ütni lehet tudatos eszközhasználathoz e érintetlen későbbiekben már hasonló funkciójú tárgyakat formálással készít ( kőbalta ). Az természeti formába emberlényegűséget vetít és formálással visz esztétikumotthoz létre.

A belelátás a humán tárgyi világba vonja a természeti formát. Új funkciókkal ruházza fel. Ez a mozzanat napjainkban is alkotások sorához vezet. A képen látható doboz ötletét az iparművész alkotó számára a kavicsforma adta, amelyről papírmasé technikával lenyomatot készített. A kavics esztétikai tárgy ( doboz ) lett.

További képi példánk a kobak tök ( természeti forma ) eszközzé ( lopótőkké) alakulásának lépéseit mutatja. A tök belelátás útján vált borszívó eszközzé esztétikummá. Felhasználója belevetítette és némi alakítással belevitte szükségleteinek képzetét ( emberlényegűségét ) A természeti forma mintája lehetett az üvegből készült tárgynak ( amely már tudatos formálás ). Az eredeti forma idővel elveszítette funkcióját és dísztárggyá alakult, funkcionális értékeit elveszítette más esztétikai minőséggé vált.

A Colás üveg nem természeti forma , de mint forma ( esztétikum ) elbeszéli emberlényegűségét ergonom vonásai révén. A jól megfoghatóságra, választott űrmértékre mindvégig gondosan ügyeltek. A XX. század végi műanyag, megnövekedett forma elveszíti egy kézben tartható funkcióját.

A tárgy érzékletes módon elbeszéli kapcsolatát az emberrel. A tárgyban végtelen változatosságban megjelenő emberi jegyek összefoglaló absztrahált fogalma az esztétikum Az esztétikum szubjektív minőség. Minősítő fogalom. Világnézet, beállítódás, érdek, műveltség, érdeklődés, kultúra, nemzetségi hovatartozás lehetnek okai az eltérő esztétikai értékítéleteknek.

Esztétikus a természet ? A belevetítés itt formai klisék alapján működik. Emberlényegűséggel ruházzuk fel a fűzfát ( szomorú), a szirtet ( büszke ) Vagy a búzamezőt amely már eleve emberi alakítással, nemesítéssel jön létre.

A formai klisék, mint megszokások előítéletes következtetésekhez vezethetnek. A zsiráfok és kígyók ölelkező mozgásába szeretet képzetet vetítünk holott harcolnak.

A belevetítés segítségével kultúrák az egész világ jelenségkörét vonják világnézeti körükbe. A Nap szimbólum valamennyi kultúrában azonos módon előfordul.

Minden esztétikus Formálással: A gyermekülés követi az emberi formakaraktert. Anatómiai szempontok szerint alakították. Belevetítéssel: Csontváry a magány érzetét, személyes élethelyzetét vetíti cédrusába. Az ember már eleve hordozza esztétikai lényegét.

A MŰVÉSZET KELETKEZÉSE A szakóca az emberi szükségletekről ( létfenntartás ) szól, funkcionáló dísztelen tárgy. Ősi pattintott kőeszközök

Szúzai kultúra ie. IV. évezred A jól funkcionáló tárgyon ( a közvetlen funkción túlmutató ) díszítmény jelenik meg ( Dárda hegy és toll mint lélekmotívum. Hiedelem: a dárda jól betölti funkcióját, ha rajzolata átkerül más tárgyra azt mágikus módon erősíti ) A díszítmény a közösség összetartó ereje, közösségtest ( egy adott csoportban jelentését mindenki érti). A díszítmény magasabb rendű szükségletről szól.

Jelentéssel bíró díszítmények inka, babiloni, mezopotámiai edényeken.

Nuba férfiak Nuba nő hegtetoválással A közösséghez való tartozás erőteljes jelzése ( nem díszítés ) a testfestés, tetoválás. Az egyén maradandó jelzésekkel erősíti szociális szerepét, rangját, helyzetét.

Napjaink testen hordott közösségen belüli helyzetet kifejező jelölései. A képen látható lány a farmer uniformizáló ( de hovatartozást, emberlényegűséget kifejező ) jellemzőit felbontotta és horgolással személyes jegyeket, üzenetet hozott létre. Műalkotást készített amelyben a szuverenitás dominál és háttérbe szorul a tárgyi funkció.

Műalkotáshoz vezető alakító tevékenység. Az ős művész a csontdarabkákba állatfigurákat vélt felfedezni, a természeti formát ebbe a képzetvezérelt irányba karcolással kiegészítette. Funkciója talán ékszer lett. A belelátás a műalkotás létrejöttének másik gyökere. Bekarcolásos plasztikus ékszerek

Asszociációk Mint egy teknősbéka…

Makapansgat-kavics, talált arc

Szerszám három nézetben Tisztázatlan funkciójú tárgy ( varrótű ? , parancsnoki bot ? ). Az állatfigura a megfoghatóságot segíti, de utal a közösség életmódjára is. ( A ló a vándorló közösség fontos eszköze ). A tárgyról leválva plasztikaként már csak a jelentést és nem a funkciót hordozná.

A görög amfora alakja a tároló funkcióról beszél. A hosszúkás formákat könnyebb volt a hajó belsejében felhalmozni és kézben szállítani is. A görög alakos váza csak díszítette az ókori villát. A rajta megjelenő képsorozat viszont fontos információkat hordozott a hősi múltról a villa lakói számára.

Paletta, Egyiptom Pattintott kovakő áldozati kés, Felsőegyiptom Áldozati kés, Egyiptom, archaikus kor előtt Az érdesség révén funkciót segítő díszítmények a kés nyelén és paletta ( arcfesték tartó ) szélén. A díszítmények információkat is hordoznak.

A parancsnoki bot elveszítette korábbi eszközfunkcióját ( fegyver ). Hatalmi erő kifejezésévé, vált. Parancsnoki bot

Parancsnoki botok

TERMÉKENYSÉG-SZOBROK? Az ős Vénuszok nem tárgy funkcióhoz kapcsolódó alkotások, nem díszítmények, túlzó formái vélhetően anyaság , termékenységi jelentést hordoznak. Ezek az apró, kézben tartható plasztikák ( talán a várandós nő tulajdonában ), egy magasabb szükségletről a fajfenntartás szükségletéről beszélnek mint művészi megfogalmazás. Ős Vénuszok

Willendorfi Vénusz

A barlangi , mágikus művészet példái a konkrét eszköz funkcióra már nem utaló alkotások. A barlangi medve agyag mása megidézi, egy rituálé részeként a rettegett állatot. A mű ember és természet viszonyáról szól. Montespani medve

Nyilhegyek az állat testén

A barlangi rajzok ( talán a vadászatot segítő rituálé részei ) nem tekinthetők szuverén alkotásoknak ( mint ahogy nem lehetett egy ember műve sem ), a közösség fejezi ki világszemléletét, közösségi alkotás formájában. A vadászmágia a valóság előjátéka, esztétikai hatást kiváltó élmény, újrateremtés, közös művészi alkotó mozzanat.

Lasceaux, a barlang fala kiterítve

Az alkotók személyes jelenléte mint kézjegy a rajzok közelében.

A művészet szükségletének genezise A humán környezet ( tárgyak ) gyarapodásával az esztétikai hatás érzete felerősödik ( jól működő eszköz ). Kollektív azonosságtudat épülését kezdi szolgálni. ( V alakzat mint dárdahegy ) Az ösztönösség már kevés a kollektív tudat erősítéséhez kialakul az esztétikai hatás iránti szükséglet ( a díszítés gyarapodása mint jelzés ). Újféle szükséglet az emberi öntudat szükséglete, ennek kielégítési módja a művészet. A csupasz tárgy- az esztétikum szükségszerűsége még csak sejthető Díszítés- bontakozó esztétikai szükséglet A díszítés levált az alapszükségletről( ős Vénusz , parancsnoki bot )- tevékenységi szféra alakul ki amely ezeket létrehozza ( barlangrajzok készítői ) Az ősművész nem azonos a jelenkorival, nem individuális, nincsenek művén egyéni jegyek Az esztétikai hatás művészi jelleget kölcsönöz a tevékenységnek, ha célja az esztétikai hatás, élmény ( felemelő, tragikus, katartikus stb ) előidézése.