Az erszak pszicholgiai krdsei Dr Figula Erika Tanszkvezet

Az erőszak pszichológiai kérdései Dr. Figula Erika Tanszékvezető főiskolai tanár

Agresszió, erőszak Ú Agresszió: eredete (latin): aggredior, aggredire, agressus Jelentése: közeledni, haladni, előre menni, odafordulni, hozzálátni, elfoglalni, nekifogni, rátenni a kezét Ú A definíció problémája (pl. E. Landau): az agresszió képe nem egységes (rátehetjük a kezünket, hogy megsimogassuk vagy megverjük a másikat; közeledhetünk szeretettel vagy gyűlölettel is)

Agresszió definíciója Ú minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon (Ranschburg) Ú az erőszak akkor mondható ki: - ha van igazolható szándék, - van látható cselekmény, - és a cselekmény normasértő

A fő kérdések Honnan ered, mi is az agresszió? • öröklött vagy szerzett? • ösztönös vagy tanult viselkedés? • akció vagy reakció? • energia vagy erőszak?

Teóriák, Modellek I. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 1. Ösztönmodellek: az erőszak a létért való küzdelemből fakad Képviselői: Ú Darwin (biológus): az élet- és létfenntartás ösztöne küzdelemre, a lét megőrzésére készteti az élőlényt Ú K. Lorenz (etológus): az élet fenntartása, a létért való küzdelem vezet az indulathoz, az agresszivitáshoz( kuktafazék) Ú Freud (orvos): élet- és halálösztön, a kettő dinamikus kölcsönhatása (a destruktivitás szükségszerű, helyet ad a megújulásnak, az életnek)

Teóriák, Modellek I. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 2. Frusztráció–regresszió–agresszió tétele: a frusztráció létrehoz egy olyan regressziót, a viselkedésszintnek egy olyan visszaesését, amely a legtöbbször agresszióba torkollik Ma már nem állja meg a helyét (pl. azok a törzsek, ahol csecsemőkorban intenzív testi kontaktus, megfelelő törődés, gondoskodás és leválasztás van, kellő harcias magatartást is tanúsítanak)

Teóriák, Modellek I. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók 3. Stressz-modell: a stressz-törvény: üss vagy fuss! (fight or flight!) Ú Szembefordulhatunk azzal, amitől félünk, vagy pedig elmenekülünk Ú Ha nem lehet ütni, idővel az agresszív impulzusok áttörik a viselkedési fékeket Ú Ha nem tudunk menekülni, mert nem tehetjük, akkor támadásra kényszerülünk

Teóriák, Modellek II. Szociális, interperszonális viszonylatokat hangsúlyozó modellek Viselkedéspszichológia Ú 1. Jutalom révén történő tanulás: a pozitív következményekkel járó viselkedésmódok gyakorisága növekszik (és fordítva): az agresszivitásra hajlamos gyerekek közvetlen megerősítést nyerhetnek agresszív viselkedésükre

Teóriák, Modellek II. Szociális, interperszonális viszonylatokat hangsúlyozó modellek 2. Modell révén történő tanulás Ú Bandura szociális tanuláselmélete: segít az agresszív magatartás megértésében Ú a gyermek azonosulhat egy erőszakos modellszeméllyel, utánozza, követi a Ú Ú mintát, amelyhez hasonul; ez a modellkövető, utánzó viselkedés játszó gyerekeknél megfigyelték, hogy a következmények nélküli agresszív cselekmény látványát követően a játékaikkal ők is hasonló (destruktív) módon bánnak ha nem jár az agresszív tettért büntetés, a gyerekek játék közben az agresszív film mintáját követve a baba figurát, sőt egymást is püfölik a gyerek lát a tévében olyan akciófilmeket, amelyekben értelmetlen erőszakos viselkedések sorozata zajlik, esetleg a főhős éppen az agresszív hősködése révén bűvöli el a gyermeki tudatot, ez is közvetlen mintakövető viselkedést von maga után Társadalmunkban sajnos nincs felelősségre vonás!!!

Teóriák, Modellek Az erőszakos viselkedés kognitív magyarázó modellje Szándék-tulajdonítás: Ú mások erőszakos viselkedésének, ártó szándékának feltételezése támadó önvédelmi magatartást aktivál Ú ha attól félek, hogy a másik majd ellenséges lesz velem, félnem kell tőle, akkor előre támadok Ú a gyerek is így van ezzel: támadó lesz, mielőtt őt megtámadnák. „Legjobb védekezés a támadás!”

Teóriák, Modellek modell Önmagában az agresszió látványa is rombolja az immunállapotot Ú erőszakos jeleneteket tartalmazó filmet vetítettek, amelyből a gyerekek könnyen tanulnak agressziót Ú a film jelentős mértékű immun-szupressziót váltott ki, az agresszió puszta látványa lebénítja a biológiai védekező rendszerünket is Ú Film kalkuttai Teréz anyáról-immunaktivitás javult. Ú A szívből jövő jó cselekedet javítja az immunaktivitást.

Honnan ered az agresszió? Ú Anya-gyerek kapcsolatból ered (Bálint, M. Klein): az anya magatartása, csecsemőjével való kapcsolata (éhségének kielégítése/kielégületlensége) korai frusztrációhoz vezet Ú Megkapaszkodási képtelenségből ered (Hermann Imre): az anyától való elszakadás, elválási szorongás vezet agresszióhoz

Az agresszió fejlődése fázisai: Ú agresszív az első sírás, a szopás, az ennivaló követelése „fertőző sírás” (proszociális viselkedés első jele az újszülött osztályon) dühödt sírás, hánykolódás a szopás megszakításakor, a csecsemő fogó mozdulata Ú éntudat fejlődésében a „tulajdonosi jogok”, „birtoklás” megsértése, a játék megszerzése („tiem”, „enyém”) Ú az éntudat kialakulását követően: tettekben, szavakban levezetett indulati kitörések (karmolás, rúgás, marás)

Az agresszió fejlődése Ú 3 -4 éveseknél: én-érvényesítés játék, hely, személy kisajátításával Ú 4 -6 éveseknél: verbális agresszió nő (sértegetés, kötekedés) Ú iskoláskor: beilleszkedés, tanulás miatt ellenséges indulatok halmozódnak fel, ez agresszív viselkedést eredményezhet (hazudozás, lopás is ekkor jelenik meg szándékos formában) Ú serdülőkor: saját jelentőség keresése, identitás keresése a mindennel, mindenkivel szembehelyezkedéssel történik; szeretetre vágyik, de őt nehéz szeretni

A szocializációban gyermeki agresszivitást vált ki - a túlzott szigor - a szülői elhanyagolás - a hidegség - a testi fenyítés, verés

Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi agresszívvá a gyereket, de proszociálissá alakítható) 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan agresszió, mely antiszociálissá válik) Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.

Agresszió és kötődés (Bowlby, Ainsworth) Kötődési elmélet: ha a gyereknek a korai években nem sikerül biztos kötődést kialakítania egy vagy több személlyel, az felnőttkorban a szoros személyes kapcsolatok létrehozásának képtelenségét eredményezheti Kötődési típusok: Ú 1. Biztonságosan kötődő (kb. 60%) Ú 2. Bizonytalanul kötődő: elkerülő (kevés figyelmet fordítanak anyjukra, amikor az jelen van, és nem látszanak levertnek, ha távozik) (kb. 20%) Ú 3. Bizonytalanul kötődő: ambivalens (a gyerek ellenállást mutat, amikor az anya visszatér; egyszerre keresi is, meg ellen is áll a fizikai érintkezésnek (kb. 10%)

Kötődésvizsgálatok Főbb eredményei Ú biztos kötődés alapja: a szülő szenzitív válaszkészsége (válaszaik a csecsemő szükségleteinek megfelelőek) Ú bizonytalan kötődés: az anya a saját kívánságait és hangulatát követi és nem a gyermek jelzéseire reagál a gyermeket a kapcsolat keresése és elkerülése egyidejűleg jellemzi

Nem kívánatos szülők Ú Ú Ú Ú Ú túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő agyongyámolító szülő gyermekded szülő alkoholista szülő csábító szülő elutasító szülő túl lelkiismeretes szülő elvált szülők abuzív szülő

Az agresszivitás forrásai Ú nagyfokú, kínzó szorongás Ú akarati törekvések korlátozása Ú önállóság korlátozása Ú környezet erőszakos magatartása (gyakori büntetés, mely legtöbbször verés) Ú sértések, gúnyolódások, verbális támadások Ú becsmérlő nem verbális kifejezések Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség

Az agresszió kifejeződhet Ú kihívó, provokatív válaszokban Ú óvatosságban, tartózkodó viselkedésben Ú tökéletességre való törekvésben Ú közönyösségben Ú ellenségességben, ellenállásban Ú „Sok gyereknek jónak kell lennie, hogy szülei szeressék, vagy rossznak, hogy észrevegyék”, mindkét esetben agressziót érez

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Nyílt formában Ú Verbálisan - már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése, szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás, átkozódás - később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis, trágár szavak, blaszfémia („agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”) Ú támadó viselkedésben (a tévében látott erőszak növeli a néző agresszivitását)

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Rejtett formában Ú passzív-agresszív magatartás (halogatás, semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus bosszantására Ú hatalmi törekvések („az én szavam a döntő”, „engedelmeskedjetek”) Ú birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy

Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Képi formában Ú karikatúra Ú graffitik Ú gyermekrajzokon: aránytalanság, zsúfoltság, túldíszítettség, sötét tónus, visszatérő témák

Az agresszió megjelenése Hogyan jelenik meg az agresszió? Ú „bal agyféltekés kultúrában élünk”, azaz az emocionális oldal (jobb agyfélteke) háttérbe szorul, így Ú ha a két erőt nem tudjuk egyensúlyba hozni, akkor a zabolátlan vak erő, az agresszió kerül túlsúlyba

Az agresszió „megoldása” A világ és az egyén harmóniája: e két erő egyensúlya! Ú a lét kezdetén: az anyai szeretet a biztonságos kötődésen keresztül teszi a gyereket és a kapcsolatokat működőképessé Ú ezután jön a hatalmi erő, mely az apai tilalmi rendszer (autoritás) révén épül be a személyiségbe Feminin szeretettel áthatott maszkulin erő adja a „kozmikus egyensúlyt” (Bagdy E. )

Agresszív érzelmek Ú Harag: az agresszió legközvetlenebb érzelmi, beszédbeli, cselekvésbeli, magatartásbeli kifejezése. Ú Düh: a harag intenzív rövididejű megjelenése( törés, zúzás). Kritikátlanságig, ködös állapotig mehet. Ú Gyűlölet: ellenséges érzés. Kialakulhat rivalitás nyomán, de állandósulhat az évek során.

Ú Bűnbakképzés( a gyűlölet a valódi tárgyról másra tevődik át) Ú Irigység Ú Féltékenység

Gyermekbántalmazás

WHO által is használt defínició Ú „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. ” Azaz, amikor a gyermekek elleni erőszakról beszélünk, akkor két nagy csoportot szükséges meghatározni: az elhanyagolást, illetve a bántalmazást.

A gyermeket a bántalmazás érheti: Ú családon belül, Ú intézményi keretek közt, Ú lehetnek idegen személy által okozott bántalmazás szenvedő alanyai, Ú illetve a rendszerbántalmazás („system-abuse”) szenvedői

A bántalmazás fajtái Ú Elhanyagolás Ú fizikai elhanyagolás Ú oktatási-nevelési elhanyagolás Ú érzelemi elhanyagolás Ú Lelki bántalmazás Ú Szexuális bántalmazás Ú Fizikai bántalmazás Ú A bántalmazás különleges formái

Elhanyagolás http: //www. im. hu/csaladonbelul/? ri=505&ei=3 2012. 09. 23.

Az elhanyagolás 9 komponense Ú elégtelen táplálás Ú elégtelen öltöztetés Ú nem megfelelő védelem a gyermek számára Ú elégtelen felügyelet Ú elégtelen orvosi ellátás Ú elégtelen emocionális környezet Ú elégtelen iskoláztatás Ú gyermekek kizsákmányolása Ú egészségtelen környezet (Rose-Meezan, 1996; Révész)

Fizikai bántalmazás Ú szándékos („Most pedig jól elverlek… megtudod, hogy ki az úr a háznál stb. . ), Ú gondatlanságból elkövetett cselekedet (mérgezés, égés, közlekedési baleset), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ú A gyermek kézzel vagy eszközzel történő bántalmazása (lökdösés, pofozás, megütésesetleg ököllel, hajtépés, rázás, rúgás; eszközzel: égési sérülés cigarettával, nyílt lánggal, bottal, késsel, éles/tompa tárgyakkal, övvel stb. ) Ú Kínzások: fájdalom okozása, hajának kitépése, cigarettacsikk testen való elnyomása, sötét helyre történő bezárása stb.

Gyermekbántalmazás Kivülről eredő: sértegetés, verés, megalázás, lopás Családon belüli : fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazás Miért verik a gyereket? -a szülők mérgének a gyereken való kiélése(29%) -a szülők tehetetlenek a gyerekkel szemben(21%)

Ú - családi problémák( 20%) Ú - a szülők alkoholizmusa(29%) Ú - a szülők kiegyensúlyozatlansága( 26%) Ú - a gyerek rosszalkodása( 26%) Ú - szeretethiány( 5%) Elkövetők: rendszerint apák, nevelőapák gyakran összekapcsolódik az anya bántalmazásával

Ú Jellemző bántalmazási helyzet: a bántalmazó szülő nem tudja az indulatait kezelni Ú Az anyák nem védik meg a gyereket( szemlélők Bántalmazás indoklása: - gyerek rosszasága( lépcsőn járás hangosan) -a gyerek nem ért egyet valamiben, kicsi korban sír

Bántalmazók jellemzői Ú Viselkedésük tanult viselkedés Ú Fenyegetéssel, megfélemlítéssel uralkodnak Ú Verbálisan és fizikailag támadnak Ú Azzal vádolják az áldozatukat, hogy az provokálta őt Ú Az áldozat legapróbb”rosszaságára „ feldühödnek

Ú A legtöbb érzelmet harag, düh formájában fejeznek ki Ú Erősen féltékenyek Ú Érzelmeik szélsőségesen változnak Ú Erősen hisznek a férfiak felsőbbrendűségében A fizikai bántalmazás együtt jár az érzelmi bántalmazással

Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás Ú rendszeres, hosszan tartó Ú Ú Ú Ú folyamat ignorálás, lealacsonyítás, visszafogott érzelmek, kigúnyolás kiabálás, ordítozás, izoláció inzultálás vádolgatás megalázás, érzelmi zsarolás, a gyermek tárgyainak, állatjainak szándékos tönkretétele, megölése erőszakkal, elhagyással való fenyegetés

Szexuális bántalmazás Ú Megtévesztéssel/ fenyegetéssel, kényszerítéssel a beleegyezése nélkül, manipulatív módon szex. viselkedésre rábírni egy éretlenebb ill. gyengébb másikat

Szexuális bántalmazás Erőszakos közösülés: a nemi szervek közösülési szándék eredményeként érintkeznek (hüvelyi vagy anális behatolás) Be nem hatoló, de molesztáló, simogató, csábító tevékenység, a felláció, a maszturbálásra kényszerítés, vagy a kézzel történő ingerlés kikényszerítése – szemérem elleni erőszak.

Erőszakos szexuális magatartás l. Exhibicionizmus: melynek során egy felnőtt felfedi nemi szerveit egy gyermek előtt, /csak ha nem állnak rokonságban- fürdőszobai jelenet nem az. / 2. Voyerizmus. melynek során egy felnőtt megfigyel egy gyereket vetkőzés , fürdés vagy wc-zés közben. Ha a megfigyelés célja a felnőtt szexuális kielégülése, akkor a helyzet erőszakosként értelmezhető. 3. Csókolózás, melynek során a felnőtt hosszú és intim csókot ad a gyermeknek, különösen a szájra. Családok különböznek, van ahol szájon csókolják egymást, van ahol nem. Szükség van arra az információra arról, hogy mennyi ideig tartott a csók és mit érzett közben a gyermek.

4. Simogatás, amikor az elkövető megérinti, dörzsöli egy gyermek nemi szerveit, a mellét illetve a gyermeket hasonló érintésre bírja. 5. Fellatio vagy cunnilingus, amikor egy felnőtt orális-genitális kapcsolatra kényszeríti a gyermeket. 6. Vaginális vagy anális aktus, amikor felnőtt ujjal, a péniszével vagy valamely tárggyal behatol a gyermek vaginális vagy anális nyílásába. 7. Pornográfia : felnőttek, felnőttek és gyerekek közötti szexuális aktus megjelenítése film, videofilm segítségével.

Gyermekkel szembeni erőszak jellemzői Beleegyezés hiánya: vita, hogy mi a beleegyezés!(gyerek elmegy a barátnőhöz) Ambivalencia: szeretné, ha vége szakadna, de pozitívumokkal jár( kettős helyzet) Kihasználás: a felnőtt tudását, képességeit használja arra, hogy szex. aktusra késztesse( „apa kötelessége”) Kényszer: fizikai és lelki( érzelmi zsarolás)

Szándékosság: a gyerekkel való szex. Kapcsolatot a felnőtt saját kielégülése érdekében keresi Elkövetők: rokonok, ismerősök, családtagok

A lányokkal szembeni szexuális erőszakkal kapcsolatos rizikófaktor: - a gyermeknek nevelőapja van a gyermek bizonyos ideig az anyjától különváltan él a gyermek nem áll közel az anyjához a gyermek anyja nem végezte el a középiskolát a gyermek anyja szexuálisan büntető magatartást tanúsít a gyermek anyja nem tanúsít fizikai gyengeséget a gyermek iránt a család összjövedelme kevés a gyermeknek kettő vagy annál kevesebb barátja van olyan apák lányai, akik erősen hittek a gyermeki engedelmességben és a női alárendeltségben - bár az áldozatok többsége nőnemű, a fiukkal is történik szexuális erőszak.

Az elkövetők klinikai sajátosságai Ú nélkülözik az ahhoz szükséges szociális képességeket, hogy saját kortársaikkal érintkezve jussanak nemi örömhöz. kognitív torzításokat alkalmaznak , hogy racionalizálják cselekedetüket. minimalizálják a gyermekkel elkövetett cselekedeteket. Ilyen torzítások Ú - az a gyermek, aki fizikailag nem áll ellen, maga is kívánja a szexet. Ú a gyermekkel való szexuális érintkezés csupán a szeretet kifejezése, vagy szexuális felvilágosító célokat szolgál. Ú egy gyermek genitáliáinak simogatása nem is szexuális jellegű, így nem okoz semmi kárt. E hiedelmek vagy attitűdök teszik lehetővé |teszik számára azt, hogy ismételten olyan cselekedeteket végezzen, amik másoknak fájdalmat okoznak, s komoly személyes veszteséggel járnak.

A bántalmazás tünetei: Társas kapcsolatok Ú Magányosság Ú Elszigeteltség és túlfejlett fantáziavilág Ú Hiperérzékenység mások érzései és igényei iránt (álszociábilitás) Ú Bizalomhiány Ú Visszahúzódás

A bántalmazás tünetei: Testi tünetek Ú Emberi kézre vagy eszközre utaló sérülések Ú Sérülések, melyek nem egyeznek a magyarázattal Ú Leplezett vagy eltitkolt sérülések Ú Különböző gyógyulási fázisban lévő sérülések Ú Krónikus emésztőszervi panaszok Ú Krónikus fejfájás Ú Pánikrohamok Ú Életkoránál lassúbb ütemű fejlődés

A bántalmazás tünetei: Viselkedés Ú Ú Ú Ú Ú Önbántalmazás Álérettség A konfliktusokat erőszakkal és fenyegetéssel oldja meg Retteg a kudarctól Regresszív tünetek (ágybavizelés, gügyögés, ujjszopás) Félelmek és fóbiák Erőszakkal, horrorral szeret foglalkozni Titkolózik Azonosul a bántalmazóval (traumás kötődés) Szökési és öngyilkossági gondolatok és kísérletek

A gyermekkel szembeni szexuális erőszak hatásai depresszió, bűntudat, tanulási nehézségek, szökések, pszichoszomatikus panaszok, regresszió, hisztériás rohamok,

Ú fóbiák Ú rémálmok Ú kényszeres rituálék. Ú suicid késztetések

A gyermekkori szexuális erőszakra való súlyosabb reakciókkal kapcsolatba hozható tényezők: - az áldozat életkora: minél idősebb, annál valószínűbb, hogy súlyosabb reakciókra kell számítani. - az elkövető életkora, minél idősebb, annál súlyosabb a reakció. - az elkövető neme. Ha az elkövető férfi - fizikai kényszer alkalmazása: ha alkalmaznak - erőszak gyakorisága: minél gyakrabban történik meg - az erőszak időtartama: hosszabb időn keresztüli - erőszak mértéke: minél komolyabb a cselekedet/közösülés/ - az elkövető és az áldozat közötti viszony: minél közelebbi a viszony - az elkövetők száma: ha egynél több az elkövető - az áldozat családjában jelenlevő problémák mennyisége: minél problémásabb az áldozat családja - rossz viszony az áldozat és testvérei között. Minél negatívabb a viszony, annál súlyosabb utóhatásokat fog elszenvedni az áldozat.

OKOK Rizikófaktorok a családban Ú Fiatal szülők, akik korábban maguk is áldozatok lehettek Ú Emocionális éretlenség Ú Családi stabilitás hiánya, rendezetlenség Ú Súlyos szociális problémák (munka, pénz, lakás) Ú Agresszivitásra való hajlam Ú Drog, alkohol

OKOK Rizikófaktor a gyermeknél Ú Ú A gyermek éretlensége (szellemi, súly) Krónikus betegségek (különleges igény diétára, gondozása) Heveny megbetegedés (sírás, láz, nyűgösség) Értelmi képességek csökkent volta (viselkedési zavarok, figyelemhiány) Trigger (kiváltó) faktorok Ú Minden, ami az egyébként meglévő feszültséget elviselhetetlenné fokozza (aktuális munkahelyi, családi probléma, megoldhatatlannak tűnő konfliktusok)

MILYEN A BÁNTALMAZÓ SZÜLŐ? Ú gyermeküket gyakran rossznak, engedetlennek, Ú Ú Ú kezelhetetlennek, követelőzőnek, ostobának és butának látják („Folyamatosan szemtelenkedik ez a gyerek, valahogy csak meg kell nevelni”). irreálisan magas elvárásokat támasztanak a gyermekkel szemben->saját vágyaik kiélése rendszerint maga is bántalmazott volt gyermekkorában a bántalmazások gyakran esnek egybe a család életében bekövetkező krízishelyzetekkel (válás, a különböző krónikus betegségek, a munkanélkülivé válás, a költözködés) A bántalmazás két jellegzetességére fontos felhívni a figyelmet. A bántalmazás folyamatára egyrészt jellemző a ciklikusság. Másrészt jellemző még az eszkalálódás. Ezt azt jelenti, hogy fokozatosan „erősödik” a bántalmazás mértéke, módja.

KÖVETKEZMÉNYEK Közvetlen hatása – Testi következmények – Gyermekkori traumát követő stresszbetegség, pszichoszomatikus betegségek – Gyermekkori depresszió – Szorongásos betegségek – Táplálkozási zavarok – Idegrendszer fejlődésének elmaradása – Elmagányosodás, gátlásosság, belső rosszaságtudat és bűntudat, hamis énkép kialakulása

A BÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI Óvodás( 5 éves korig): Fizikai tünetek: gyomorfájás, fejfájás, alvászavar, fokozott fáradékonyság Érzelmi tünetek: erős félelem az elhagyástól, a sötéttől, elalvástól

Kisiskolás( 6 -12 éves korig) tanulási zavar, gyenge teljesítmény vagy kiváló tanuló, maximalista hiperéberség ( állandó készenlét a veszélyre) túlalkalmazkodási tünetek: hízelgés, kaméleon természet, manipulálja a felnőtteket

Bizonytalanok, gyanakvóak Félnek attól: hogy elhagyják őket saját és mások haragjától hogy megölnek valakit vagy őket ölik meg Fizikai tünetek: táplálkozási zavarok, gyomor és fejfájás, fáradékonyság, alvászavar

Serdülőkor Ú elszöknek otthonról Ú önpusztító dolgok: kábitószer, prostitució Ú korai házasság, terhesség Ú bűnözés Ú suicidium( kisérlet - sikeres)

Későbbi következmények – Felnőttkori személyiség alakulásának torzulása – Felnőttkori pszichiátriai betegségek kialakulása és kezelésének nehézségei – Kriminális tevékenység Gyakran valamilyen devianciába menekülnek!

Prevenciós szemlélet Ú Prevenció = megelőzés, az általános gyermekvédelem alapvető területe. Ú Szintjei: – Elsődleges – probléma megelőzése – Másodlagos – probléma kezelése – Harmadlagos - rehabilitáció

Prevenció - test feletti rendelkezés joga. testüket senki mással nem kell megosztaniuk érintési kontínuum: fontos megértetni velük, hogy nem kötelesek az érintésnek bármilyen fajtáját elfogadni - titkok: meg kell tanítani arra, hogy a titok és a meglepetés különbözik. A meglepetést egy idő után elárulják. Az érintéssel kapcsolatos titkot nem kell megtartani. - intuíció: a gyermeket arra kell bátorítani, hogy megbízzanak saját érzéseikbe. Ha úgy érzik, hogy egy helyzet rossz, mondják el valakinek.

- nemet mondani: meg kell tanítani arra, hogy mondjon nemet, ha valaki megakarja érinteni intim helyeken. - elmondás: mondják el valakinek, ha megakarják érinteni intim helyeken vagy ha már megérintették. Ezeket a prevenciós fogalmakat a szülőknek vagy a pedagógusoknak kell megtanítani a gyerekekkel.

"Chicoca fája" Ú "Chicoca fája" című filmre épülő prevenciós program a gyermekek elleni szexuális bántalmazás problematikájának kezelésére. Ú A program egy bábfilmre épül, melyben egy szexuális zaklatás története került feldolgozásra, egészen a tünetektől a megoldási javaslatokig. Ú A bábfilmben szereplő kis majmok történetében minden elemet megtalálunk, amely a gyermekeket ért szexuális zaklatásra igaz. Ú A filmet szakember jelenlétében nézik meg a gyermekek, a filmet követően külön csoportokban beszélik meg a látottakat, a beszélgetéseket szintén egy erre kiképzett szakember vezeti.

MIT TEGYÜNK HA BÁNTALMAZOTT GYERMEKKEL TALÁLKOZUNK? Ú A közoktatásról szóló törvényben foglalt kötelezettségre tekintettel a közoktatási intézményben valamennyi pedagógus joga és kötelessége jelezni, ha bármely diáknál olyan jeleket fedez fel, vagy olyan esemény jut tudomására, mely alapján alaposan feltehető, hogy a gyermek családon belüli erőszak sértettje vagy közvetett sértettje!

MIT TEGYÜNK HA BÁNTALMAZOTT GYERMEKKEL TALÁLKOZUNK? Ú A gyermekbántalmazás esetében pedagógusként tehát a következő személyekhez, szervezetekhez, intézményekhez fordulhatunk tanácsért, segítségért. Ú Ú Ú Az adott kerület rendőrsége Az adott kerület gyermekjóléti szolgálata és családsegítő szolgálata Az önkormányzat Gyermekvédelmi hivatala Civil szervezetek (például NANE Egyesület, Kék Vonal Szakmai Vonal) Ú Elérhető egy internetes fórum, ahol gyermekvédelmi szakértők, jogászok, rendőrök várják kérdéseiket, tőlük kérhetnek segítséget, tanácsot, akár anonim módon:

Gyanú Ú Feltárás: Chicoca fája( mexikói bábfilm) Ú Gyermekjóléti szolgálat Ú Rendőrségi feljelentés Ú Orvosi vizsgálat Ú Pszichoterápia

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!