Az Eredetvdelem az EUban Vdett magyar eredetmegjellsek VZLAT

Az Eredetvédelem az EU-ban Védett magyar eredetmegjelölések

VÁZLAT 1)AZ EU EREDETVÉDELMI RENDSZERÉRŐL ÁLTALÁBAN 2)JOGFORRÁSOK 3)AZ 510/2006/EK RENDELET MEGHOZATALA MÖGÖTT ÁLLÓ JOGI ÉS GAZDASÁGI ÉRVEK 4)A KÖZÖSSÉGI FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK FAJTÁI 5)KIZÁRÁSOK A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁBÓL 6)TERMÉKLEÍRÁS 7) BEJEGYZÉS IRÁNTI KÉRELEM 8)A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLAT 9)KIFOGÁS BENYÚJTÁSA

• FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK VÉDELME AZ EURÓPAI UNIÓ 1)Az EU eredetvédelmi rendszeréről általában. A földrajzi árujelzők erőteljes verenyfunkciók- kal rendelkeznek. Ebből a szempontból ki kell emelni az eredetmegjelöléseket. Mint ahogy az közismert, az EU eredetmegjelölései erőteljes minőségjelző és garanciális funkciókkal rendel keznek. A bajor sörök (Paulaner, Augustiner, Löwenbrau stb. ), a francia borok (Beaujolais, Chablis, Anjou stb. ), az olasz vermutok (Martini, Cinzano,

Riccadonna stb. ) gyártásához és forgalmazásához évszázados jó hírnév járul. A földrajzi árujelző értékes hirdetési eszköz és a fogyasztó számára is hiteles ajánlást jelent. • Az említett termékek kedveltsége erőteljes árfelhajtó hatással bírnak, elsősorban azért, mert jelentős az áruk presztízs fogyasztása. A "márkás" francia cognac-ért (Otard, Martell, Henne- ssey stb. ), vagy a skót whisky-ért (Ballantines, Chivas Regal, Johnny Walker stb. ) nyilvánvalóan magasabb árat lehet kikötni, mint a közönséges kommersz termékek vonatkozásában. A versenytársak

• élénkítő hatással bírnak. • Az Európai Unióban a földrajzi árujelzők szabá lyozására a Közös Agrárpolitika keretében került sor. Az EU eredetvédelme nem egysé ges, mert külön-külön kerültek szabályo- zásra a nyers és feldolgozott agrártermé kek, a borok és a magas alkoholtatalmú szeszes italok. • A földrajzi árujelzők által védett termékek döntő többsége mezőgazdasági termék illetve élelmiszer. Az ipari (döntően manufakturális) és más termékek közösségi szabályozására mindezideig nem került

• sor. Ezek szabályozása a Lisszaboni Megálla podás keretében valósult meg vagy nemzeti hatáskörben maradt. • Az Európai Unió agrártermékek illetve élelmiszerekre vonatkozó tevékenysége túlmutat a földrajzi árujelzők szabályozásán, és magába foglalja még pl. a hagyományos kü lönleges termékekre továbbá a biogazdálko- dásra vonatkozó szabályozást is. • • Az eredetvédelem területén az egységes közösségi rendszer létrehozatala 1992 -ben megelőzte a többi területen kialakuló

• egységes rendszerek kialakítását, fogyelem bevéve hogy a közösségi védjegyrendszer 1994 -ben, a közösségi formatervezési mintarendszer 2002 -ben jött létre. A borok nyilvántartásának, közösségi rend szere már 1987 -ben kialakult, a bor közösségi piaci forgalmazásáról szóló 822/87 EGK sz. bizottsági rendelet kiadásával . A magas alko holtartalmú szeszesitalok egységes közös- ségi szabályozása már 1989 -ben kialakult a szeszesitalok meghatározásáról, megjelölé-

• sének és kiszerelésének általános szabályairól szóló 1576/89 EGK sz. bizottsági rendelet révén. • A 2081/ 1992. sz. EGK bizottsági rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek föld- rajzi elnevezéseinek védelméről egyságes nemzetek fölötti közösségi elbírálási rend szert hozott létre, amely 1992 óta működik. Ezt a rendeletet modernizálta a Tanács 510/2006/EK rendelete, 2006. március 20, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek

• és eredetmegjelöléseinek oltalmáról. (továbbiakban Rendelet) Az 510/2006/EK rendelet alkalmas a nemzetek feletti közösségi integráció bemutatására. 2)A közösségi eredetvédelem jogforrásai A) Közösségi jogszabályok A Közösség alapjogszabálya a földrajzi árjelzők vonatkozásában a Tanács 510/2006/EK rende- lete, 2006. március 20, (továbbiakban Rendelet) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról. •

• Az EU rendeletek közül az alábbiak érdemelnek különös figyelmet, rámutatva az általuk védett magyar földrajzi megjelölésekre: • --a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabá- lyok megállapításáról szóló, 1898/2006/EK bizottsági rendelet; Közösségi eredet megjelöléssel védett magyar termékek: a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fű- szerpaprika-őrlemény, a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat.

• Közösségi földrajzi jelzéssel védett agrártermé- kek: Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Gönci kajszi barack, a Magyar szürke marhahús (OFJ). --a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete; • Közösségi oltalomban részesült a Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskemé- ti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmá ri

• szilvapálinka, az Újfehértói meggypálinka, a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, valamint a pálinka és a törkölypálinka. (2012) • • --a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendeletek valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezete. • --A Tanács 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes

• mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") • --A Bizottság 114/2009/EK rendelete az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében, a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról. 2012 -ben közösségi oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett borok: Neszmély, Badacsony, Balatonboglár, Balaton-

• felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csong rád, Debrői Hárslevelű, Duna, Eger, Etyek. Buda, Hajós-Baja, Izsáki Arany Sárfehér, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somlói, Sopron, Szek- szárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala. • • 2012 -ben közösségi oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett borok: Balaton melléki, Duna. Tisza közi, Dunántúli, Felső-magyarországi, Zempléni. • B) Nemzetközi jogszabályok • - Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi

• Uniós Egyezmény – 1883 (PUE) –Magyar országon kihirdette az 1970. évi 18. tvr. • - A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló Egyezmény -1993 (TRIPS) - Magyarországon kihirdette az 1998. évi IX. tv. • - Az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás – 1958. – Magyarországon kihirdette az 1982. évi 1. tvr. ; • • Nemzeti jogszabályok

• A nemzeti jogszabályok a közösségi eredetvédelmi rendszerves részét képezik és Magyar ország legfontosabb jogforrása az 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. 3)Az 510/2006/EK rendelet meghozatala mögött álló jogi és gazdasági megfontolások •

• A) a Rendelet preambuluma 2. pontjába foglalt indokolás értelmében a földrajzi árújelzők védelme útján ösztönözni kell a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, annak érdekében, hogy a piacokon javuljon a kínálat és a kereslet közötti egyensúly. A bizonyos jellemzőkkel rendelkező termékek támogatása jelentős előnyökkel jár a vidék gazdaságában – különösen a kedvezőtlen helyzetű vagy távoli területeken –azáltal, hogy növeli a gazdálkodók jövedelmét, és meg tudja tartani a vidéki népességet e területeken. •

• B) A minőségileg kiemelkedő eredetvédett termékek iránt jelentősen megnőtt a kereslet. Egyre több fogyasztó a mennyiség helyett inkább az élelmiszerek minőségének tulajdonít nagyobb fontosságot. Ez a meghatározott termékekre irányuló igény növekvő keresletet támaszt az azonosítható földrajzi eredetű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek iránt. (A Rendelet preambulumának 3. pontja) C) A Rendelet preambulumának 6. pontjába fog lalt indokolás szerint a védelmi rendszer lehe tővé teszi a földrajzi jelzések és az eredetmegje lölések számára a fejlődést

• azáltal, hogy egységesebb megközelítést nyújtva egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői között, valamint erősíti a fogyasztókban a termékek megbízhatóságával kapcsolatos meggyőződését. • • D) A rendelet hatályát egyes olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre kívánják korlátozni, amelyek esetében funkcio nális kapcsolat áll fenn a termék vagy az élel- miszer jellemzői és annak földrajzi eredete között. (a Rendelet preambulumának 8. pontja)

• E) A Rendelet preambulumának 10. pontja értelmében a földrajzi árujelzővel ellátott mező gazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg kell felelniük a termékleírásokban meghatározott feltételeknek. F) Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések a tagállamokban oltalmat élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell bejegyezni. G) A rendszer nyitott, a bejegyzéshez kötött, a Rendelet által biztosított oltalom nyitva áll a harmadik országbeli földrajzi jelzések előtt,

amennyiben ez utóbbiak a származási országban oltalom alatt állnak. H) Annak érdekében, hogy a bejegyzett közösségi elnevezések megfeleljenek a Rendelet által megha tározott feltételeknek az érintett tagállam nemzet hatóságainak meg kell vizsgálniuk a kérelme ket. A nemzeti hatóságoknak a nemzeti és közösségi rendelkezések alapján kifogásolási joga van. J) A Rendelet preamuluma 14. pontjába foglalt értelmezés szerint a bejegyzési eljárásnak le- hetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendel-

kező természetes és jogi személy számára, hogy kifogásának benyújtásával érvényesítse a jogait. K) A Preambulum 16. pontja kiemelkedő fontosságot tulajdonít az ellenőrzés feladatának • 4/ 510/2006/EK rendelet 1. cikke határozza meg a Rendelet tárgyi hatályát A Rendelet hatálya kiterjed emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre (élemiszerekre, és a szokványos termékekre -sörökre,

• -növényi kivonatokból készített italokra, • kenyérre, péksüteményekre, cukrászsüteményekre, és egyéb pékárura, • -természetes mézgákra és gyantákra, • -mustárpépre, • -tésztákra, • -sóra. (a Rendelet I. melléklete szerint) A Rendelet hatálya alá tartoznak az alábbi nyers mezőgazdasági termékek is • - széna, • - illóolajok, • - parafa,

• • - kármin (állati eredetű nyerstermék), - virágok és dísznövények, - gyapjú, - fűz, - tilolt len, - gyapot. (a Rendelet II. melléklete szerint) A rendeletet ugyanakkor – a borecet kivételével – a szőlészeti-borászati termékekre és a sze -szes italokra nem kell alkalmazni. •

• sem magas alkoholtartalmú szeszes italokra. • Ezek a fentiekben feltüntetet közösségi rendeletek az irányadók. 4)A közösségi földrajzi árujelzők fajtái: eredetmegjelölés és földrajzi jelzés A Rendelet 2. cikke határozza meg e két legfontosabb alapfogalmat. • a fő különbség az, hogy az eredetmegjelölés felső kategóriát jelent, azaz a földrajzi származás és az adott agrártermék kiváló minősége között • Az eredet megjelölés és a földrajzi jelzés között

• lényegesen erősebb, szervesebb és funkcionálisabb kapcsolat áll fenn, mint a földrajzi jelzések esetén. A) Az eredetmegjelölés fogalma • Az eredetmegjelölés valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy – kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely: • - e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, • - minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, és

• - a termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen történik. • Közösségi eredetmegjelöléssel védett magyar termékek: a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fűszerpaprikaőrlemény, a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat. B) A földrajzi jelzés fogalma A földrajzi jelzés valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy –kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely:

• -e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, és • - különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és • - a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Közösségi földrajzi jelzéssel védett termékek: Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Gönci kajszibarack, a Magyar szürke marhahús (OFJ). •

• C) Hagyományos jelzések A Rendelet elismeri a hagyományos jelzéseket is. Ennek értelmében eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket jelölő olyan hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi elnevezéseket is, amelyek megfelelnek az e redetmegjelölés vagy földrajzi jelzés fogalmának. • • D) Az eredetmegjelölések kiterjesztő értelmezése •

• Az egyes földrajzi elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az érintett termékek bizonyos nyersanyagai a feldolgozási területnél nagyobb, vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, feltéve hogy • a) a nyersanyagok termelési területe meghatározott; • b) a nyersanyagok termelésére különleges feltételek vonatkoznak; • c) ellenőrzésre vonatkozó szabályok biztosítják a nyersanyagok termelésére vonatkozó

• különleges feltételek betartását. További feltételként ezeket az elnevezéseket a származási országban eredetmegjelölésként 2004 május 1 -je előtt el kellett ismerni. 5)Kizárások a földrajzi árujelzők oltalmából A Rendelet 3. cikke határozza meg a kizárásokat Ki vannak zárva a földrajzi árujelzők oltalmából:

• A) szokásos megjelölések, • B) összetéveszthető növény- és állatfajták elnevezései, • C) azonos alakú szavak, • D) megtévesztő megjelölések Ad A) Szokásos megjelölések • Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált elnevezéseket. A rendelet alkalmazásában a szokásossá vált elnevezés a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer

• olyan elnevezése, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – a Közösségben egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer általá- nosan elterjedt nevévé vált. • Annak megállapítására, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, minden tényezőt figyelembe kell venni, különösen: • • a) a tagállamokban és a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

• b) a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat. • A szokásos elnevezések kifejezetten gyakoriak húskészítményeknél: pl. prágai sonka, debreceni (kolbász) veronai, (felvágott), párizsi (felvágott), bécsi virsli, de más élelmi- szereknél sem ritkák: dijoni mustár, linzer (tészta), camembert (sajt), liptai turó, stb. • • Ad B) Összetéveszthető növény-és állatfajták elnevezései

• Az elnevezés nem jegyezhető be eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, ha valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat. • • Ad C) Azonos alakú szavak Az már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú elnevezés bejegy zése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és

• az összeütközés tényleges kockázatát. Különösen: • • a) az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, nem jegyez hető be akkor sem, ha az adott mezőgaz dasági termékek vagy az élelmiszerek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos; Oportó, Medoc

• b) a bejegyzett azonos alakú elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére. Ad D) Megtévesztő, védjeggyel ütköző megjelölések • Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem jegyezhető be, amennyiben – figyelemmel valamely védjegy jó hírnevére, elismertségére

• és a használatának tartósságára – a bejegyzés a termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas. 6)Termékleírás A termékleírásra vonatkozó megjelöléseket a 4. cikk tartalmazza A termékleírásnak azért van kardinális jelentősége mert egyrészt tartalmazza a védett termék

• lényeges jellemzőit, másrészt pontosan meghatározza azt a földrajzi területet, ahol a termék termelése, feldolgozása és előállítása folyik, valamint meghatározza a termék azon tulajdonságait, amelyek a földrajzi származásnak tulajdoníthatók. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára való jogosultsághoz a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek meg kell felelnie a termékleírásban foglaltaknak. •

• A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: A) a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést tartalmazó elnevezése; • B) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer leírása, beleértve – adott esetben – a nyersanyagokat, valamint a termék vagy az élelmiszer főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzői; • C) a földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – a hagyományos megjelölésekkel

• kapcsolatos követelmények teljesítését igazoló adatok; • D) annak igazolása, hogy a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzéssel jelölt földrajzi területről származik; • E) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer előállítási módjának, adott esetben az autenti- kus és változatlan helyi előállítási módnak a meghatározása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok, amennyiben az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmező csoportosulás úgy dönt, és megindokolja, hogy a

• csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen kell történnie a minőség megőrzése, vagy a származás garantálása vagy pedig az ellenőrzés biztosítása érdekében; • F) az alábbiakat igazoló adatok: • i. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer minősége vagy jellemzői és az eredetmegjelö- lés vagy földrajzi jelzés által jelölt terület szerinti földrajzi környezet közötti kapcsolat; vagy adott esetben • ii. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer meghatározott minősége, hírneve vagy más jel

• benyújtandó kérelemmel kapcsolatos előírásokat a Rendelet 5. cikke tartalmazza. • • A) A földrajzi árujelzők jogosultja csoportosulás Az eredetmegjelöléshez és földrajzi jelzéshez fűződő jogosultság mindig kollektív jog. Be- jegyzés iránti kérelem benyújtására kizárólag cso portosulás jogosult. E rendelet alkalmazásában csoportosulás – tekintet nélkül annak jogi formá jára vagy összetételére – az ugyanazon mező gazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglal kozó termelők vagy feldolgozók társulása.

• A csoportosulásban egyéb érdekelt felek is részt vehetnek. Természetes vagy jogi szemé lyek együttesen ismerhetők el csoportosulás- ként. • Határokon átnyúló földrajzi területet megjelölő elnevezés vagy határokon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos elnevezés esetében több csoportosulás a közös kérel met nyújthat be. A csoportosulás kizárólag olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer tekintetében nyújthat be bejegyzésre irányuló kérelmet, amelyet maga termel vagy állít elő.

• B) A bejegyzés iránti kérelem kellékei, egységes dokumentum A bejegyzés iránti kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a kérelmező csoportosulás neve és címe; • b) a termékleírás; • c) egységes dokumentum, amely a következőket tartalmazza: • i. a termékleírásban szereplő alapvető adatok: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó

• külön előírásokat és a földrajzi terület tömör meghatározását; • ii. a termék és az eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés által megjelölt földrajzi környezet vagy földrajzi származás közötti kapcsolat összegző leírása, adott esetben beleértve a kapcsolatot alátámasztó termékleírás egyedi adatait vagy előállítási módot. • Ha a bejegyzés iránti kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet ennél a tagállamnál kell benyújtani. A tagállam megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése • céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az

• 510/2006/EK rendelet feltételeinek. C) A tagállamok által végzett vizsgálat A vizsgálat során a tagállam nemzeti szinten kifogással kapcsolatos eljárást vezet be, és gon- doskodik a kérelem megfelelő közzétételéről, továbbá ésszerű határidőt állapít meg, a melyen belül minden jogos érdeket igazoló és a tagál- lam területén székhellyel rendelkező lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy (továbbiakban személy) kifogást nyújthat be a kérelemmel szemben. A tagállam dönt a beérkezett kifogások elfogadhatóságáról. •

Ha a tagállam megítélése szerint e rendelet követelményei teljesülnek, a tagállam kedvező határozatot hoz, és a Bizottsághoz továbbítja az előírt dokumentumokat végleges határozat meghozatala céljából. Ellenkező esetben a kérel met elutasítja. A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden sze- mély, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogor voslati lehetőséggel élhessen. A tagállam egyuttal gondoskodik a termékleírás közzététe léről, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

• A tagállam – kizárólag átmeneti jelleggel és a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal – az elnevezésre e rendelet alapján nemzeti oltalmat adhat. A rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának napján az átmeneti nemzeti ol • talom megszűnik. • • D) A tagállam által az EU Bizottsága számára megküldendő adatok: • • Az 5. cikk (7) bekezdés alapján tagállam kedvező határozatai vonatkozásában az érintett

• tagállam a következőket juttatja el a Bizottsághoz: • a) a kérelmező csoportosulás neve és címe; • b) egységes dokumentum; (bejegyzés iránti kérelem kellékei l. jelen tanulmány 7/B pontja) • c) a tagállam nyilatkozata arról, hogy a csoportosulás által benyújtott és kedvező határozat alapjául szolgáló kérelem megítélése szerint megfelel a 510/2006/EK/ rendeletben foglalt feltételeknek; • d) a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozás. • • A tagállamoknak kellett 2007. március 31 -ig

• megalkotniuk és hatályba léptetniük a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, a melyek a 510/2006/EK rendelet nemzeti alkalmazásához szükségesek voltak. • A bejegyzés iránti kérelem harmadik országban található földrajzi területre is vonatkozhat. • • 8)A Bizottság által végzett vizsgálat • • A 6. cikk a tagállamokban az oltalom vonatkozásában hozott határozatoknak a Bizottság által végzett vizsgálatára vonatkozik.

• A Bizottság megvizsgálja, hogy a bejegyzés iránti kérelem megalapozott-e, és megfelel -e az 510/2006/EK rendeletben foglalt feltételeknek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. • • A Bizottság minden hónapban közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben megjelölt elnevezések listáját, valamint a Bizottsághoz történő benyújtásuk időpontját. Ha az elvégzett

• vizsgálat alapján a Bizottság megállapítja, hogy az e rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére vonatkozó információt. Ellenkező esetben a Bizottság dönt a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról. 9) Kifogás előterjesztése A kifogás előterjesztésének lehetőségéről a 7. cikk (1)-(3) bekezdései rendelkeznek. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napjától számított hat hónapon belül

• bármely tagállam vagy harmadik ország kifogással élhet a javasolt bejegyzés ellen a Bizottsághoz benyújtott, kellően indokolt nyilatkozat útján. • • Kifogást előterjeszthet egyrészt egy másik tagállam, azaz bármely jogos érdeket igazoló, nem a bejegyzést kérelmező tagállam (jogi vagy természetes személy közreműködésével). Az EU-n kívüli természetes vagy jogi személy kellően megalapozott nyilatkozat benyújtásá- val szintén kifogást emelhet a javasolt bejegy- zés ellen.

• Valamely tagállam személyei a szóban forgó tagállamhoz, az EU-n kívüli személyek a Bizottsághoz nyújtják be a kifogást tartalmazó nyilatkozatot. A kifogást tartalmazó nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az Az Európai Unió Hiva talos Lapjában történő közzététel napjától szá- mított hat hónapon belül beérkeztek a Bizottsághoz és: • A) igazolják az eredetmeglelölésekkel, földrajzi jelzésekkel, hagyományos megjelölésekkel szemben támasztott követelmények be nem tartását; vagy

• B) kimutatják, hogy a javasolt elnevezés bejegy- zése összetéveszthető növény-és állatfajták elnevezéseivel, azonos alakú szavakkal, vagy megtévesztő a megjelölés. • D) azt jelzik, hogy a javasolt elnevezés bejegy zése veszélyeztetné egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket a közzététel napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak; • E) olyan adatokat tartalmaznak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bejegyzés tár- gyát képező elnevezés szokásos elnevezés.

– A bizottság megvizsgálja a kifogások elfogadhatóságát. A B), C) és D) pontjában említett feltételeket a Közösség területe vonatkozásában értékelik.