Az engedlyezsi eljrs s az ellenrzs tanulsgai a

Az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés tanulságai a jövőre nézve Kovács Ibolya szociálpolitikus „Híd a jövőbe” Pécs, 2010. 09. 15.

Ha az embernek világos célja van, még a legmostohább úton is haladni fog. Ha az embernek nincs célja, még a legsimább úton sem jut el sehova Thomas Carlyle skót származású író és történész (1795)

1. Engedélyezési eljárás

Mi a cél? Legális szolgáltatások ü Védelem- kiszolgáltatott emberek jogbiztonsága ü Állami elvárás közvetítése az adófizetők pénzéért cserébe ü Minőségbiztosítás- egységes követelmények ü Szakmai megfelelőség, profizmus 2100 bentlakásos intézmény 76 000 ellátott Illegális szolgáltatások ! Kiszolgáltatott emberek kihasználása ! Ügyeskedés, pénzszerzés, a törvényes út megkerülése ! Nincs minőség, álszent magyarázatok a szociális érzékenységről ! Olcsó munkaerő – szakma nincs 19 működtető – 560 ellátott

Tanulságok - szabályozás ? Milyen ellátási területre szól az engedély ? Kell-e minden szolgáltatásnál ellátotti létszám megjelölése az engedélyben ? Melyek a székhely- telephely - nyitva álló helyiség különbségei ? Bármilyen rendszerességgel lehet módosítani az engedélyt ? Mit tartalmazzon az engedély és a tanúsítvány ? Ha integrált intézmény, a benne levőre minden elvárás vonatkozik ? Mindent csak papíralapon lehet kérelmezni, kiadni

Gyakorlati megoldások Az intézmény több működési engedéllyel rendelkezik a különböző szolgáltatásokra – követhetetlen Ellátási területe: általában a társulás működési területe, azonban az egyes szolgáltatások esetén ez eltérő lehet, nem minden településen nyújtanak minden szolgáltatást, vagy a megye teljes területéről fogadnak ellátottakat pl. idősek, hajléktalanok. Működési engedély -– ágazati azonosító – jelentési rendszer összefüggései: társulás, integráció halmozott adatok Szakmai program megoldásai (rendszeres „átírások”) n minden telephely önálló szakmai programmal rendelkezik (szakmai egységenként önálló tartalmak, a településre, vagy településrészre vonatkozó specialitások, sajátosságok) n egybe szerkesztett a szakmai program „kézikönyv” jellegű, de nem használatos a napi munkában

Akadálymentesítés n A Szakmai rendelet 4. § b. ) pontja értelmében a személyes n n n gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint: egyenlő esélyű hozzáférést kell biztosítani – a 2007. április 1 -jén már működő - közszolgáltatásokhoz. Megvalósítási határideje 2010. december 31. Jelző szakmai központ: az akadálymentes közlekedés előírt, pedig nem jellemző, hogy az ellátottak személyesen keresnék fel az intézményt, inkább telefonon hívják a dolgozókat, akik otthonukban felkeresik az ellátottakat. Nyitva álló helyiségre – támogató szolgálatra is vonatkozik Ha az épület szerkezeti megoldásai nem teszik lehetővé az akadálymentesítést, akkor a szolgáltató nem használhatja helyiségeit az ellátottak fogadására. Teljes vagy részleges akadálymenetesítés? ?

Helyzetkép Szociális regiszter 2010 szeptember: n 8500 hatályos működési engedély n 4200 fenntartó n 14 000 engedélyes szolgáltatás (szociális és gyermekvédelmi) Működést engedélyező hatóság: 20 megyei szociális és gyámhivatal n regionális működéssel sem sikerült mindenütt egységes eljárást és értelmezést kialakítani n összlétszám 290 fő, engedélyezéssel foglalkozik kb. 128 fő. n évek óta több engedély „felcsúszik” városi jegyzői szintről 281 kijelölt városi jegyző n engedélyező munkatárs gyakran változik, igazgatási végzettségű, alig ismeri a szociális jogszabályokat – 97% osztott munkakör n az engedélyezés folyamatát nem látja át az aktuális ügyintéző, regisztert nem ismeri n vannak „elveszett” szolgáltatások, azaz nem tudják hogy mennyi engedélyt és mikor adott ki a jegyző, mit értsenek „kiadott” engedélyen (hatályos, módosított, visszavont) n kevesebb engedély – társulásban, mikro-térségben szerveződik az alapellátás, integrált intézményt SZGYH engedélyezi

Javaslatok a jövőre nézve n egyértelmű, eligazodásra alkalmas folyamatszabályozás n egységesítés és könnyítés az eljárásban n az engedélyezési szintek (városi jegyző szociális és gyámhivatal) újragondolása n szakhatósági kötöttségek oldása, más jogszabályi előírások jobb ismerete n fenntartók felkészítése, képzése n elektronikus ügyintézés és folyamat

2. Ellenőrzés

Mi a cél? ü a jogszabályi előírások betartása, ü az állami támogatás célzott felhasználása, közpénzek hasznosulása = állami szándék ü az ellátást igénylők részéről a jogbiztonság, kiszámítható és színvonalas szolgáltatás = fogyasztói elvárás ü a jogkövető magatartás erősítése, segítő ellenőrzés a szabályosság érdekében = hatósági szándék ü szabályszerű működés bizonyítása, megfelelősség – szolgáltatások minőségének megőrzése, fejlesztése = szolgáltatói szándék

Ellenőrzési problémák Hatóságok n eltérő eljárással, szempontrendszerrel és gyakorlattal ellenőriznek n nincsenek összehangolt ellenőrzések, az egymás tájékoztatása hiányzik n a hatósági és a szakértői (módszertani) ellenőrzés határterületei és feladatmegosztása nem rendezett n az ellenőrzési eredmények nem összevethetők, így az ellenőrzés hatékonysága sem mérhető Fenntartók, szolgáltatók n a szolgáltatásokkal szembeni elvárások hiányosak n nem követik (vagy nem tudják) a jogszabályi változásokat n valós helyzetfelmérés nincs – szükségletek nem ismertek n az integrációs megoldások átgondolatlanok n az önkormányzati társulások szakmailag nem megalapozottak n a szolgáltatók felé a fenntartói segítség minimális

Ellenőrzési tapasztalatok - társulás Együttműködési, szakmai irányítási problémák n Az intézmény a társult településekkel küzd, mert folyamatosan a létjogosultságukat kell bizonyítani: sűrű beszámoltatás, negyedévente írásbannormatíva igényléssel egy időben, évente a képviselő testület előtt, valamennyi településen, vagy társulási ülésen. n A települési vezetői erőteljesen beleszólnak a szolgáltatások irányításába, nem értik a társulás lényegét és az egységes vezetés szakmai fontosságát. n A települési ellátások sem szakmailag, sem dokumentációjukban nem egységesek. n A szakmai munka minősége nagymértékben függ az intézmény vezető, és részegységei vezetőinek személyétől, szakképzettségétől, hozzáállásától, rátermettségétől, kompetenciáitól. n A fenntartó részéről a szakmai ellenőrzés elmarad, időszakonként pénzügyi revíziót elegendőnek tart n A szolgáltatás vezetője legfeljebb havonta egyszer tart munkaértekezletet, melyről dokumentáció nem készül. n A társulás által megállapított intézményi térítési díjakat a települések önkormányzatai rendeletükben nem szabályozzák.

Gyakorlati problémák Dokumentumok: n több adat, mint ami előírt – adatvédelmi szempontok fontosak: a közgyógyellátás adatai, házastárs adatai, személyi igazolvány száma, ezek kezelését nem írja elő a jogszabály. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. n Bekerülés dokumentálásának „zavarai”: vissza dátumozások, későbbi aláírások n Hol tárolják a dokumentumokat? volt korábban egy kolléga, aki „eltűntetett sok dokumentumot!” Megállapodás: nem kerül kitöltésre a szolgáltatás kezdetének időpontja, a megkötése az első gondozási napon nem történik meg, adatok kitöltése hiányos, dátum, aláírás nincs Pénzkezelési szabályzat nem tartalmazza a gépkocsivezető és a személyi segítők készpénzkezeléséhez (átvétel – elszámolás módja) kapcsolódó feladatokat (térítési díj beszedés, bevásárlás, gyógyszerkiváltás) Tájékoztatás hiánya: az alapvető dokumentumok (SZMSZ, Szakmai program, Házirend, Megállapodás) nem hozzáférhetők a kérelmezők, hozzátartozók, törvényes képviselők számára Állami feladatszervezésnél: az ellenőrzött szolgáltató rendelkezik a finanszírozási szerződéssel, a szolgálatvezető ismeri annak tartalmát, rendszeresebb a kapcsolat a fenntartóval. Házirend - sok tiltó rendelkezés „Vásárolt és más által hozott gyógyszert beszedni nem szabad!”, Az Ittas ember a klubban nem tartózkodhat!

Ellátotti interjúk Alapszolgáltatásnál n nem különül el egymástól a házi segítségnyújtás és az étkezés, az ellátottak számára nem egyértelmű, hogy melyik szolgáltatásért mennyit kell fizetni, mi tartozik a házi segítségnyújtásba, mert általában ugyanazok a dolgozók végzik mindkét tevékenységet, a kiszállítást is n az ellátottak általában tisztában vannak a szolgáltató nevével és elérhetőségével, a gondozó személyével, azonban nem tudják, hogy ki a szakmai egység vezetője, n előfordult, hogy az ellátott és hozzátartozója sem volt tisztában azzal, hogy ki a gondozónő, mivel mind a három – a telephelyen dolgozó – gondozónő (klub, házi segítségnyújtás, étkeztetés) jár hozzá házi gondozói feladatokat is ellátni, de a gondozók sem voltak egyértelműen tisztában azzal, hogy melyik munkakört töltik be. Bentlakásos intézményben: n együttélési problémák, kevés a gondozó, nem ér rá az intézményvezető, hospitalizációs ártalmak Összességében az ellátottak nagy megelégedéssel vannak a szolgáltatásokkal kapcsolatban, nagyra becsülik a gondozók munkáját, értékelik az elvégzett tevékenységet.

Szociális regiszter Székhely, telephely címe rosszul van rögzítve – hatóságot, FSZH- t kell értesíteni 2010. Január 1 -től: ha a a fenntartó vagy az engedélyes az országos jelentési rendszerben hibás vagy hiányos adatot észlel, köteles arról soron kívül - az adatszolgáltatással megegyező módon - értesíteni a Hivatalt. A Hivatal szociális igazgatási bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben, vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat. Nem szabható ki szociális igazgatási bírság, ha a hibás, vagy hiányos adatról a fenntartó, vagy az engedélyes értesítette a Hivatalt. FSZH 2010. n március minden fenntartónak tájékoztató levél, n augusztus nem jelentőknek külön felszólítások, n bírságos eljárásrend a www. afsz. hu szociális ellenőrzés menüpont alatt.

FSZH motivációk – a „jövőre nézve” A Szociális Főosztály maga is jogalkalmazó, folyamatosan tapasztaljuk a jogalkalmazási nehézségeket, azt, hogy n az adott probléma jogszabály módosítást igényel-e (pontatlan, vagy életszerűtlen szabály), n vagy jogértelmezési probléma Módosítási javaslatokat készítünk, a mindennapos jogalkalmazás elősegítésére n Koncepcionális jellegű felvetésekkel a szakmapolitikai irányokhoz adunk segítséget pl. átmeneti elhelyezés külön intézményrendszerben való „szükségessége”, önköltségszámítás problémái, térítési díj anomáliák. n Az ügyintézés és a dokumentációs rend egyszerűsítése: az azonos szabályozást igénylő témák egységesítése, a felesleges hatósági aktusok, ellenőrzési duplikátumok kiszűrése. n A hatékony és célszemélyeket elérő szociális szolgáltatások biztosítása: a visszaélésekre „alkalmat adó” kiskapuk, szabályozási anomáliák kiküszöbölése, pl az ellátotti kör pontatlan definiálása; szociális rászorultság kérdésköre. n Ellátottak jogvédelemének erősítése generális és speciális eszközökkel (koherens ágazati jogrendszer; a jogvédelmi eszközrendszer megismerésének és elérésének elősegítése). n A szociális szolgáltatások működésének biztonsága, a fenntartók, intézmények, szolgáltatók segítése (pl. képesítési előírások korrekciója) n A rendeltetésszerű joggyakorlás megfelelő ágazati jogszabályokkal történő segítése (szolgáltatások szakmai tartalmának pontosabb definíciója; TAJ alapú nyilvántartás. )