Az emberi kapcsolatok konfliktusai 2011 Az ember elkelbb
Az emberi kapcsolatok konfliktusai 2011
Az ember előkelőbb az ellentéteknél!
A sikeres alkalmazkodás feltételei n n Ha a személy szabályozni tudja a teljesítményhez szükséges ingerkörnyezetet. Ha szabályozni tudja saját állapotát belső kontroll útján. Képes az önjutalmazásra. Adott helyzetben csökkenteni tudja saját frusztrációs szintjét, azaz jól kezeli a stresszt.
A társas ember
Az érdekérvényesítés kommunikációja n A befolyásoló ember (törekvés az akarat érvényesítésére) n n n A tárgyalás (az érdekek összhangba hozásának kísérlete) A vita (az érdekérvényesítés kommunikációs sajátossága) A konfliktus A visszacsatolás Mozgósítás, szinkronizáció
A kommunikációs stratégia n n n Mi a célom az interakcióval? Az információ-átvitel optimalizálása. A céljaimnak megfelelő eszközök megválasztása: tartalmi síkon, n testi síkon, n a viszonyrendszer szintjén. n
Viszonyulások Milyen viszonyt ajánlunk fel a partnernek? n Egyenrangú/asszertív n n Alárendelt/szubmisszív n n Az előrenyomulás és visszavonulás dinamizmusa. Alárendeli magát a partnernek. Fölérendelt/domináns/agresszív n Fölérendeli magát a partnernek.
Az egyenrangú viszony jellemzői (asszertív-asszertív viszony) n n n A felek kölcsönösen elfogadják, elismerik és megbecsülik egymást. Tisztelik egymás státuszát és autonómiáját. Ez pozitív érzéseket kelt bennük, ami segíti az együttműködést. Az egyenrangúság érzet alapja a folyamatos váltakozás, hol az egyik kerekedik a másik fölé, hol fordítva. Ehhez a hullámzáshoz egyik félnek sem kell erőszakosnak lennie, mindketten lazák, oldottak, jól érzik magukat.
Törekvés az egyenrangú viszonyra (az ellenszenv leszerelése) n n n Nem hagyják elsőre a negatív érzelmeiket eluralkodni. Törekvés annak megállapítására, hogy mi az, ami értékelhető, megbecsülhető, elfogadható abból, amit a másik mond vagy amit tesz. Respektálják a másik státuszát és autonómiáját. Elfogadják őt olyannak, amilyen. Semlegesítik a negatív érzelmeiket, indulataikat és teret adnak a pozitív érzelmeknek.
Az emberi kapcsolatok konfliktusai
A konfliktus fogalma n n Konfliktussal akkor állunk szemben, ha személyek, társadalmi csoportok, szervezetek vagy államok célkitűzései vagy értékrendjei összeegyeztethetetlenek. Ugyanakkor konfliktus lehet két ellentmondó késztetés, vagy a szükségletekből eredő motívumok harca, esetlegesen konkuráló választási alternatíva is.
A konfliktus meghatározása Belső konfliktus Személyközi konfliktus Ellentmondó késztetés Szerepek Viszonyulások Frusztráció, szabályok
Belső konfliktusok n Tudásdeficit n n Személyiségdeficit n n Kevés a szakmai ismeretem. Rosszul bánok másokkal. Képességdeficit n Rosszul képviselem a csoportot.
Személyközi konfliktusok
A frusztráció következményei konfliktus, agresszió szocializáció frusztráció indulat agressziógátlás szocializáció az egyén reakciója agressziógátló tényezők sértődés, harag
A személyközi konfliktusok okai n n Az értékrendek összeegyeztethetetlensége. A viselkedéstendenciák összeegyeztethetetlensége.
A szervezeti konfliktusok forrásai n n n n a kommunikáció elégtelensége hatalmi harcok a feljebbjutási lehetőségek hiánya a bérezés színvonala a munkahellyel való elégedetlenség a rossz munkahelyi légkör a változásoktól való félelem
Konfliktuskezelés
Diagnózis készítése n n Milyen a résztvevők viszonya a kialakult helyzethez (státusz)? Milyen szintre jutott a kapcsolat? Milyen megoldási lehetőségek lehetségesek? Milyen viselkedés várható?
A konfliktusmegoldás alapvető stratégiái n nyertes – nyertes (win – win) nyertes – vesztes (win – lose) vesztes – vesztes (lose –lose)
Az egyes stratégiák n A nyertes-nyertes stratégia n n A nyertes-vesztes stratégia n n Célja: Valamennyi a konfliktusban érintett személy számára javulást elérni(tartós megoldás) Célja: a saját oldal győzelme, az ellentétes oldal vesztesége A vesztes-vesztes stratégia n Ha az eszkaláció előrehaladott: a konfliktusban álló felek valamennyien vesztesek lesznek
A konfliktusban állók által elkövetett leggyakoribb kognitív hibák 1. Figyelmen kívül hagyja a másik ítéleteit. 2. Hajlamos irracionálisan ragaszkodni egy korábbi működésmódhoz, amivel felerősíti a konfliktust. 3. Hajlamos szűklátókörűen nézni a konfliktust. 4. Hajlamos túlságosan bízni abban, hogy saját álláspontja győzedelmeskedik. 5. Hajlamos mindent vagy semmit alapon tekinteni az egyezkedésre, ha a másik nyer, én veszítek.
Mediáció (közvetítés a konfliktusban) n A mediáció olyan „pártatlan“ eljárás, mely segíti a konfliktusban álló feleket a megoldás megtalálásában.
A konfliktus, mint lehetőség n n n n n valamilyen problémára utalnak elősegítik az újításokat fellendítik a kommunikációt megakadályozzák a stagnálást felkeltik az érdeklődést változásokat eredményeznek ösztönzően hatnak a kreativitásra erősítik a csoportot önfelismeréshez vezetnek megoldást igényelnek
Konfliktus és intellektus n n n Az állandó konfliktusok és az abból létrejövő agresszió fenntartása helyett más technikák alkalmazásai váltak szükségessé. Minél fejlettebb az intellektus, annál intelligensebb taktikai megoldások alkalmazására nyílik mód. Sikeresebb az az egyén (csoport), aki jobban tud konfliktusokat feloldani.
Konfliktuskezelés ö n é r v é n y e s í t é s (Thomas - Kilmann modell) együttműködés
Konfliktusmegoldási módok Önérvényesítő (domináns) Versengő Problémamegoldó Kompromisszumkereső Nem önérvényesítő (alárendelődő) Elkerülő Alkalmazkodó Nem együttműködő Együttműködő
- Slides: 27
