Az emberi jogok regionlis vdelme I Eurpa 2017

Az emberi jogok regionális védelme I. ; Európa 2017. OKTÓBER 3.

A védelem rendszerei Európa Tanács Európai Unió EBESZ

I. Európa Tanács Nemzetközi jogi megalapozás: Az Európa Tanács alapszabálya (1949. május 5. ), 3. cikk: a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az emberi jogokat és alapvető szabadságokat Szükséges-e egy új emberi jogi egyezmény az ENSZ keretén kívül? Parlamenti Közgyűlés 1950 novembere: Emberi jogok európai egyezményének aláírása, 1953: részes államok általi megerősítést követő hatályba lépés

Védett jogok § élethez való jog (2. cikk) § kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma (3. cikk) § rabszolgaság, kényszer- vagy kötelező munka tilalma (4. cikk) § szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog és garanciái (5. cikk) § tisztességes eljáráshoz való jog és garanciái (6. cikk) § nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege (7. cikk)

Védett jogok § magán- és családi élet, lakás és levelezés tiszteletben tartása (8. cikk) § gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság (9. cikk) § véleménynyilvánítás szabadsága (10. cikk) § gyülekezési és egyesülési szabadság (11. cikk) § házasságkötéshez és saládalapításhoz való jog (12. cikk) § jogsérelem hatékony orvoslásához való jog (13. cikk) § az egyezményben szereplő jogok megkülönböztetés nélküli biztosítása (14. cikk)

Védett jogok első jkv: tulajdonhoz való jog negyedik jkv. : adósok börtönének tilalma, mozgásszabadság, saját állampolgár kiutasításának tilalma, külföldiek kollektív kiutasításának tilalma hatodik jkv. : halálbüntetés tilalma béke idején hetedik jkv. : külföldiek kiutasításának eljárási garanciái, elítéltek joga a fellebbezésre, bírói tévedés miatt elítéltek joga a kártalanításra, kétszeres felelősségre vonás tilalma, házastársak jogegyenlősége tizenkettedik jkv. : a diszkriminációtilalom kiszélesítése tizenharmadik jkv. : halálbüntetés teljes tilalma

Az Egyezmény intézményi rendszere Eredetileg: Emberi Jogok Európai Bizottsága (az egyéni panasz elfogadhatósága) és Emberi Jogok Európai Bírósága (érdemi döntés) – egyéni panaszjog 14. kiegészítő jegyzőkönyv: teljes és alapvető eljárási reform – Bizottság 1999. október 31 -én megszűnt, helyette: állandóan működő EJEB kelet-európai bővítés: új államoknak el kellett fogadnia az egyezményt, a Bíróság joghatóságát és az egyéni panaszjogot

Hatékony jogvédelem Az EJEB jogérvényesítés korlátja: nem semmisíthet meg belső jogi aktust, DE: jogsértés megállapítása és méltányos kártérítés megítélése európai minimumkövetelmények – valamennyi részes állam belső jogrendszerétől és joggyakorlatától elvárható minimum kizárólag az Egyezmény végrehajtásának ellenőrzése autonóm jogértelmezés tulajdonképpen a közös európai jog egy részének megalkotása az egyéni panaszokon keresztül deklaratív döntések egyedi ügyekben – belső jogfejlesztő hatás

Másodlagos védelmi rendszer mérlegelési mozgástér méltányos egyensúly nemzeti sajátosságok demokratikus társadalmakban uralkodó felfogás változó társadalmi körülmények

Egyéni panasz feltételei Az Egyezményben, ill. jkv. -kben foglalt jog Jogsérelmet szenvedett személy Részes állammal szemben A rendelkezésre álló hatékony, rendes jogorvoslatok kimerítése után Jogerős határozat közlésétől számított hat hónapon belül Hatályba lépés (Mo. : 1992. november 5. )

Az eljárás Elfogadhatósági szakasz • időrendben/soron kívül Érdemi szakasz • kamara, fellebbezés lehetősége

További egyezmények az ET keretein belül Kínzás elleni európai egyezmény • végrehajtására bizottság • helyi ellenőrzések • jelentések, ajánlások Európai szociális karta • a la carte • állami kötelezettségek • konkrét megfogalmazás Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája • nyelv és a mögötte álló kultúra védelme • választható jogok

II. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1975. : Helsinki záróokmány, 35 résztvevő állam (USA és Kanada) a Kelet és Nyugat hidegháborús szembenállásából fakadó feszültségek csökkentésére négy „kosár”, ebből a 3. humanitárius kérdésekkel nemzetközi jogilag nem kötelező politikai nyilatkozat ugyanakkor működő intézményrendszer az ellenőrzésre – utótalálkozók

II. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Az utótalálkozók célja: a résztvevők megvizsgálják a tagállamok emberi jogi kötelezettségvállalásainak teljesítését és értelmezzék, bővítsék a helsinki záróokmányban foglalt emberi jogi előírásokat Ellenőrzési mechanizmusok: diplomáciai jellegűek egyéni ügyek megtárgyalásának lehetősége, helyszíni ellenőrzések bécsi mechanizmus az egyéni jogvédelemre: információkérés, kétoldalú megbeszélés bármely más állammal EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala végrehajtási találkozók

III. Európai Unió EGK gazdasági céllal jött létre, belső piac mellett azonban politikai integráció is A jogvédelem kezdetei: az Eu. B szerepe a négy alapszabadság autonóm értelmezése kapcsán A fejlődés mozgatórugója: az uniós jog elsőbbsége Emberi jogok tagállami szabályozásban, de közösségi intézmények egyre fokozottabb tagállami hatáskör-átvétele

III. Európai Unió emberi jogok nélküli közösségi jog – feszültség a közös európai értékek szempontjából tagállami alkotmánybíróságok ellenállása a primátussal szemben (Solange I, Frontini) Eu. B célja: ne a tagállamok alkotmányai váljanak közvetlenül a közösségi jog forrásává Egyrészt közös alkotmányos hagyományok, másrészt a tagállamokat kötelező nemzetközi szerződések mint az alapjogi jogvédelem forrásai

A közösségi szintű jogvédelem kialakításának lépései 1. NSZK ügyek elutasítása (a közösségi aktusok megsértették a német Alaptörvényben biztosított jogokat) 2. Stauder-ügy: az Eu. B védelemben részesíti az alapvető emberi jogokat, amelyek tiszteletben tartása a közösségi jog általános elve 3. Internationale Handelsgesellschaft ügy: az emberi jogok európai bírósági védelme a tagállamok közös alkotmányos hagyományain alapul 4. Nold-ügy: a tagállamok alkotmányos tradíciói mellett az általuk kötött emberi jogi egyezmények is iránymutatással szolgálnak először a közösségi jogi aktusokkal szemben (Hauer-ügy), majd a tagállami aktusokkal szemben is (a közösségi jog végrehajtása során - Wachauf-ügy)

Az Alapjogi Charta Az Európai Unió Alapjogi Chartáját 2000 -ben, Nizzában hirdette ki ünnepélyesen a Parlament, a Tanács és a Bizottság. Miután módosították, 2007 -ben újra kihirdették. Az ünnepélyes kihirdetés azonban nem tette jogilag kötelező erejűvé a Chartát. A 2004 -ben aláírt európai alkotmánytervezet elfogadása ruházta volna fel kötelező erővel. A ratifikációs folyamat bukása miatt azonban a Charta a Lisszaboni Szerződés elfogadásáig csupán az alapvető jogokról szóló nyilatkozat maradt. A Charta 2009. december 1. óta jogilag kötelező erejű. Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése kijelenti, hogy „az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának [. . . ] szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések”. Ezért a Charta az elsődleges uniós joganyag részét képezi; ily módon a másodlagos uniós joganyag és a nemzeti intézkedések megfelelősége vizsgálatának egyik szempontjává vált.

A jogok egyedi csoportosítása Az I. fejezet („Méltóság”) az emberi méltósághoz, élethez és személyi sérthetetlenséghez való jogot védi, és megerősíti a kínzás és rabszolgaság tilalmát. A II. fejezet („Szabadságok”) a szabadsághoz, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogokat védi, valamint a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát. Megerősíti továbbá az oktatáshoz, a munkához, a tulajdonhoz és a menedékhez való jog védelmét is. A III. fejezet („Egyenlőség”) megerősíti az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, valamint a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség tiszteletben tartásának elvét. Külön védelmet biztosít a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élők jogainak.

A jogok egyedi csoportosítása A IV. fejezet („Szolidaritás”) biztosítja a munkavállalók jogainak védelmét, beleértve a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez, illetve a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jogot. További jogokat és alapelveket is elismer, például a szociális biztonsági ellátásokra és az egészségügyi ellátásra való jogosultságot, valamint a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem alapelveit. Az V. fejezet („A polgárok jogai”) számba veszi az uniós polgárok jogait: az európai parlamenti és helyhatósági választásokon választójoggal rendelkeznek és választhatók, joguk van a megfelelő ügyintézéshez, petíció beadásához, dokumentumokhoz való hozzáféréshez, diplomáciai védelemhez, valamint a mozgás és a tartózkodás szabadságához. A VI. fejezet („Igazságszolgáltatás”) megerősíti a hatékony jogorvoslathoz, a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez, a bűncselekmények törvényességéhez és arányosságához való jogot, illetve a non bis in idem elvét (a kétszeres büntetés elleni védelem).

Az Unió és az Egyezmény http: //curia. europa. eu/juris/celex. jsf? celex=62013 CV 0002&lang 1=hu&type =TXT&ancre= 144. ponttól