Az Emberi Erforrs Operatv Program oktatsi s tehetsggondozshoz

Az Emberi Erőforrás Operatív Program oktatási és tehetséggondozáshoz kapcsolódó célkitűzései 2016

Az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) alap célkitűzései Átalakult európai uniós forrás felhasználási rendszer 2014 -től: - Duplikatív támogatások elkerülése Bürokrácia és adminisztráció csökkentése Szakmai koordináció elősegítése Integrált, összevont forráskihelyezés Szakpolitika és fejlesztéspolitika szorosabb együttműködése

EFOP prioritási tengelyek 1. Együttműködő társadalom (befogadás, esélyteremtés az oktatásban, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzáférés) 2. Infrastrukturális beruházások több területen(közösségi szolgáltatások, országos, területi és helyi fejlesztések, oktatásba, képzésbe, szakképzésbe és az LLL-be infrastruktúra fejlesztés) 3. Gyarapodó tudástőke (Köznevelés: korai iskolaelhagyás csökkentése, formális és nem formális lehetőségeinek és elérhetőségének javítása) (Felsőoktatás: oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása, résztvevők számának növelése) (LLL: hozzáférhetőség biztosítása, oktatási és képzési rendszerek igényekhez való igazítása) 4. Pénzügyi eszközök alkalmazása (roma integráció, szolgáltatásfejlesztés)

EFOP prioritás szerinti belső forrásmegosztása

EFOP prioritás szerinti belső forrásmegosztása „Ábra: A 2014 -2020 időszak Emberi Erőforrás Operatív Program belső arányos költségeloszlása a prioritási területekre” (In: Mit lehet tudni az Emberi Erőforrás Operatív Programról? 2015)

EFOP oktatást érintő indikátorok 2014 -20 -ra „Adat: A 2014 -2020 időszak Emberi Erőforrás Operatív Program belső arányos költségeloszlása a prioritási területekre” (In: Mit lehet tudni az Emberi Erőforrás Operatív Programról? 2015) Az Európa 2020 programban nevesített intézkedési csomagokból (11) az oktatást érintő szegmensek: Szegénységben élők száma 450. 000 fővel csökken Korai iskolaelhagyók számaránya 10%-al csökken Felsőoktatásban résztvevők aránya 30% fölé emelkedik a 30 év felettiek körében GDP % - arányos része K+F-re fordítódik

Az EFOP oktatási és tehetséggondozáshoz kapcsolódó célkitűzései és intézkedései • • Korai (végzettség nélküli) iskolaelhagyás csökkentése - hátránykompenzáció Alulteljesítő (és/vagy tehetséges? ? ) tanulók alap és kompetencia szintjének növelése Minőségi (differenciált? ) oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása Neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális (pl. : különóra, tehetségfejlesztés) és informális tanulási formákon (pl. : tanórai keretek közötti tehetségfejlesztés)keresztül Felsőfokúnak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése Munkaerő piaci kompetenciák szintjének növelése Kutatás, innováció erősítése humánerőforrás fejlesztéseken keresztül Az oktatásba, készségfejlesztésbe, szakképzésbe és az LLL-be (pl. : pedagógusképzés) történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák fejlesztése kapcsán

Az EFOP keretében kik pályázhatnak? Bölcsőde Köznevelési, felsőoktatási és kulturális intézmény Fenntartó Nonprofit, civil szervezet Egyház Költségvetési intézmény Szociális és gyermekjóléti intézmények Kutatóközpontok és partnereik Tehetségpontok, Tehetségtanácsok Közvetlen (standard vagy kiemelt pályázatok), vagy kiemelt program szolgáltatásai!

Kiknek szólnak az EFOP pályázatok? Elsődleges célcsoportok: - Iskolai rendszerben tanulók, diákok - Bölcsődében és óvodában ellátott gyermek - Pedagógusok, oktatók, kutatók, gyakorlati szakemberek, dolgozók Másodlagos célcsoportok: - Szülők, család - Kortárs csoport - Visszatérők (GYED, GYES, stb. ) - Befogadó intézmények

EFOP pályázattervezési kritériumok 1. Költséghatékonyság ( lecsökkentett %-os korlátok, jogszabályi háttér) 2. Fenntarthatóság a pénzügyi és funkcionális téren (biztosítani a további működést, a hosszabb projektidők miatt a fenntartás is nő) 3. A fejlesztés illeszkedése a komplex szolgáltatásnyújtás keretébe (eközigazgatás, intézményfejlesztés) Előny: - Hátrányos helyzetű célcsoport, vagy „kedvezményezetti” térségek - Magas arányú végzettség nélküli iskolaelhagyók és munkanélküliek aránya - Minél több célcsoport bevonása.

EFOP oktatási (tehetséggondozó) beruházások, infrastruktúra fejlesztései lehetőségek Példák: A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, új kapacitások létrehozása (ösztöndíjak, szolgáltatások, e-közigazgatás, stb. ) Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás (pedagógus továbbképzés, ösztöndíj, mobilitás, stb. ) A család társadalmi szerepének megerősítése, a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása (tehetséggondozás, oktatási és képzési szolgáltatások színvonalának erősítése, rendezvények, stb. ) Több helyi civil közösség létrejötte ( Tehetségpontok, Tehetségtanácsok, karitatív szervezetek, stb. )

Az EFOP köznevelési intézkedése keretében támogatott projektek és projektcsomagok kiválasztási elvei I. - Esélyegyenlőség biztosítása (HHH besorolás) Diákok teljesítménymérései (pl. : kompetencia mérések) Demográfiai adatok (csökkenő tendencia? ) Területi szempontok (hátrányos és „kedvezményezetti” régiók) Intézményi infrastrukturális adatok (pl. : IKT eszközök, labor, tornaterem, fejlesztő, stb. ) - Korábbi fejlesztési eredmények a) Ráépülés és továbbfejlesztés b) Elszámoltatás, ellenőrzés eredményei - Konkrét konstrukció függő indikátor adatok (központi statisztikai és intézményi adatok alapján)

Az EFOP köznevelési intézkedése keretében támogatott projektek és projektcsomagok kiválasztási elvei II. Releváns kiválasztási szempontok: - Hiánypótló tevékenység vagy beruházás Területi, települési és intézményi stratégiához való illeszkedés Munkaerő piaci illeszkedés Speciális szakmai elvárásokhoz való illeszkedés Célcsoport és érintett kör meghatározása Nemzeti / nemzetközi relevancia

Területi struktúra kapcsolódások, DRS (7. és 9. prioritás) Térségi integrált programok tervezése, releváns elemek figyelembe vétele a Duna Regionális Stratégia és az Emberi Erőforrás Operatív Program között. - egyenlőség, szociális kohézió, aktív állampolgárság az oktatás és képzés eszközeivel - gyermeknélkülözés csökkentése, Duna régió közösségek a társadalmi kirekesztés ellen, összehangolt és hatékony beavatkozási csomagok - tudásbázis növelése, oktatási szegmensek közötti együttműködések erősítése, fejlesztések az egyedi területi jellemzők alapján - LLL a nem formális területeken

EFOP-on túl Horizon 2020, FEAD, Erasmus programok EFOP-hoz kapcsolódóan Horizon 2020 programok: felsőoktatás, kutatás, innováció. FEAD – RSZTOP (Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program az EFOP-al összehangban: szakmai tevékenység, szolgáltatás. VEKOP (Versenyképes Közép - Magyarország Operatív Program), EMVA ( Európa Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) az EFOP-al összehangban: az EFOP csak a konvergencia régióra vonatkoztatható támogatási forma. Társadalmi együttélés, társadalmi aktivitás. Erasmus+: köznevelés, felsőoktatás, LLL egyaránt, elsősorban hosszú távú intézményi mobilitás, míg az EFOP egyéni és rövidebb mobilitási támogatás. NTP: hazai tehetségtámogató programok.

Konkrét EFOP oktatási programok Az EFOP éves fejlesztési kerete (2016) alapján néhány kiemelt példa: • Komplex ifjúsági fejlesztések • Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása, Integrált térségi gyermekprogramok, Jó kis hely - Biztos Kezdet Gyerekházak és kistelepülési komplex gyermekprogramok támogatása, Gyerekesély programok infrastrukturális háttere, Kisgyermekkori nevelés támogatása • Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatási feladatok infrastrukturális feltételeinek javítása • Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása • Ösztöndíj és mentorálási támogatás hátrányos helyzetű tanulóknak - útravaló ösztöndíjprogram, Köznevelési intézmények hátránykompenzációs képességének növelése, Esélyteremtés a köznevelésben • Tehetségek Magyarországa • A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés, Digitális környezet a köznevelésben • Tanulás-élmény iskolán belül, Tanulás-élmény - extracurriculáris tevékenységek révén • Művészetoktatás fejlesztése a köznevelésben, T. E. S. I-2. 0 - A testnevelés és sport tehetséggondozás minőségi fejlesztése • Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység modellezése • Tanoda programok támogatása • Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért, Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés • Campus Mundi - felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési program, Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében • Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és szakirányú továbbképzések fejlesztése, Tematikus kutatási hálózati együttműködések • Az egész életen át tartó tanulást megalapozó fejlesztések • Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és a felsőoktatás terén a Kárpát-medence EU-tagállamaival, Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és a felsőoktatás terén a Kárpátmedence , Térségi iskolahálózatok kialakítása, Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése, A köznevelés támogató szerepének erősítése

Kapcsolódó jogszabályok • 1037/2016. (II. 9. ) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról • 105/2015. (IV. 23. ) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről • 290/2014. (XI. 26. ) Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról • 272/2014. (XI. 5. ) Korm. rendelet a 2014 -2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről • 98/2016. (V. 13. ) Korm. rendelete a 2014– 2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5. ) Korm. rendelet módosításáról

Köszönöm a figyelmet! Major Anikó MATEHETSZ tanácsadó 2016 Tényő