Az emberi beavatkozsok hatsai s tanulsgai a Dunamedencben
Az emberi beavatkozások hatásai és tanulságai a Duna-medencében egy hidrobiológus szemével Csányi Béla Ph. D, tudományos tanácsadó, VITUKI
A Duna természetes jellemzői • 2850 km hosszú folyam (> 800 ezer km 2 vízgyűjtő) • Hidrológiai és hidraulikai változások hossz-szelvény mentén o Vízhozam-viszonyok o Mederesés, áramlási sebesség, elragadó erő o Hordalék-viszonyok, habitat-mintázatok • Hossz- és kereszt-szelvény menti benépesülés • Mintavételi módszertan magyarországi fejlesztése • A Szigetközi szakasz viszonylagos feltáratlansága
Fontosabb emberi beavatkozások • Folyamszabályozási munkálatok • • • o Árvizek elleni védekezés o Mezőgazdaság számára terület nyerés Vízhasználatok Nagy síkvidéki folyami vízgyűjtők összekötése Energiatermelő erőművek működtetése Vízi közlekedés fejlesztése Halászat Rekreáció (horgászat, vízi turizmus) A folyamkutatás módszertani elmaradottsága mind a mai napig jellemző!
A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei a folyamszabályozás előtt
Folyamszabályozások hatásai • • • Vízjárta területek drasztikus csökkenése Természetes élőhelyek erőteljes beszűkülése Természetes élőlény-együttesek megritkulása Ártér beszűkülése, megszűnése Szélsőséges vízjárás „Kiszárított ország” (Rakonczay Zoltán) Az ún. referenciális állapot (EU VKI szerint) nem határozható meg!
Vízhasználatok hatásai • Vízszennyezés Pusztul az élővilág o Kommunális és ipari szennyvizek kibocsájtása o Nem kellőképpen tisztított szennyvizek kibocsájtása • • • Trofitás növekedése Veszélyes anyagok Vízgyűjtő-specifikus mikroszennyezők Priority Pollutants Endicrine Disruptors Az EU Víz Keretirányelv alkalmazása kötelező!
Energiatermelő erőművek környezeti hatásai • Vízlépcső: hosszirányú átjárhatóság megszűnik, duzzasztott felvízi szakasz feliszapolódik, alvízi szakaszon medererózió, természetes hordalékutánpótlás megszűnik (alvízi medermélyülés), természetes vízjárás helyett szabályozottság (kultúrtáj) • Hűtővíz felhasználása közvetlen átfolyásos (direkt) technológiával: hőszennyezés Az EU Víz Keretirányelv alkalmazása kötelező!
Vízi közlekedés fejlesztésének hatásai • Hajózhatóság javítása EU-szerte előtérbe került • Hogyan hatnak a beavatkozások a vízi élőlényegyüttesekre? • NATURA 2000 hatásvizsgálatok megkerülhetetlenek • A folyam élővilágának vizsgálatára alkalmas módszerek fejlesztése • Természetes földrajzi izoláció megszűnése: Idegenhonos élőlények, invazív fajok megjelenése • Új stresszorok az eredeti élővilág számára? Releváns adatok szükségesek!
Mélységi (bentikus) mintavétel halfajok elterjedésének feltárására Gönyü Hercegszántó Braila Calarasi
Elektromos kecével végzett felmérések Domos Gonyu Duna 1786 -1436 fkm: 359 km 175 db 500 m-es mintavételi egység: 87. 5 km 33 faj, több mint 8000 példánya Vac Labatlan God BUDAPEST Ercsi Kulcs Paks Dombori Baja Mohacs
Kecsege (Acipenser ruthenus) mélységi halászat, 2011 július) és harcsa (Silurus glanis) part menti halászat, 2010. október
Mederformációk a Bala-ágban Albert Kornél és Bálint Gábor (VITUKI) nyomán
Mederformációk a Bala-ágban Albert Kornél és Bálint Gábor (VITUKI) nyomán
A Duna szakasz-tipológiája vízi makrogerinctelenek alapján: 7 eltérő értékelő módszerint
Alföldi/síkvidéki folyam lapos bal parttal a Havasalföld mentén
Alföldi/síkvidéki folyam szakadó márgás parttal, ráklukakkal
Alföldi/síkvidéki folyam szakadó márgás parttal, partifecske fészkekkel
Magas partvonulat az AL-Dunán, a jobb parton
Magas partvonulat az Al-Dunán, a jobb parton
Parti (K&S) és mélységi (Dredged) makrogerinctelen mintavétel eredményei a kereszt-szelvényben
Speciális mikrohabitat refúgium-mozaik a meder mentén
Kagylók speciális mikrohabitatból
Mellékág-rehabilitáció – egy hazai példa
Vén-Duna keresztgátjának elbontása
Vén-Duna megkotort felső szakasza
AVén-Duna homogén medre
Invazív fajok: Corbicula fluminea
Cordylophora caspia telep (Al-Dunáról hozott kagyló-héjon akváriumba behurcolva 2011 -ben)
Invazív fajok: Orconectes limosus
Invazív fajok: Pacifastacus leniusculus Mit lehet tenni?
Natura 2000 területek védett fajai
Natura 2000 területek védett fajai Unio crassus Theodoxus transversalis
Kecskerák (Astacus leptodactylus) rákpiócákkal Sárgalábú folyami szitakötő (Stylurus flavipes) kibúvása (Al-Duna, 2011 június
Pseudocuma longicorne
Német bucó (Zingel streber) gyomortartalma
Theodoxus sp. : T. fluviatilis?
1 Theodoxus danubialis 4 Theodoxus fluviatilis
Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), Felsőgöd, 1672 fkm, mélységi halászat, 2012 június
Magyar bucó (Zingel zingel) Felsőgöd, 1672 fkm mélységi halászat, 2012 október
Leánykoncér (Rutilus pigus) Mélységi halászat Felsőgödnél, 2012. május
Módszertan továbbfejlesztése sürgető Néhány speciális al-dunai halfaj (Călăraşi és Brăila között 347 -194 folyam km) 2011. 05. 31 -06. Alosa tanaica Acipenser ruthenus-Huso hibrid Syngnathus abaster Benthophilus stellatus Sabanejewia bulgarica
A Felső-Duna élővilága ma • Már nem tudjuk Bizonyos élőlény-csoportok kiválóan léteznek pl. vízi rovarok és lárváik Ephoron virgo rajzása és párzás utáni pusztulása a Felső-Dunán Ephoron virgo
A vízi élővilág veszteségei a Felső -Dunán • Az emberi hatások következtében irreverzibilis kipusztulások • A német-osztrák Duna-szakaszon ma már nincs vízszennyezési probléma • Korábban viszont súlyos szennyezések történtek. • Miért tűnt el Nyugat-Európa folyóiból a tiszavirág (Palingenia longicauda)? • Számos élőlény végleg kipusztult • A vízlépcsők miatt számos helyen megszűnt a folyam felső-szakasz jellege
Mi legyen a Szigetközi Dunaszakasszal? • A fonatos ágrendszer mesterségesen szabályozott • Az eredeti Duna-ág részletes ökológiai állapotfelmérése nem történt meg • Speciális faunisztikai értékek: Øa magyar Felső Dunán Øa mellékágrendszerben Øa mentett terület víztereiben Øa Mosoni-Dunában: vajon megvannak-e még? • Részletes felmérés előtt nem lehet felelős szakértői véleményt megfogalmazni
Milyen legyen a Gönyü-Hercegszántó közötti Duna-szakasz? • A szennyvíztisztítást tovább kell fejleszteni! • Maradjon meg a folyam szakasz-jellege és az ehhez tartozó élővilág természetes összetétele! • A hullámtéri régi meanderező mellékágak problémája (Gemenc) • NE épüljön duzzasztó!!! • Ehelyett a hajózhatóság javítására a hagyományos beavatkozások (meder kotrása) javasolhatók, mert együttesen sem okoznak súlyos ökológiai állapotromlást a hazai Dunán…
Tanulságok a hidrobiológus szemével • Nemzetközi (pl. természetvédelmi) kötelezettségek végrehajtása (VKI, Natura 2000, Habitat Direktíva) • Vizes élőhely-rekonstrukció (River Restore) • Részletes állapot-felmérés korrekt adatgyűjtéssel • Hosszú távú VKI specifikus monitoring (feltáró/operatív/kivizsgálási) • Természetkímélő beavatkozások tervezése (pl. hajózhatóság javítása) • Nemzetközi –Duna-medence szintű – együttműködés Folyamkutatás módszertanának továbbfejlesztése
Pelikánok az AL-Dunán (Dunarea Veche 345 fkm) Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 47