AZ EMBER TRAGDIJA rta Madch Imre 1862 ben

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Írta Madách Imre • 1862 -ben Madách Imre megírta Az ember tragédiája című művét, melyet 1883. szeptember 21 -én a budapesti Nemzeti Színház színpadra vitt. Ekkor a rendező Paulay Ede volt. A főbb szerepeket Nagy Imre, Jászai Mari és Gyenes László alakította.

A KÉSŐI BEMUTATÓ OKAI va műfaj és a kortárs színpad összeférhetetlensége va későromantika színháza alkalmatlan volt egy hatalmas emberiségköltemény gondolati világának a megjelenítésére vaz illúziós színpad vizuális és technikai megoldásai lehetővé kaz ellett tegyék a filozófikus részek és karakterek másik világának a plasztikus megformálását vszínházi előadás – vizuális alkotás vérzelmi + fizikai hatás értő + értelmező befogadás Sokan tartották úgy, hogy Paulay nem használta ki eléggé bátorságát és kreatívitását a rendezéskor. Emelett a bemutató kivételes sikert ért el. Paulay haláláig 97 -szer volt műsorra tűzve. Pataky József „Ide merész fantázia kell, amely fel tud emelkedni Madách szelleméhez és híven megtudja valósítani mindazt, amit a költő elgondolt. Az ember tragédiájának előadásai pedig éppen ezt nélkülözik. Mert Paulay fantáziája Az ember tragédiájával kapcsolatban egy kissé szegényesen nyilatkozott meg” – Pataky József

RENDEZŐK AZ ÉVEK ALATT 1883 -tól kezdve Madách műve sokszor került megrendezésre, hiszen ahogy Hevesi Sándor is nyilatkozta: Az ember tragédiája a Nemzeti Színház bibliája, „amelyet örökké forgat, amelyből mindig tanul”. 1937 -ben Németh Antal, 1947 -ben Both Béla, 1955 -ben Gellért Endre-Major Tamás-Márton Endre, 1957 -ben Major Tamás, 1983 ban Vámos László, 1994 -ben Ricard Salvat, míg 1997 -ben Iglódi István rendezte. Iglódi volt az, aki az 1500. előadást levezényelte, és ezt a bemutatót megelőzően a darab történetéből kiállítás is nyílt. Iglódi István Ricard Salvat Márton Endre Vámos László Both Béla Major Tamás Gellért Endre Németh Antal

FŐBB SZEREPEK Az ember tragédiájának 3 főszereplője van: Ádám, Éva és Lucifer. Az évek alatt rengeteg színész bújt bele ezekbe a szerepekbe. ØLucifer alakítói: Gyenes László, Petkes Imre, Kürti József, Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Koncz Gábor, Major Tamás, Ungvári László és Garas Dezső. ØÉva szerepébe bújtak: Lukács Margit, Szörényi Éva, Tóth Éva, Varga Viktória, Paulay Erzsi, Szabó Margit, Báthory Gizella és Jászai Mari. ØÁdám képviseltetői: Nagy Imre, Bereglei Oszkár, Kiss Ferenc, Sebestyén Géza mint Lucife Jászai Mari mint Éva Nagy Imre mint Ádám

FONTOSABB RENDEZÉSEK PAULAY ENDRE, 1883 „Van-e valakinek joga oly költői művet, melyet szerzője nem színpadra szánt, melyet nem is drámának nevezett, melyet az előadás kellékeinek mellőzésével alkotott, színpadra Madách művénekvinni? . . . ” a színpadra vitele nem volt egyszerű folyamat, hiszen az előkészületek során Paulay tanulmányt jelentett be a Fővárosi Lapokban a színrevitel problémáiról. A színház legkiválóbb színészeit kérte fel a szerepekre. Az előadás nagy sikernek örvendett, de sokan gondolták úgy, hogy Paulay kreatívitása nem jelent meg a rendezésben. üNem a látványelemekre helyezte a hangsúlyt, hanem a szövegszerűségre. A szöveg utasításaihoz igazította a képi HEVESI SÁNDOR rendezései Hevesi rendezéseiben Lucifer lett a cselekmény mozgatója. A rendező a tömegjeleneteket az egyéniség és a nép viszonyában értelmezte. Madách születésének centenáriumára, 1923 -ban egy jelképesnek tervezett előadás született, amelyben a líraiság és az álomszerűség kapott hangsúlyt. üElsőként gondolta újra a darabot. Nagyon kidolgozott játékot és dikciót jelenített meg a színpadon.

KATONA JÓZSEF : BÁNK BÁN Katona József Paulay Ede • Katona József 1819 -ben írta meg a Bánk bán című művét. • Az ősbemutató 1833 -ban volt Kassán, majd 1839 -ben Nemzeti Színház Gyenesiis. László Jászaia. Mari műsorrra tűzte. A KÉSŐI BEMUTATÓ OKA A cenzor szerint „Bánk nagysága elhomályosítja a királyi házét”. A darabban megjelenő uralkodógyilkosságot propagandaként Nagy Imre használhatják a Habsburg- és királyellenes mozgalmak támogatására.

RENDEZŐK ÉS FŐBB SZEREPEK • Egressy Gábor 1839 -ben rendezte meg a Nemzeti Színházban a művet. Az ő rendezése alatt Bartha János játszotta Bánkot, Laborfalvi Róza Gertrudist, Melindát pedig Lendvayné Hivatal Anikó. • 1848. március 15 -én a díszelőadás a Bánk bán volt. • A forradalom leveretése után hosszú ideig gondolni sem lehetett a mű előadására. 1858 -ban aztán erősen cenzurázva és elerőtlenedve kelt újra életre a Nemezti színpadán. Ezután pedig a színházi repertoárok népszerű és elengedhetetlen darabjává vált. • Hevesi Sándor háromszor rendezte meg Katona művét, Németh Antal 1936 -ban, 1951 -ben Major Tamás és Vámos László, míg 1975 -ben Márton Endre. Egressy Gábor Major Tamás Marton Endre Bartha János Laborfalvi Róza Bessenyei Ferenc Gobbi Hilda

FŐBB RENDEZÉSEK HEVESI SÁNDOR-FÉLE „Nem akarok elmenni a Nemzeti Színháztól addig, amíg Katona Józsefnek nincs nálunk sikere. ” Az első rendezés 1916 -ban volt , ahol a két főszerepet Kürti József és Jászai Mari alakította. A bemutató után a kritikák negatívak voltak, hiszen gyors és érthetetlen szövegmondásra panaszkodtak. 1930 -ban Hevesi Sándor jelentős szöveghúzás és a jelenek megváltoztatása mellett újra színpadra vitte Katona művét. Összevont és kihagyott jeleneteket, ez pedig nagy indulatot váltott ki. A „magyar nemzet élő lelkiismerete elleni merényletként” aposztrofálta a kritika NÉMETH ANTAL-FÉLE Németh emeletes forgószínpadi előadása lehetővé tette a szimultán eseményeknek és azok összefüggésének fokozottabb hangsúlyozását , a kritika itt is talált kifogásolnivalót. Ez a technikai megoldás miatt ugyanis elveszlődött a dolgok fő hagsúlya, a részletek elvonták a figyelmet az egészről.

FŐBB RENDEZÉSEK MAJOR-VÁMOS-FÉLE A Nemzeti Színház rendezőinek és színészinek legfőbb érdeme az 1951 -es Bánk bán felújításakor a kritika szerint az volt, hogy visszatértek Katona szövegéhez, visszaállították a mű nyelvezetének eredeti fényét, megtisztítták a ráaggatott sallangoktól, torzításoktól. A dráma gondos elemzésével, megértésével tették hangsúlyossá a költő mondanivalóját. „Erős próbára tette a színészeket Katona nyelve. Ez a nyelvújítás által alig érintett, mégis erős, gazdag, kifejező nyelv nem csillant meg minden szépségében ezen az előadáson. Tőkés Anna tudta legnagyobb erővel és teljes tisztaságában megzengetni a dráma szövegét. . . ” – írta Méray Tibor a Szabad Nép 1951 -es számában. MARTON ENDRE-FÉLE Márton Endre 1975 -ös rendezése az aktualitásokból, az akkori valóságból merített tartalmakat adott hozzá a darabhoz. „ A színjáték így nemcsak a régi idők nembeli öntudatát rögzíti, de a mában élő emberhez is szólni akar. ” (Bécsy Tamás)

MINDKÉT MŰ FONTOS RÉSZÉT KÉPEZI A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNEK