Az ember tragdija Paulay Ede rendezsben Paulay Ede
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede Született: 1836. március 12. , Tokaj , Magyarország Elhunyt: 1894. március 12. , Budapest , Magyarország • színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító • a Havi-Hegedüs társulat színésztagja • 1863 -1894 a pesti Nemzeti Színház tagja • a Színészeti Tanoda aligazgatója • a Petőfi Társaság alapító tagja • a Nemzeti Színház drámai szakigazgatója • a Kisfaludy Társaság tagja • a Magyar Írók és Művészek Társasága elnökévé választják • 1883. szeptember 21. Színpadra viszi Madách: "Az ember tragédiája" című színművét, először
Jászai Mari Éva szerepében Született: 1850. február 24. , Ászár Elhunyt: 1924. október 5. , Budapest • • születéskori neve: Krippel Mária magyar színésznő összesen mintegy 300 szerepet játszott az első világháború alatt minden szabadidejét a sebesült katonák között töltötte és minden jövedelmét rájuk költötte 1922. január 6 -án ünnepelte az ország színészkedésének ötvenéves jubileumát a Nemzeti Színház színpadán róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj
Nagy Imre Ádám szerepében Született: 1849. november 1. , Pest Elhunyt: 1893. szeptember 5. , Budapest • magyar színművész, rendező, a Színiakadémia tanára • keresztapja Kossuth Lajos volt • felesége Benza Ida énekesnő volt • Szabadkán lépett fel először 1864 -65 -ben • 1870. április 1 -jétől a Nemzeti Színház tagja volt egészen haláláig • 1870. február 15 -én mutatkozott itt be mint Álmos a Könyves Kálmán című drámában • 1889 -től mint rendező működött • festészettel is foglalkozott • 1892 -ben egy budai előadáson megbetegedett és
Gyenes László , mint Lucifer Született: 1857. március 7. , Monostor Elhunyt: 1924. november 7. , Budapest • magyar drámai színész • középiskolai tanulmányai után 1875 -ben a Színiakadémia növendéke lett • 1882 -ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1909 -ben örökös tagja lett • 1920 és 1924 között drámai gyakorlatot és beszédet oktatott a Színiakadémián • pályáját az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemezték
A rendezésről A darab látványos sikeréhez a színház technikai felszereltsége is hozzájárult: az első ízben alkalmazott villanyfény, a jól működő süllyesztő és a megnövelt színpad. Paulay Ede bebizonyította, hogy Az ember tragédiája nem kizárólagosan „könyvdráma”, mert megállja a helyét a színpadon.
További információk • Goethe Faustjához hasonlítják, de annál jobban előadhatónak tartják • Paulay lerövidítette a szöveget, 4000 sor helyett kb. 2500 soros lett a szöveg, az előadás 3, 5 óra, 5 szünettel • kimaradt a Prága 2 és az Űr szín is • a nyitó jelenetben a színpadon hátul Istent egy háromszögben lévő szem jelezte, amit szárnyas angyalokat ábrázoló függöny vett körül • a színpad közepén kék-rózsaszín-fehér fátyolfüggönyök érzékeltették a mennyet • Lucifer a színpad bal oldalán állt egy kis földgömbszeleten, majd elsüllyedt • nagyon korszerű volt a megvilágítás • a háromdimenziós díszletek a színekben nagyon modernnek számítottak • Paulay zenét is komponáltatott az előadáshoz (zeneszerző: Erkel Gyula)
Érdekességek a drámáról • A Tragédia egyik híres illusztrátora Zichy Mihály, aki 1885 és 1888 között a harmadik szín kivételével mindegyikhez készített rézmetszeteket. • Ádám egyik híres megformálója nem más, mint Lugosi Béla. Mielőtt Drakula szerepében világhírűvé vált volna, ő alakította Ádámot a Tragédia első amerikai bemutatójában, a New York -i Lexington Theatre-ben. • A szocializmus időszakában a Falanszter-színt a kommunizmus kritikájaként értelmezték. • Az Ember tragédiáját több, mint 60 nyelvre fordították le. • Az ember tragédiájából eddig három filmes adaptáció készült.
- Slides: 8