Az elzetes tuds s kompetencik mrse 5 Szeminrium

Az előzetes tudás és kompetenciák mérése 5. Szeminárium Dr. Benkei Kovács Balázs

Az „előzetes tudásszint mérés”, mint kötelező szolgáltatás Magyarországon (5)

Hazai jogszabályi és szakirodalmi környezet • 2001 - a Felnőttképzési törvény 17. § • 2004 -2006 új szakképzési struktúra: - kimeneti kompetenciák, - modularitás • 2007. február 15. = „kötelező” az akkreditált intézmények számára • CSAPÓ, 2005; HENCZI, 2009, BESZÉDES NIMRÓD, 2008, SZÉKELY, 2006 • ZACHÁR, 2004, DERÉNYI-TÓT, 2007.

Mit lehet a felmérés tárgya? ? Bemeneti kompetenciák mérése Alapkompetenciák mérése Kimeneti kompetenciák mérése Személyes kompetenciák mérése

Egy kvalitatív kutatás eredményeinek bemutatása

A kategóriák 5 fokú osztályozása 5 4 3 2 1 Kimeneti kompetencia mérése Komplex tudásmérés Bemeneti kompetencia mérése Képzés hatékonyságát segítő diagnózis felállítása Formális dokumentum-vizsgálat

1. csoport: Kimeneti követelmények A tevékenység fő jellemzői: • az előzetes tudásszint mérés céljaként az intézmény a moduláris rendszerben oktatott képzések kimeneti kompetenciáinak vizsgálatát határozza meg, • a felmérés célja a tudás beszámítása, a tantárgyak/ modulok alóli felmentés megadása, amit a folyamatleírás explicit módon ki is emel, • ezt az értelmezést a magyar andragógiai szakirodalomban is megtaláljuk a felnőttképző cégek számára ajánlásként (Henczi 2009 (a); Henczi 2007; Beszédes Nimród 2008; Csapó 2005). • DIAGNOSZTIKUS SZUMMATÍV MÉRÉS

1. csoport: Tételmondat „A szolgáltatás célja: annak felmérése, hogy a képzési kínálatunkban szereplő képzési programra jelentkező a program megvalósítása során elsajátítható kompetenciák közül melyekkel rendelkezik előzetes tanulmányai, munkavégzése során megszerzett tapasztalatai alapján. ” (90. minta)

2. csoport: Komplex tudásmérés A tevékenység fő jellemzői: • a szolgáltatás keretén belül az intézmény a kimeneti követelmények mérését is megnevezi kompetenciabeszámítási lehetőséggel, valamint a felmentés megadásával a már birtokolt ismereteket illetően, • ezen felül azonban számos más hangsúlyozott célja is ismertetésre kerül a tudásmérésnek, úgymint például a tananyag strukturálása, felzárkóztatás szervezése tudásdeficit megállapítása esetén, csoportok közötti átjárás biztosítása tudásszintnek megfelelően • a beszámításnál komplex módon figyelembe veszi a formalizált úton megszerzett tudást és a dokumentumokkal nem igazolt tudást (58. és 107. minta).

2. csoport: Tételmondat „Az adott képzési területért felelős vezető gondoskodik arról, hogy a jelentkezők előzetes tudásának ismeretében, amennyiben ez szükséges, megtörténjen a képzési program átdolgozása, illetve egyénileg megvizsgálja a képzés egyes részei alól történő felmentés lehetőségét, szükségességét. ” (32. minta)

3. csoport: Bemeneti követelmények A tevékenység fő jellemzői: • az előzetes tudásszint mérés tárgyaként a bemeneti kompetenciák vizsgálatát határozza meg az intézmény, azon ismeretek meglétét, amelyek a képzés megkezdéséhez szükségesek, ezek lehetnek dokumentált vagy nem dokumentált formájúak, • a bemeneti kompetenciák mérése jól kidolgozott a hazai andragógia szakirodalomban (Modláné 2007). • Több funkciója is lehet a leírások alapján: – a felvételi szelekció mellett, – csoportbontás és az átjelentkezés. • Járulékos célok: – a képzésszervezés módszertani oldaláról, – a külső szempontoknak történő megfelelés. – tájékoztatási funkció.

3. csoport: Tételmondat „A nem dokumentált ismeretek felmérése -a résztvevők vagy munkáltatóik kérésére személyes elbeszélgetés útján történik, melynek során az oktató felméri azokat az adottságokat és szakmai ismereteket, melyek szükségesek és elégségesek a tanfolyami képzés megkezdéséhez. A felmérésben résztvevőkről kimutatást kell vezetni. ” (011. minta)

4. csoport: Képzés hatékonyságát segítő diagnózis felállítása A tevékenység fő jellemzői: • a képzési szükségletek felmérésének kizárólagos deklarált célja a tananyag individualizált átalakítása a résztvevő egyének ismereteihez igazítva, • sajátossága, hogy a képzés tartalma módosul, • a tudásmérés klasszikus egyén-képző cég kapcsolatából is kilépnek az intézmények, és tágabb környezetbe és érdekeltségi rendszerbe helyezik azt, • a képzési szükségletek felmérése klasszikus értelemben a vállalati képzések esetében alkalmazott eszköz. Ezért módszertani hiba az egyén kérésére indított előzetes tudásszint méréssel összemosni.

4. csoport: Tételmondatok / a „Amennyiben a képzésben résztvevő kéri - elvégezzük előzetesen megszerzett tudásának, kompetenciáinak felmérését, amelynek eredményéről, értékeléséről számára visszajelzést adunk. ” (114. minta) „A munkáltatói megrendelésekre folytatott képzések esetében a résztvevőket a megrendelő választja/jelöli ki. Megrendelői igény esetén intézményünk elvégzi a meglévő ismeretek felmérését. Ez esetben a megrendelő képviselőjével és a képzésben résztvevők képviselőivel folytatott szakmai beszélgetés alapján történik meg a résztvevők meglévő ismereteinek és tapasztalatainak felmérése. ” (023. minta)

4. csoport: Tételmondatok / b „A felnőttképzési menedzser (…) az intézmény szakmai vezetőjével és a vezető oktatóval konzultálva elvégzi az adott képzés résztvevői igényekhez történő igazítását a képzés megkezdése előtt két munkanappal. ”(029. minta) „Fenti szolgáltatás funkciója - a képzési szükségletek felmérésével szorosan összekapcsolódva - a döntéshozatal támogatása megrendelő számára. ” (026. minta)

5. csoport: Formális dokumentumvizsgálat A tevékenység fő jellemzői: • Kizárólag a formális végzettségekkel igazolt tudás beszámítására történik meg. • Ennek célja lehet: Ø a képzésbe történő bekapcsolódás (bemeneti kritériumok teljesítése): a képzésbe történő belépéskor a bemeneteként előírt végzettségek vizsgálata történik meg az eredeti bizonyítványok bemutatásán keresztül (hitelesség-, és megfelelősség-vizsgálat). Ø vagy egy modul alóli felmentés (kimeneti kritériumok beszámítása). Amennyiben jogszabályi szinten rendelkezés található róla, a formális dokumentumok alapján a korábbi hozott tudást kérelem alapján beszámítják a tudást. • Az intézmények önálló felmérési tevékenységet nem végeznek a folyamatleírások alapján.

5. csoport: tételmondatok „A szakmai képzéseknél a beiskolázási feltételekben meghatározott iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat tekinthető felmérésnek. ” (075. minta) „Az előzetes megfelelő tudásszint a képzésben részt vevőknél a középfokú végzettség. Mivel a képzésben részt vevők saját érdeke, hogy a képzésből a legtöbbet profitálják, valamint mivel számukra teljesen új készségeket és tudásanyagot fognak elsajátítani a képzés során, ezért külön, írásbeli tudásfelmérőt nem kérünk a jelentkezőktől. ” (025. minta)

Az előzetes tudás mérésének fő típusai és megoszlásuk

A kategóriák megoszlásának ábrázolása a normál eloszláshoz viszonyítva

Tautológiák – kis színesek v „Az előzetesen megszerzett tudás felmérése és beszámítása a sikeres képzés alapja, mind az oktatást szervező, mind az oktatásban részt vevő számára. A korábbi években is arra törekedtünk, hogy csak előzetesen gondosan kiválogatott, tesztelt hallgatók kerüljenek oktatásainkra, akik előzetesen szerzett kompetenciáikat dokumentumokkal, bizonyítványokkal is igazolni tudták. ” (004. minta / 3) v „A jelentkezéskor a résztvevők kitöltik az adatlapot, melynek segítségével lehet becsülni az előzetes tudást. ”(097. minta/4) v „Az előzetesen megszerzett tudás elismerése a képzésbe ágyazottan történik. ” (114. minta /4) v „Az előzetesen megszerzett ismeretek a képzések során felfrissülnek, kiegészülnek. ” (004. minta/3)

Tautológiák – kis színesek v „Az előzetesen megszerzett tudás felmérése és beszámítása a sikeres képzés alapja, mind az oktatást szervező, mind az oktatásban részt vevő számára. A korábbi években is arra törekedtünk, hogy csak előzetesen gondosan kiválogatott, tesztelt hallgatók kerüljenek oktatásainkra, akik előzetesen szerzett kompetenciáikat dokumentumokkal, bizonyítványokkal is igazolni tudták. ” (004. minta / 3) v „A jelentkezéskor a résztvevők kitöltik az adatlapot, melynek segítségével lehet becsülni az előzetes tudást. ”(097. minta/4) v „Az előzetesen megszerzett tudás elismerése a képzésbe ágyazottan történik. ” (114. minta /4) v „Az előzetesen megszerzett ismeretek a képzések során felfrissülnek, kiegészülnek. ” (004. minta/3)

Mérés-metodológiai kérdések Jelenleg széles körben „citált” módszerek: • tesztsor / feladatlap (=a sztenderdizált tesztek „bűvölete”) • szóbeli „interjú” / riport / elbeszélgetés… • kísérleti alkalmazásban kipróbálták hazánkban a portfólió módszert • a „gyakorlati vizsga” a szakképzési rendszerünk része – az előzetes tudás felmérésénél mégis alig említett • deklaratív értékelés hiánya a magyar gyakorlatban

A kutatás 2. fázisának tanúságai: az implementáció nehézségei • a folyamatleírások nem valósulnak meg Főbb akadályok: • gyakorlati módszertan hiánya • kidolgozott, érvényes mérőeszközök hiánya • jogi hiátusok • érdekeltség hiánya (Kálmán Anikó kutatása) • információ és tájékoztatás hiánya • „költség-vonzat” és könyvelés: szakfeladat kód

A kutatás 2. fázisának tanúságai: az implementáció szigetszerű jó példái Teljes modul alól Gyakorlati képzés alól Szaknyelvi kurzus alól Felmentés Teljes képesítés alól Szakmai gyakorlat alól

Következtetések • • „kötelező” – és egy „gordiuszi csomó lett” ‘hogyan? ’, ‘miként? ’– a kutatás megválaszolta hipotézisek nem teljesültek - inkonzisztencia időszerű lenne az előzetes tudás mérés helyét megtalálni – „jön” a validáció a világból / Európából • ETFE ≠ feltétlenül validáció (lelkiismeret-furdalás) • azonban – szükséges lenne rendeleti szintű szabályozása– reális célokkal / normakövető intézmények • 4. csoport – átfedés a szolgáltatások között – módszertani tájékoztató kampány

Formai észrevételek (1)

Formai észrevételek (2)