Az elsfok eljrs Az eljrs szakaszai az eljrs

Az elsőfokú eljárás Az eljárás szakaszai, az eljárás megindítása A kérelem vizsgálata A határidők A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés A képviselet A hatósági közvetítő A kizárás A szakhatóság közreműködése Az idézés, értesítés A tényállás tisztázása; a bizonyítás 1

A közigazgatási eljárás fő szakaszai Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: Végrehajtás Jogorvoslati eljárás Alapeljárás (első fokú eljárás) -az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; - az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell. 2

Az első fokú eljárás főbb szakaszai Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Tisztázás, bizonyítás Értesítés Hiánypótlásra felszólítás Elutasítás Tényállás megállapítása Hatóság döntése Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése 3

Az eljárás megindítása Jogszabály alapján Eljárás megindítása Hivatalból kérelem (kötelező) Kérelemre bejelentés más hatóság kezdeményezése nyilatkozat Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet panasz Joghatások: - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidő kezdete. 4

Az eljárás megindítása és a kérelem - az ügyfél azonosításához szükséges adatok; természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely - az ügy tárgya; Szakhatósági - döntés kérése; állásfoglalás - mellékletek: kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető: Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez; A hatóság feladata: - a kérelem ellenőrzése és - felhívás hiánypótlásra. 5

Az eljárás megindítása Értesítés az eljárás megindításáról A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell: �az ismert ügyfelet. Kérelemre indult eljárásban: • a kérelmet előterjesztő ügyfél, ha kéri; • kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet 6

Az eljárás megindítása Értesítés az eljárás megindításáról - kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Egyszerű megítélésű ügy Eljárás eredményességének veszélyeztetése Ügy tárgya, iktatási száma Folyamatos ellenőrzés Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági ok Az értesítés tartalma Eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Ügyfél tájékoztatása e-ügyintézés lehetőségéről Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve 7

Az eljárás megindítása Az értesítés formái Hirdetmény, közhírré tétel: - jelentős számú ügyfél érintettsége - hatásterületi ingatlan tulajdonosok, használók; - érdekvédelmi társadalmi szervek Közvetlen megkeresés: -levél; -fax; -elektronikus úton 8

A Kérelem vizsgálata Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: - a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; - a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; - kérelem lehetetlen célja; A végzés fellebbezéssel megtámadható - a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; - kérelem késedelmes előterjesztése (kézbesítési vélelem megdöntése); - az ügy nem hatósági ügy. 9

A kérelem vizsgálata Az eljárás megszüntetése a) Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás; b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült; c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta; e) hivatalból indított eljárás esetén az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn; f) kérelemre indult eljárás esetén ha az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalma személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen; Kötelező d) az ügyfél halála (megszűnése) következtében okafogyottá vált és eljárásbeli jogutódlás nem következett be; g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. 10

A kérelem vizsgálata Az eljárás megszüntetése Mérlegelés alapján Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen - a mérlegelés tárgya: elegendőek-e a bizonyítékok? A rendelkezésre álló adatok alapján dönt Eljárás megszüntetése Az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj felhívás ellenére történő meg nem fizetése Eljárás megszüntetéséről értesítés: 5 napon belül Fellebbezésnek van helye!!! 11

Határidők Érdemi határozatok meghozatala Főszabály: 30 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők Határidő kezdete: kérelem beérkezése; Veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése Ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Soronkívüliség hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal) 12

Határidők Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok - hatásköri/illetékességi vita egyeztetése; - nemzetközi jogsegély-eljárás tartama; - hiánypótlás; - szakhatóság eljárásának tartama; - eljárás felfüggesztésének tartama; - bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő; - elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama; - hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő. Határidő – közlést, kézbesítést követő napon kezdődik Ügyintézési határidők számítása: Határnap – naptári nap szerinti befejező időpont 13

Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? - ügyfél -tanú meghallgatásáról; - szakértő - szemle lefolytatásáról; - helyszíni ellenőrzésről; - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: Papíralapú Hang-, kép- és filmfelvétel Egyenértékű dokumentumok Mikor készítünk feljegyzést? Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel A feljegyzés tartalmazza: - felvétel helyét, időpontját; - ügy tárgyát és számát; - az eljárási cselekményt; - eljáró ügyintéző nevét, aláírását. 14

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselet fajtái: - törvényes - meghatalmazotti A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes képviselet eljárást - ügygondnok által ellátott 15

Meghatalmazotti képviselet Bárki lehet Kivéve: (Alapja: ügyfél Visszautasítási okok + képviselő • ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására; közti megbízás) • képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja • ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzés re törekedve kívánja ellátni. Visszautasítás: végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye 16

A képviselet fajtái Ügygondnoki képviselet Alkalmazása: ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője, meghatalmazottja Kirendelése: gyámhatóság Jogai, kötelezettségei: ügyféllel megegyező, kivéve: Pénzt/dolgot nem vehet át Vitás jogot nem ismerhet el, erről nem mondhat le Egyezséget nem köthet Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg 17

Hatósági közvetítő - alkalmazása: nagy számú ügyfél érintettsége ha jsz. lehetővé teszi esetén Ki lehet hatósági közvetítő? -Lehetőleg az ügy tárgyához igazodó felsőfokú végzettséggel rendelkező -a szabályokat részletező kormányrendelet feltételeinek megfelelő - közvetítők nyilvántartásában szereplő személy Ki nem lehet hatósági közvetítő? - az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy; - a hatósággal vagy annak felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; - érintett; - elfogult. 18

A hatósági közvetítő feladatai Igénybevételéről: hatóság dönt Hatóság + ügyfelek közötti közvetítés Fő feladatai: Érintettek tájékoztatása Jogok, kötelezettségek ismertetése Észrevételek összegyűjtése Jogai és kötelezettségei: - iratbetekintés; - hatóság segíti a munkáját; - munkájáért díj és költség térítés illeti meg. -titoktartás - feladat nem teljesítés miatt: eljárási bírsággal sújtható és ktg. viselésére kötelezhető 19

Kizárás Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok -ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése -másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; - hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés 20

A szakhatóság közreműködése • A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség • A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) • Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között • A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei 21

Idézés és értesítés Idézés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - kikényszeríthető; - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; - a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni! Idézés tartalma: Értesítés - nem kötelező a megjelenés; részvételi lehetőség Tárgyaláson Szemlén Tanú, szakértő meghallgatásán - határidő, helyszín; - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: meg nem jelenés Eljárási bírság engedély nélküli eltávozás megfelelő igazolás hiánya Többletköltség megtérítése ittas, bódult állapotban megjelenés 22

A tényállás tisztázása, bizonyítás • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni • Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. A bizonyítás lefolytatása � Jellemzői � hivatalból, vagy kérelemre indul; � szabad bizonyítás elve (és korlátai); � lefoglalás jogintézménye. � Bizonyítékok különösen: � az ügyfél nyilatkozata; � az irat; � a tanú vallomása; � a szakértő véleménye, � szemle � hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv � tárgyi bizonyíték 23

Az ügyfél nyilatkozata � fontos bizonyíték � nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi igazmondási kötelezettség a nyilatkozattételt megtagadhatja a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt 24

Az irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz Fajtái Okirat állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol magánokirat teljes bizonyító erejű Más irat nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. közokirat egyszerű A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel 25 érvényes!

A tanú Megjelenési Vallomástételi Igazmondási kötelesség A tanúságtétel akadályai Abszolút Relatív akadályok Hiányzik tanúskodási képessége Titoktartási kötelezettség terheli Diplomáciai mentesség Ügyfél hozzátartozója Magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná 26

A tanúra vonatkozó speciális szabályok „A védett tanú „– új jogintézmény A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után a természetes személyazonosító adatok kezelése a tanú meghallgatása, erről jegyzőkönyv készítése az eljárás iratai között a tanú személye ne legyen megállapítható 27

A hatósági tanú �Hatósági tanú bárki lehet, kivéve � az ügyfél hozzátartozója; � az eljáró hatósággal közszolgálati �vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; � eljárási képességgel nem rendelkező személy. A hatóság felkérésére vesz részt a bizonyítási eljárásban: a szabályszerűséget, az objektivitást tanúsítja 28

A szemle Célja a tárgyi bizonyítékok vizsgálata Két alapeset: a szemletárgy felmutatása – a helyszíni szemle Elrendelésre az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor Az ügyfél, szemletárgy birtokosának értesítése A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor Kivéve: az eredményességet meghiúsítja Jegyzőkönyv + végzés 29

A szakértő A közigazgatási szervnek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Ha a szakértő: nem vállalja 58. § (7) nem tudja 58. § (8) (határidő hosszabbítás kérés, eljárási bírság, mulasztási igazolás) Nem járhat el 30

Tolmács (nyelvi szakértő) Nyelvi ismeretek hiánya miatt senki sem kerülhet hátrányba bárki igénybe vehető, aki ismeri az adott nyelvet • + jeltolmács • tolmácsigazolványok A szakvélemény nem készül el Eljárási bírság Mulasztást igazol A szakvélemény elkészül 31

Az eljárás akadályozásának következményei Az eljárás eredményes befejezését célozza, együttműködésre késztet Fajtái Eljárási bírság Egyéb szankciók hatóság mérlegelési jogköre - elővezetés Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor Köre: Hatósági közvetítő Idézett személy - megismételt eljárási cselekmények költségeinek kifizetése Ügyfél (képviselője) Szakértő Aki a tárgyalás rendjét megzavarja 32

Tárgyalás A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához , illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban rész vevő személyek együttes meghallgatására. A közmeghallgatás A nyilvánosság véleményének előzetes megismerése céljából, ha jogszabály írja elő Jelentős számú személyt érintő ügyekről megfelelő tájékoztatás nyújtása Értesítés: hirdetmény, vagy közhírré tétel útján 33

Az igazolási kérelem Aki önhibáján kívül határidőt, határnapot mulaszt Igazolási kérelem terjeszthető elő Célja: joghátrányoktól mentesítsen Elmulasztott cselekményt is pótolni kell Relatív határideje 8 nap Elutasít, ha fennmarad az a jogi helyzet, amit a mulasztás idézett elő. Objektív határideje 6 hónap Az a hatóság bírálja el, ahol a mulasztás történt ld. keresetindítás !!!! Helyt ad: a mulasztást megelőző állapotba helyez vissza Ügyfél nem fellebbezhet (1 kivétel van) egyéb résztvevő fellebbezhet. 34

Az eljárás irataiba való betekintés Az ügyféli jogok érvényesülésének garanciája Tartalma: - iratok átolvasása, kijegyzetelése, másolása; - illetékköteles hivatalos másolat kérése; - ügyre vonatkozó ügyviteli adatok megtekintése. A meg nem tekinthető iratok köre - a határozat tervezete; - a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyv; - a védett tanú, bejelentő adatait tartalmazó jegyzőkönyv; - az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok. Differenciált szabályozás - ügyfél (képviselője); - harmadik személy; - bárki által megtekinthető iratok esetében. 35

A bizonyítékok megismertetése az ügyféllel A hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le A befejezéstől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki: • észrevételt tehet; • a bizonyítékokat megismerheti • nyilatkozattételi jogával élhet Mellőzhető az értesítés: • további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthet elő - az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot; - módjában állt gyakorolni jogait; - ellenérdekű fél híján a hatóság teljesíti az ügyfél kérését. 36