Az els vilghbor s a prizskrnyki bkk KzpEurpa

Az első világháború és a párizs-környéki békék Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

A háború okai • • szerb nacionalista mozgalmak osztrák–magyar – orosz ellentét német expanzív törekvések francia revansvágy és félelmek angol–német flottaverseny a német expanzió meggátlása (korlátozott háború) (gyarmati területek felosztása – jóval kevésbé fontos!) a szövetségesi rendszerek automatizmusa („vasúti menetrendek”) • „Schlieffen halott keze”

A hadviselő felek Szövetséges és társult hatalmak • 1893 orosz–francia szövetség • 1904 francia–angol „entente cordiale” (antant) • 1907 angol–orosz • 1914 Japán • 1915 Olaszország • 1916 Románia • 1917 USA, Görögország stb. Az „antant” kifejezés csak az I. vh. -ban használható és csak Nbr. , Fro. és Oro. hármasára vonatkozik! Központi hatalmak • 1879 kettős szövetség (Németország, Monarchia) • (1882 hármas szövetség Olaszországgal) • (1883 Románia) • 1914 Török birodalom • 1915 Bulgária Előny: összefüggő terület Hátrány: blokád alá vehető, több frontos harcra kényszerül

A két legfontosabb front: nyugat és kelet • lövészárok-háború • a védekező fegyverek fölénye • koncepciótlan tábornokok • óriási véráldozatok, lázadás, démonizált ellenség • hazug propaganda, az antant „erkölcsi fensőbbrendűség-érzése • mozgó háború • lovasság, tüzérség és a német erőfölény sikere • sikeres (új) stratégiák • óriási véráldozatok, de csak az orosz sereg törik meg • nemzetiségi ellentétek folyamatos éleződése a támadók vesztesége mindig nagyobb! aki sokat támad, vereséget szenved

Főbb események • 1914: a nyugati villámháború kudarca: a Marne-i csata – váratlan orosz gyorsaság, a Monarchia kudarcai • 1915: a keleti frontok éve, a központi hatalmak sikerei (gorlicei áttörés, a Balkán elfoglalása, Gallipoli) Olaszország belépése • 1916: nyugat: felőrlő harcok, anyagcsaták (Verdun, Somme) – kelet: Bruszilov-offenzíva, Románia belépése • 1917: a huszadik század kezdete? – USA belépése, Oroszország forradalmasodása, új harci módszerek, tankok tömeges bevetése; I. (IV. ) Károly békekísérlete (Sixtus-levél) • 1918: német támadások nyugaton – győzni akar, mielőtt jönnek az amerikaiak. Legjobb erői elvéreznek, így az antant győzhet – Wilson amerikai elnök 14 pontja – az összeomlás előbb keleten, dominóelv szerint: Törökország, Bulgária, Monarchia, majd ezek miatt Németország is – compiègne-i fegyverszünet: 1918. 11. , 11 óra

A leninizmus • Spontán forradalom helyett tudatos cselekvés kell • Nem a munkásság, hanem a kommunista párt mint élcsapat lép fel • A párt működési rendje a „demokratikus centralizmus” – csak a „választott” vezetés hozhat döntést, ez a döntés viszont mindenkire nézve kötelező, kétség nélkül végrehajtandó; vita csak a döntés meghozatala előtt lehet • „Leggyengébb láncszem” elmélete – „a forradalom nem iparosodott országban győzhet először – a szegényparasztság is forradalmi osztály • „permanens forradalom” eredetileg Trockij elmélete, kettős jelentéssel – polgári forradalmat azonnal szocialista forradalomnak kell követnie (mivel előbb jött létre a proletariátus, mint a burzsoázia) – ezután a forradalmat exportálni kell más országokba is (világforradalom!) • Az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb (és utolsó) foka • Cél a világforradalom kirobbantása • Georgij Plehanov: ipar híján eredeti felhalmozás kell, ennek piszkos munkája viszont totális diktatúrához vezet majd • Messianizmus és önkényuralmi jelleg már Lenin idején is • Az elmélet „tudományos”; hirdetői papok/szentek módjára lépnek fel

Az orosz forradalmak • A birodalom előbb hullott szét a forradalmaknál • A cár a fronton, Raszputyin otthon, a nemzetiségek forrongnak, a katonák megcsömörlöttek a harcoktól • Februári forradalom: Ideiglenes Kormány és petrográdi szovjet • A háború folytatása súlyos hiba volt • A bolsevik befolyás minimális a szovjetekben • Lenin, a német „export” – áprilisi tézisek, több puccskísérlet • Alkotmányozó nemzetgyűlés terve • Kornyilov-„puccs” – tragikus félreértés egy politikai kalandor miatt • Október: katonai puccs egy szétesett állam ellen, a pétervári szovjet nevében, de annak ellenére. A terv Leniné, a kivitelezés Trockij érdeme; Sztálin szerepe igen csekély volt a hatalomátvételben • Dekrétumok: „béke”, föld, kormányzás; nemzetgyűlés szétkergetése • Az állam élén: Népbiztosok Tanácsa, a párt élén: Politbüro

A háború következményei • • • tízmillió halott katona + spanyolnátha hazug propaganda elterjedése – gyűlölet Európa népei közt a háborús „bűnösök” keresése, bosszúvágy, nacionalizmus óriási pusztítás, anyagi károk a hadviselő államok gazdasági megroppanása, viszont az USA és Japán megerősödése: Európa hanyatlása blokád: a gazdasági kapcsolatok megszakadása forradalmak Oroszország mellett a (fél)periféria más országaiban is (főleg: Németország) Köztes-Európa birodalmainak szétesése (spontán felbomlás, az „elnyomott népek” új államokat alapítanak) nők munkavállalása, egyenjogúsága (pl. választójog)

Az igazságos békekötés akadályai • az antant csak névleg fogadta el a 14 pontot, önrendelkezést • nyílt diplomácia helyett a tízek, ill. négyek tanácsa zárt tanácskozása dönt • a helyszín (Párizs) hisztérikus légköre, uszító sajtója • a győztesek „előkonferenciája” végleges döntéseket hoz (vesztesek nélkül dönt: diktált béke) • a hosszú fegyverszüneti időszak véglegessé tett mindent • a túl sok bizottság miatt átláthatatlan az összhatás • az USA kivonta csapatait és hiteleit: nincs adu ásza • Wilson nem hozott konkrét javaslatokat, mindig csak bírált • a naiv amerikaiakat orruknál fogva vezették, nem tudtak alkudni sem (a többiek túlzott követelésekkel álltak elő) az igazság és a bosszú furcsa keveréke!

A Nemzetek Szövetsége • Wilson 14. pontja alapján • minden békeszerződés első fejezete • feladata: kollektív biztonsági rendszer (de csak addig sikeres, amíg tart a konszolidáció!) • tagjai: eleinte csak győztes és semleges államok (de az USA sem) • fő szerve a Tanács – nem képvisel minden nagyhatalmat • vitás kérdések állandó döntőbíróság elé kerülnek • a béke megsértőivel szemben csak gazdasági szankciók • mandátum-rendszer (a vesztesek gyarmataiból) • kisebbségvédelmi szerződések garanciája – – „cordon sanitaire” bázisállamai: önrendelkezési elv megsértése szilárdságuk biztosítására kellett a kisebbségek védelme az új államok elismerésének ez a feltétele egyéni jogokat garantál csak (állampolgárság, jogegyenlőség, politikai jogok, anyanyelvi oktatás, kulturális egyesületek)

Versailles, 1919. június 28. • Németország elveszti területének 13%-át (71. 000 km 2 -t) – Elzász-Lotharingia, Eupen, Észak-Schleswig, Posen, Kelet. Szilézia, Danzig, korridor (területét Lengyelország kettévágja!) • • • Megtiltják az Anschluss-t (Ausztria csatlakozását) Elveszik összes gyarmatát, flottáját ismeretlen összegű jóvátételre kötelezik szénbányái felett jó időre elveszti uralmát (Saar-vidék önálló állammá válik + kártérítés) egyoldalú leszerelésre kényszerítik (100 ezer fős hivatásos sereg, a Rajna-vidék demilitarizálása) az országot kollektív felelőssé minősítik („háborús bűnös”) a „le sem győzött” Németország aláírja a diktált békét „tőrdöfés”-elmélet; a gyenge demokrácia lejáratódik túl szigorú, hogy elfogadják, de nem eléggé, hogy ne tudjanak visszavágni

A többi békeszerződés • Saint-Germain, 1919. szept. 10 „L’Autriche, c’est le reste” – etnikailag német területeket igényli csak – az Anschluss-terve és tilalma, s emiatt más téren engedményeket kap • Neuilly, 1919. nov. 27. Bulgária – plusz területeket igényel, ehelyett régebbieket is elveszt • Trianon, 1920. jún. 4. Magyarország – – hibás béke-előkészítés, az integritás-elv „egy jó közlekedési vonalért feláldozhatunk párszázezer magyart” a Tanácsköztársaság szerepe elhanyagolható a határok létrejöttében! Apponyi beszéde és a „vörös térkép” • Sèvres, 1920. aug. 10. Törökország – öt korábbi szerződés előre felosztotta; ezzel szemben azonban nemzeti ellenállás és belső (forradalmi) megújulás – Musztafa Kemál „Atatürk” katonai sikerei érvénytelenítik a „szultán békéjét” • Lausanne, 1923. júl. 24. Törökország – egyenrangú fél; etnikai határok, nincs jóvátétel

A kis győztesek vitái és Szovjet-Oroszország • a legnagyobb viták a győztesek között bontakoztak ki • Jugoszlávia: „brigama” – három győztes szomszéd is • Fiume: ütközőállam – városállam – annexió • Bánát: francia semleges zóna, a terület megosztása „etnikai” elv szerint • Csehszlovákia: nyelvi–etnikai és/vagy történeti állam? • Teschen: három bizottság, egy kis háború • Epirusz, Dodekanészosz, Korfu • legnagyobb csalódás: Olaszországban. Következmény: szélsőséges mozgalmak, fasizmus • • • Breszt-Litovszki béke, 1918. márc. polgárháború és „intervenció” nem hívják meg Párizsba Curzon-vonal, 1919. dec. Lengyelország dilemmája: merre hódítson? • lengyel preventív háború, a „varsói • • csoda”, 1920. aug. « a szovjet világforradalom terve Finnország, Baltikum: tanácskísérletek bukása Románia: Besszarábia elvesztése Kaukázus: átmeneti függetlenedés összesen 900. 000 km 2 területi veszteség