Az els frs goromba volt sokat knldtunk vele

Az első fúrás „goromba volt, sokat kínlódtunk vele. 1928 januárjában azután 626 m mélyről akkora gázerupció csapott ki, hogy levitte a fúrótorony tetejét is…” /Pávai-Vajna Ferenc/ A BEREKFÜRDŐI MÉLYSZERKEZET ÉS OLAJHIDROGEOLÓGIAI VONATKOZÁSAI Czauner Brigitta geológus Ph. D. hallgató ELTE TTK FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék „ Bolond szerencséje van ennek a Pávainak, de hát ez még csak víz, ha meleg is, de hun a petró? !! Petróról vót szó! A vízzel – megmondtam én – legfeljebb ürgéket önthetünk ki. Most mán főtt ürgéket. ” /egy szoboszlói városatya/ Ifjú Szakemberek Ankétja 2009, Keszthely

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Bevezetés, célkitűzés 1: neogén vízvezető 2: neogén vízfogó 3: pre-neogén aljzat 4: olaj felhalmozódás 5: gáz felhalmozódás 6: potenciál vonal 7: áramlási irány 8: metszet másik keresztszelvénnyel (Tóth és Almási, 2001) • • 9: metszet folyóval 10: a szakdolgozatban vizsgálat terület /a felszíni topográfia 50 -szeresen túlmagasított/ szerkezeti elemek, vetők lehetséges hidraulikai szerepének tanulmányozása vizsgálati metódus kidolgozása

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Törések hidraulikai szerepe • Záró vető: kvető<kkörnyezet – jellemző potenciál konfiguráció – szénhidrogén felhalmozódás – vízkémiai diszkontinuitás • Vezető vető: kvető>kkörnyezet – jellemző potenciál konfiguráció – termális és/vagy kémiai anomáliát mutató források – meteorikus eredetű vizek mélybe jutása + tér- és időbeni változékonyság

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás A vizsgálati terület bemutatása • központban: Berekfürdő, Kunmadaras • preneogén aljzatmagaslat • berekfürdői termálvíz • Tatárülés-Kunmadarasi földgázmező 1: természetes vízfolyás vagy csatorna, főcsatorna 2: út 3: tó 4: település 5: a potenciálcsóva 10*15 km-es területe (~ (-300) m. Bf-en) – lokális vizsgálati terület

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Szeizmikus szelvények értelmezése • Cél: szerkezeti és hidrosztratigráfiai viszonyok vizsgálata a folyadékáramlások szempontjából • Rendelkezésre álló adatok: – 15 szeizmikus szelvény – fúrási rétegsorok formáció beosztása (Juhász, 1992) – karottázsszelvények (SP) – vertikális szeizmikus profilok (VSP) 1: folyó, csatorna 2: úthálózat 3: tó 4: település 5: szeizmikus szelvény nyomvonala 6: szeizmikus szelvény jele 7: hidraulikai és vízkémiai keresztszelvény nyomvonala 8: hidraulikai és vízkémiai szelvény jele 9: fúrás helye és jele (H: hidraulikai, V: vízkémiai, R: rétegsor, K: karottázs adat) 10: fúrás VSP-vel

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Szeizmikus szelvényértelmezés – Eredmények I. Szerkezeti elemek 1700 ms /~(-1900) m. Bf/ 1: úthálózat 2: folyó, csatorna 3: tó 4: település 5: szeizmikus szelvény nyomvonala 6: szeizmikus szelvény jele 7: azonosított szerkezeti vonal 8: feltételezett szerkezeti vonal 9: ’ 1 V’ szerkezeti vonal 10: ’ 2 V’ szerkezeti vonal 11: Orgovány-Kisújszállási oldalelmozdulási zóna 12: valószínűsíthetően 200 -400 ms-ig /(-70)-(-250) m. Bf)/ felnyúló szerekezeti elem 13: 400 -600 ms-ig /(-250)-(-450) m. Bf/ felnyúló szerkezeti elem 14: 1000 -1300 ms-ig /(-915)-(-1306) m. Bf/ felnyúló szerkezeti elem 15: 1500 -1700 ms-ig /(1582)-(-1890) m. Bf/ felnyúló szerkezetei elem 16: aljzattal kapcsolatban lévő vető 17: aljzattól független szerkezeti elem 18: VV+ és VF+ egységek kiterjedése (halványodó szín = ahol már nincs szeizmikus szelvény, az elterjedés csak feltételezett)

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Szeizmikus szelvényértelmezés – Eredmények II. Hidrosztratigráfiai egységek

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Hidraulikai és vízkémiai vizsgálatok • Tóth és Almási (2001): regionális hidraulikai elemzés az Alföldön → „potenciál csóva” • Cél: lokális hidraulikai és vízkémiai elemzés Rendelkezésre álló adatok: • hidraulikai (h vagy p értékek) → adatszűrés és minősítés, sűrűség korrekció • vízkémiai (Na+, Cl-, H 2 Si. O 3) → adatszűrés és minősítés Alkalmazott vizsgálati módszerek: • p(z) profilok • hidraulikai és vízkémiai keresztszelvények • vízkémiai paraméterek értékeinek mélység szerinti eloszlása (diagram, térkép) 1: folyó, csatorna 2: úthálózat 3: tó 4: település 5: hidraulikai és vízkémiai keresztszelvények nyomvonala 6: hidraulikai és vízkémiai keresztszelvény jele 7: szeizmikus szelvény nyomvonala 8: szeizmikus szelvény jele 9: p(z) profil szerkesztéséhez felhasznált kutak befoglaló területe 10: fúrás helye és jele (H: hidraulikai, V: vízkémiai, R: rétegsor, K: karottázs adat áll rendelkezésre) 11: sűrűség számítás során felhasznált adat forrása 12: kiszűrt hidraulikai adattal is rendelkező kút 13: csak kiszűrt hidraulikai adatokkal rendelkező kút

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Hidraulikai elemzés – Eredmények I. Nyomás vs. eleváció profilok • Prepannóniai vízvezető, Endrődi vízfogó: jelentős túlnyomás • Algyői vízfogó: enyhe túlnyomás • Nagyalföldi vízvezető: közel hidrosztatikus a vertikális nyomás gradiens

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Hidraulikai elemzés – Eredmények II. Hidraulikai keresztszelvények

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Hidraulikai elemzés – Eredmények III. Hidraulikai keresztszelvények

Bevezetés Elmélet Vizsgálati terület Szeizmika Hidraulika Vízkémia Összefoglalás Vízkémiai elemzés – Eredmények Na+, Cl- és H 2 Si. O 3 mélység szerinti eloszlása Regionális, átfogó következtetések: • magas H 2 Si. O 3, Na+, Cl- értékek → mélységi vízfeláramlás → aljzattal kapcsolatban lévő, ~ (-1300)m. Bf-ig felnyúló szerkezeti elemek • alacsony Na+ és Cl- értékek → keveredés meteorikus vizekkel → pannóniai, aljzattól független szerkezeti elemek 1: Na+ 2: Cl- 3: H 2 Si. O 3

Összefoglalás → Az aljzatmagaslathoz kapcsolódó és felszín közeléig felnyúló vetőzónák a vizsgálati terület áramlási rendszereit irányonként változó módon kontrollálva túlnyomásos, mélységi vizek feláramlását és szénhidrogének csapdázódását eredményezik.

Összefoglalás • különböző vizsgálati módszerek együttes alkalmazása • vetők hidraulikai viselkedése szerkezeti elemek időben és térben is változó hidraulikai tulajdonságainak azonosítására és prognosztizálására alkalmas módszertan szénhidrogén- és vízkutatás, termálvíz, geotermikus energia-, nyersanyag- és vízgazdálkodás

Köszönetnyilvánítás • Témavezetőmnek, Mádlné Dr. Szőnyi Juditnak • Konzulenseimnek, Dr. Pogácsás Györgynek és Dr. Tóth József professzornak • A MOL Nyrt. -nek az adatok és szeizmikus szelvények rendelkezésemre bocsátásáért, ill. a közlésükhöz való hozzájárulásért. Köszönettel tartozom a számítógépes laboratóriumban megforduló Munkatársaknak. Külön köszönet illeti Király Andrást (MOL Nyrt. , Geológia és Rezervoár Értelmezés Vezető), aki e munka létrejöttét lehetővé tette. • Juhász Györgyinek a munkaterületen előforduló fúrási rétegsorok általa készített formáció-beosztásának rendelkezésemre bocsátásáért • Dr. Császár Géza professzornak és Dr. Müller Imre professzornak

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Az első fúrás „goromba volt, sokat kínlódtunk vele. 1928 januárjában azután 626 m mélyről akkora gázerupció csapott ki, hogy levitte a fúrótorony tetejét is…” /Pávai-Vajna Ferenc/ „ Bolond szerencséje van ennek a Pávainak, de hát ez még csak víz, ha meleg is, de hun a petró? !! Petróról vót szó! A vízzel – megmondtam én – legfeljebb ürgéket önthetünk ki. Most mán főtt ürgéket. ” /egy szoboszlói városatya/