Az elkvetk nv minsts elkveti alakzat Fk Banicsa

Az elkövetők

név minősítés elkövetői alakzat Fk. Banicsa István I. r. Kocsis Péter II. r. Banicsa Istvánné III. r. Szigetvári András IV. r. Banicsa Roland V. r. Id. Banicsa István VI. r. Csurka Ferencné VII. r. Elkövetők 2

Banicsa-ügy 1. kép Elkövetők 3

Banicsa-ügy 2. kép Elkövetők 4

Banicsa-ügy tényállása /Lásd külön world formátumban/ Elkövetők 5

19. § Elkövetők a tettes, a közvetettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Elkövetők 6

elkövetők tettes önálló tettes részes társtettes felbújtó fizikai közvetettes Elkövetők bűnsegéd pszichikai 7

különbség a tettesség és a részesség között • a tettesek törvényi tényállási elemet valósítanak meg, • a részesek még részben sem valósítanak meg törvényi tényállási elemet Elkövetők 8

Bűnösség szempontjából szándékos (önálló) tettes gondatlan (önálló) tettes közvetettes társtettes felbujtó bűnsegéd Elkövetők 9

20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Elkövetők 10

önálló tettes Egyedül és közvetlenül a saját cselekményével valósítja meg a törvényi tényállást egészben, illetve kísérlet esetén részben Elkövetők 11

Közvetettesség akkor jön létre, ha az elkövető nem önmaga, hanem más - büntetőjogilag felelősségre nem vonható - személy felhasználásával követi el a bűncselekményt. Állat felhasználása nem közvetett, hanem közvetlen tettesség ! Elkövetők 12

közvetettesség esetei • gyermekkorú, azaz 14 éven aluli személy; • beszámítási képességgel nem rendelkező személy; • kényszer hatása alatt álló személy; • fenyegetés hatása alatt lévő személy; • tévedésben lévő személy; **** elöljáró, amennyiben a katona (nem tudva, hogy a parancs végrehajtása bűncselekménynek minősül) a parancs alapján bűncselekményt követ el. (123. §) Elkövetők 13

20. § (2) bek. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Elkövetők 14

A társtettesség • az alanyi oldalon a szándékegységet, • a tárgyi oldalon a törvényi tényállás részben vagy egészben történő közös megvalósítását jelenti. Elkövetők 15

társtettesi szándékegység • A szándéknak ki kell terjednie az elkövetett bűncselekmény tényállási elemeire, és azt is át kell fognia, hogy a bűncselekményt közösen valósítják meg. • Az elkövetőknek tisztában kell lenniük saját magatartásukon túl társaik magatartásával, azok összefüggésével, valamint azzal is, hogy cselekményeik egymást kiegészítik, és együttesen alkalmasak a következmények előidézésére. Elkövetők 16

A közös elkövetés • a társtettesek mindegyike megvalósíthatja a törvényi tényállás minden elemét; • a társtettesek csak egy-egy tényállási elemet valósítanak meg, de azok együttesen eredményezik a törvényi tényállás egészének a megvalósulását; • a társtettesek egymást követően, láncolatosan is megvalósíthatják a törvényi tényállást; • nyitott törvényi tényállás esetén az eredményt előidéző cselekménysorozatban úgy vesznek részt, hogy tudatuk átfogja a törvényi tényállásban írt eredmény bekövetkezésének a lehetőségét. Elkövetők 17

Társtettesség kizárt • gondatlan bűncselekményeknél • tiszta mulasztásos bűncselekményeknél Elkövetők 18

• Vegyes bűnösség esetén a bírói gyakorlat szerint megállapítható lehet a társtettesség, • míg delicta propria esetén a társtettesség megállapítását illetően eltérő jogirodalmi álláspontok vannak Elkövetők 19

Nem jön létre társtettesség ha az egyik elkövetőnél hiányzik a beszámítási képesség (Pl. 2 elkövető esetén az egyik gyermekkorú vagy elmebeteg) Elkövetők 20

Mennyiségi túllépés akkor történik, ha a társ olyan súlyosabb bűncselekményt követ el, amely magában foglalja a szándékegységbe tartozó deliktumot is (pl. a minősített alakzat az alapesetet, avagy a testi sértés a tettleges becsületsértést, illetőleg a rablás a lopást). Elkövetők 21

Minőségi túllépés esetén a tettes társa a szándékegységen túlmenő más bűncselekményt is elkövet. Elkövetők 22

A túllépésért a másik (vagy további) elkövető nem felel. Elkövetők 23

A részesi magatartások közös jellemzői: • a járulékosság, • az okozatosság és • a szándékosság. Elkövetők 24

A részesség járulékos jellege azt jelenti, hogy • önmagában nem létezhet, • hanem feltételez legalább egy tettest, aki in abstracto büntetőjogilag felelősségre vonható, és aki legalább megkezdte a bűncselekmény végrehajtását. Elkövetők 25

A részesi magatartásnak okozati összefüggésben kell lennie a tettesi alapcselekménnyel oly módon, hogy • a felbujtó annak döntő előidézője, • a bűnsegéd annak a segítője. Elkövetők 26

Mind a részes, mind a tettes magatartásának szándékosnak kell lennie. Következésképpen • a gondatlan bűncselekményeknek részese nem lehet; • a részesség sem követhető el gondatlanságból. Elkövetők 27

A részesek a mennyiségi és minőségi túllépésért nem felelnek ! Elkövetők 28

21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Elkövetők 29

A felbujtás lényege a tettes(ek) rábírása arra, hogy egy vagy több konkrét bűncselekményt elkövessen(ek). Elkövetők 30

• A felbujtói tevékenységnek időben meg kell előznie a bűncselekmény végrehajtásának megkezdését. • Nem tekinthető felbujtásnak, ha csak általánosságban, bűnöző életmód folytatására bírja rá a másik személyt. • A felbujtásnak nem kell kiterjednie a cselekmény részleteire, így az elkövetési időre, módra és helyre. • A felbujtás megállapíthatóságának feltétele az eredményesség, nevezetesen, hogy a rábírt tettes a bűncselekményt legalább kísérleti szakaszba juttassa. Elkövetők 31

A felbujtó szándékának át kell fognia • saját tevékenységét, • annak a tettesre gyakorolt hatását, valamint • a tettesi alapbűncselekmény tényállási elemeit. Elkövetők 32

A többes felbujtás • A felbujtó több személyt is rábírhat egy vagy több bűncselekmény elkövetésére. Ilyen esetben a felbujtó annyi rendbeli bűncselekményben való részességéért vonható felelősségre, ahány bűncselekmény ténylegesen megvalósult. • A felbujtó felelőssége tehát nem a rábírt személyek számához, hanem az általuk elkövetett bűncselekményekhez igazodik Elkövetők 33

A felbujtás és a közvetettesség elhatárolása • az alanyok szempontjából nem felbujtás, ha a terhelt gyermekkorút, elmebeteget, tévedésben lévő személyt bír rá bűncselekmény elkövetésére. Ilyen esetben közvetettesség jön létre. • a módszer szempontjából nem felbujtás, ha a terhelt kényszer, illetve fenyegetés alkalmazásával bír rá más személyt bűncselekmény elkövetésére. Ebben az esetben szintén közvetettességet kell megállapítani. Elkövetők 34

21. § (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Elkövetők 35

A bűnsegéd az elkövető részére a bűncselekmény végrehajtásához történő szándékos segítségnyújtás, ami az elkövetési magatartás szerint lehet – fizikai, illetve – pszichikai segítés. Elkövetők 36

A bűnsegély megállapíthatóságának feltétele az eredményesség, azaz • a tevékenységének alkalmasnak kell lennie a tettesi magatartás előmozdítására, • továbbá az is szükséges, hogy a tettes a bűncselekmény végrehajtását legalább megkezdje. Elkövetők 37

A bűnsegéd segítségnyújtásának szándékosnak kell lennie, azaz • tudatának át kell fognia saját tevékenységét, • annak az elkövetőre gyakorolt hatását és • azt a bűncselekményt, amihez segítséget nyújt. Elkövetők 38

A fizikai bűnsegéd • tipikusan előforduló magatartások: eszköz készítése, átadása, a helyszínen figyelő tevékenység ellátása, a tettesnek a helyszínre, avagy az előzetesen történt megállapodásnak megfelelően az onnan történő elszállítása stb. • magatartásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy elősegítse a bűncselekmény végrehajtását, de általában olyan tevékenység, ami az elkövetésnek nem elengedhetetlen feltétele, ám arra alkalmas, hogy megkönnyítse a tettes vagy tettesek tevékenységét. • általában aktív tevékenység, de kivételesen előfordulhat valamilyen kötelezettség elmulasztásával, azaz passzív magatartással történő segítségnyújtás. Elkövetők 39

A pszichikai bűnsegéd • szándékerősítő magatartást jelent; • megtörténhet a bűncselekmény végrehajtásának megkezdése előtt avagy a bűncselekmény végrehajtása közben; • a tettesben már kialakult szándékot erősíti, ami rendszerint aktív magatartással, bátorítással, buzdítással valósul meg. Elkövetők 40

felbujtás és pszichikai bűnsegéd elhatárolása felbujtó kialakítja az elhatározást bűnsegéd Megerősíti a már kialakult elkövetői elhatározást Elkövetők elkövetői 41

21. § (3) bek. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Elkövetők 42

A részesség szankcionálása • Fő szabályként a részesekre is ugyanazok a büntetési tételek az irányadóak, mint amelyeket a Btk. Különös Része a befejezett bűncselekményekre megállapított. • Ez alól kivétel a Btk. 87. § (3) bekezdése, amely bűnsegély esetén lehetővé teszi az ún. kétszeres enyhítést; Elkövetők 43

A többes elkövetői alakzatok egyéb esetei: • bűnszövetség (137. § 7. ); • bűnszervezet (137. § 8. ); • csoportos elkövetés (137. § 13. ). Elkövetők 44

137. § 7. pont bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet (több bűncselekménynél minősítő körülmény) Elkövetők 45

137. § 8. pont bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése Jogkövetkezmény: a büntetési tételkeret felső határa a felével emelkedik (98. §) Elkövetők 46

137. § 13. pont csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt (több bűncselekménynél minősítő körülmény) Elkövetők 47

2/2000 Büntető Jogegységi Határozat • Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény (Btk. 137. § 13. pont), ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként (társtettesként), illetve - a tettes (társtettes) mellett - részesként: bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében. • A csoportos elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy a sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a bűncselekmény elkövetésében való részvételét észlelik-e. Elkövetők 48

Bűnkapcsolatok: • bűnpártolás (244. §) • orgazdaság (326. §) • feljelentési kötelezettség elmulasztása (pl. 150. §) • pénzmosás (303. §. , 303/A. §) • zendülés megakadályozásának elmulasztása (353. §) Elkövetők 49

A bűnsegédi tevékenység és a bűnpártolás elhatárolása döntően azon alapul, hogy • a bűnpártoló tevékenysége mindig utólagos magatartás, és • az alapbűncselekmény elkövetője valamint a bűnpártoló között az elkövetést megelőzően nem lehetséges előzetes megállapodás Elkövetők 50

Elkövetők 51

? ? név minősítés elkövetői alakzat Fk. Banicsa István I. r. Kocsis Péter II. r. Banicsa Istvánné III. r. Szigetvári András IV. r. Banicsa Roland V. r. Id. Banicsa István VI. r. Csurka Ferencné VII. r. Elkövetők 52

név minősítés elkövetői alakzat Fk. Banicsa István I. r. minősített emberölés társtettes Kocsis Péter II. r. minősített emberölés társtettes Banicsa Istvánné III. r. csoportos rablás bűnsegéd Szigetvári András IV. r. csoportos rablás felbujtó Banicsa Roland V. r. csoportos rablás bűnsegéd Id. Banicsa István VI. r. bűnpártolás Csurka Ferencné VII. r. csoportos rablás Elkövetők bűnsegéd 53

név büntetés Fk. Banicsa István I. r. 11 év fiatalkorúak börtöne Kocsis Péter II. r. 14 év fegyház Banicsa Istvánné III. r. 5 év 6 hónap fegyház Szigetvári András IV. r. 5 év fegyház Banicsa Roland V. r. 3 év fegyház Id. Banicsa István VI. r. 1 év börtön, 2 évre felfüggesztve Csurka Ferencné VII. r. 1 év börtön, 2 évre felfüggesztve Elkövetők 54

VÉGE (az előadásnak) Elkövetők 55