Az egyni vdeszkzkrl szl 89686EGK irnyelv mdostsrl dr

Az egyéni védőeszközökről szóló 89/686/EGK irányelv módosításáról dr. H. Nagy Judit judit. nagy. h@ngm. gov. hu Munkafelügyeleti Főosztály 2015. október 14. Eger

Miről lesz szó? • • • Jelenlegi helyzet Az irányelv és a rendelet összehasonlítása A változtatás okai, célkitűzés A rendelet hatálya Megfelelőségértékelési eljárások Piaci szereplők kötelezettségei 2

Jelenlegi helyzet • • • Az egyéni védőeszközökről szóló Rendelettervezet 89/686/EGK irányelvet váltja fel 2014. december Európai Tanács 2015. október 27. Európai Parlament 289 módosító indítvány 3

Irányelv vs. Rendelet Az Európai Unió irányelve • • • az elérendő célt tekintve kötelező, a megvalósításhoz szükséges módszereket és az eszközöket a tagállamok szabadon megválaszthatják a tagállamoknak át kell ültetniük a saját jogrendszerükbe 89/686/EGK irányelv (EVE irányelv) • • • az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről elfogadás: 1989. december 21. kötelező alkalmazás: 1995. július 1. új megközelítési elveken alapuló harmonizációs irányelv 18/2008. (XII. 3. ) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 4

Irányelv vs. Rendelet Az Európai Unió rendelete • • • valamennyi tagállamban és minden elemében kötelező, közvetlenül alkalmazandó jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egyéni védőeszközökről • • Hatályos: EU Hivatalos Lapjában való kihirdetés utáni 20. napon Alkalmazása: • 2 évvel a hatályba lépés után • bejelentett szervezetek: 6 hónap! 5

Változtatás okai • • • a bejelentett szervezetek eltérő megközelítéseket alkalmaznak; a gazdasági szereplőkkel szembeni eltérő bánásmód; a tagállami szintű fellépés csak az adott ország területére korlátozódik; • • nem biztosított az áruk szabad mozgása; a piacfelügyelet működése nem eredményes; az EVE-irányelven kívül eső termékek magas kockázatot jelenhetnek; forgalomba kerülhetnek olyan termékek melyek nem biztosítanak megfelelő szintű védelmet. 6

Célkitűzés • • • az egyéni védőeszközöket használók egészségének és biztonságának védelme; egyenlő feltételek biztosítása a gazdasági szereplők számára; az európai szabályozás egyszerűsítése és összhangba hozása. 7

Egyéni védőeszköz I. a) Olyan eszköz, amelyet arra terveztek (és gyártottak), hogy viselve vagy kézben tartva megvédje az egyént az egészségét vagy a biztonságát érintő egy vagy több kockázattal szemben. b) Az egyéni védőeszközök azon cserélhető alkatrészei, amelyek az eszköz védőfunkciója szempontjából nélkülözhetetlenek. c) az a) pontban említett eszközökhöz tartozó, nem kézben tartott és nem viselt kikötési rendszerek, amelyek feladata, hogy az adott eszközt külső eszközzel vagy szerkezettel kapcsolják össze, és amelyek eltávolíthatók, továbbá nem egy szerkezethez való állandó rögzítésre szolgálnak; Nem: Igen: rögzítési pontok; horgonyzóhelyek csatlakozók, karabinerek; kötélzetek, kötélfogók, zuhanásgátlók stb. 8

Egyéni védőeszköz II. Egyedileg átalakított egyéni védőeszköz: olyan sorozatgyártású egyéni védőeszköz, melynek esetében a sorozat minden egyes darabja egy adott felhasználó igényeinek megfelelően készül; Személyre szabott egyéni védőeszköz: olyan egyéni védőeszköz, amelyből egy alapmodell mintájára, a modell tervezőjének utasításai szerint, valamint az engedélyezhető változatok meghatározott körén belül egy adott felhasználó egyedi igényeinek megfelelően egyetlen darab készül; 9

Nem egyéni védőeszköz EVE-irányelv szerint • Kifejezetten a fegyveres erők általi felhasználásra vagy rendfenntartási célra tervezett és gyártott EVE (sisakok, pajzsok) Ok • Önvédelmi célra gyártott EVE (aeroszolos doboz; támadásleszerelő fegyver) Ok • Hajók vagy légi járművek utasai részére kifejlesztett védelmet vagy mentést szolgáló EVE Ok • Magánhasználatra tervezett és gyártott EVE • kedvezőtlen légköri hatások ellen (fejfedő, ruházat, lábbeli, esernyő stb. ) Ok • a nedvesség és a víz ellen (mosogatókesztyűk) ? • a hő ellen (kesztyűk) ? Új • A két vagy háromkerekű gépjárművek használóinak szánt, a fej, az arc és a szem védelmére szolgáló, az ENSZ-EGB vonatkozó előírásainak hatálya alá tartozó EVE 10

Egyéni védőeszköz kategóriák I. kategória • felületi mechanikai sérülés; • vízzel hosszú ideig vagy kis hatásfokú tisztítószerrel való érintkezés; • legfeljebb 50 °C hőmérsékletű forró felületekkel való érintkezés; • napfénynek való kitettség (a nap megfigyelésének kivételével) okozta szemsérülés; • nem szélsőséges jellegű légköri körülmények. . . ellen védelmet nyújtó EVE III. kategória • az egészségre veszélyes anyagok és keverékek, • oxigénhiányos atmoszféra, • biológiailag káros anyagok, • ionizáló sugárzás, lézersugárzás és radioaktív szennyeződés, • legalább 100 °C-os környezeti levegőhöz hasonló hatást keltő magas hőmérsékletű környezetek, • legfeljebb -50 °C-os környezeti levegőhöz hasonló hatást keltő alacsony hőmérsékletű környezetek, • a magasból való lezuhanás, leesés, • áramütés és feszültség alatti munkavégzés, • vízbefulladás, • kézi láncfűrész általi vágás, • nagynyomású vízsugár, • golyó általi sebesülés, • késszúrás • ártalmas zaj…. ellen védelmet nyújtó EVE 11

Megfelelőségértékelési eljárások Kategória Megfelelőségértékelő eljárás I. Belső gyártásellenőrzés II. + EU-típusvizsgálat III. + Termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség vizsgálat VAGY + A gyártás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség vizsgalat Dokumentáció EU-megfelelőségi nyilatkozat CE jelölés Műszaki dokumentáció Tájékoztató + EU-típustanúsítvány + Ellenőrzési tanúsítvány 12

A gyártó feladata és kötelessége • • Műszaki dokumentáció (teljes) Tájékoztató Gyártás minőségbiztosítása EU-megfelelőségi nyilatkozat • CE-jelölés most: EK-megfelelőségi nyilatkozat; 18/2008 (XII. 3. ) SZMM rendelet 2. mell. 13

EU-típusvizsgálat • • Bejelentett szervezet végzi II. és III. kategóriába sorolt EVE Műszaki tervezés + reprezentatív mintadarabok vizsgálata EU-típustanúsítvány most: EK-típustanúsítvány • érvényességi ideje: 5 év Mo. 18/2008. (XII. 3. ) SZMM rendelet 9. §. • a tanúsító szervezet tulajdona Felülvizsgálatra szolgáló eljárások Kötelező minimális tartalom Mo. 18/2008. (XII. 3. ) SZMM rendelet 1. mell. 14

Piacfelügyelet Cél: a hatékonyság növelése A piacfelügyeleti intézkedést kezdeményezheti: • Bizottság, tagállam • bármelyik piaci szereplő Általános piacfelügyeleti eljárás • alapja az EU területén forgalmazott termékek piacfelügyeletéről is rendelkező 765/2008/EK rendelet Nem megfelelőségi eljárások • Kockázati: határidők, szankciók, teendők • Formai: teendők 15

A piaci szereplők kötelezettségei Alapja: A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK (NLF) határozat Cél: Világos különbséget kell tenni • gyártó vs. az értékesítési lánc többi szereplője; • importőr vs. forgalmazó között Képviselő meghatározott feladatok ellátása nem végezheti: • EVE tervezése, gyártása • műszaki dokumentáció elkészítése • megfelelőségértékelési eljárások elvégzése és elvégeztetése 16

A piaci szereplők kötelezettségei Importőr • harmadik országból • megfelelőségértékelési eljárások meglétének bizonyítása • Terméken (csomagoláson): név, postacím Forgalmazó Bejelentett szervezetek • értékelés, kijelölés, bejelentés, ellenőrzés • továbbra is a tagállamok felelőssége • nemzeti szabályozás biztosítása 17

Összegzés FŐBB MÓDOSÍTÁSOK: • • • egészségvédelmi és biztonsági követelmények; az irányelv hatálya alá tartozó termékkör (II. és III. ); a legszigorúbb megfelelőségértékelési eljárások hatálya alá tartozó termékkör; a műszaki dokumentációra, az EK-megfelelőségi nyilatkozatra; az EK-típustanúsítvány érvényességére és tartalmára vonatkozó követelmények; egyes piaci szereplők hatásköre. 18

A munkavédelmi hatóságot érintő 2015. évi szervezeti változások 19

Szervezeti változások 1) Nemzetgazdasági Minisztérium q Jogszabályi háttér q Szervezeti felépítés q Főbb feladatok 2) Az I. fokú munkavédelmi hatóság q Jogszabályi háttér q Szervezeti felépítés q Feladatellátás 20

Jogszabályi háttér A Kormány, az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13. ) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására 2015. 01 től munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét jelölte ki. 21

22

Szervezeti változások A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el: - a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását, továbbá - a munkavédelem nemzetgazdasági irányításával kapcsolatos feladatokat. A foglalkozás-egészségügyi szakterület irányítása az OTH-hoz került 2014. december 15 -től Foglalkozás-egészségügyi kutatás, foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos feladatok, foglalkozás-egészségügy szakmai irányítása, felügyelete, a foglalkozásorvostan területén a szakorvosképzésnek, a kötelező továbbképzéseknek országos központi feladatai. A munkavédelmi hatósági jogkörök (ide értve a munkahigiénés hatósági feladatokat is) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterhez kerültek. A feladatok ellátása az NGM Sz. MSz-ben meghatározottak szerint Munkafelügyeleti Főosztályán történik. 23

Főbb feladatok ellátása Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13. ) Korm. rendelet alapján, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 21. ) NGM utasítás alapján a Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárhoz tartozó Munkafelügyeleti Főosztály látja el a következő feladatokat: 24

A munkavédelmi felügyelőségek szakmai irányítása: § törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzés lefolytatása; § módszertani útmutatók kiadása; szakmai munka értékelése; képzések szervezése; § ellenőrzési irányelv, hatósági ellenőrzési terv kiadása; országos célvizsgálati programok és akciók elrendelése, vizsgálati szempontrendszer kialakítása; § munkahigiénés tevékenység feletti szakmai irányítás, § foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában részvétel; § informatikai rendszer működtetése 25

A munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatok ellátása: § Nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés elkészítése, § Nemzeti Munkavédelmi Politika kialakításában részvétel; § Jogszabályelőkészítés; § nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel; § EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont feladatainak ellátása; § a munkavédelmi információs rendszer működtetése; § bizottsági, testületi tevékenységek különösen a szabványosítás területén; 26

Hatósági feladatok ellátása: § szakértői engedélyezési feladatokat; § munkabiztonság területén szakértői feladatokat végez; § hatósági nyilvántartást vezet (Mvt. 83/A §. (4); Mvt. 83/B §); § elbírálja az elsőfokú közigazgatási döntések elleni jogorvoslati kérelmeket; § felügyeleti jogkör gyakorlása; § peres képviselet ellátása; 27

Egyéb feladatok: § Munkavédelmi Bizottság titkársági feladatai; § Munkavédelem és Biztonságtechnika folyóirat kiadása; § munkavédelmi bírságpályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása; § az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatok; a Kijelölést Előkészítő Bizottság működtetése; 28

Jogszabályi háttér - az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény, - a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény jelentősen érintik a munkavédelmi ellenőrzés területi szervezeti rendszerét, az ellenőrzéssel kapcsolatos hatásköröket 29

Szervezeti felépítés 2015. április 1: A munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek megszűntek. A megyei szakigazgatási szervek feladatai a Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai alatt működő Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályaihoz kerültek. A kormányhivatalban egy-egy főosztály több korábbi szakigazgatási szerv, illetve törzshivatali főosztály feladatát látja el. Csökkent a vezetői szintek száma. (Általában a Munkaügyi Központok és a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervek feladatai kerültek összevonásra. ) 30

Feladatellátás A 2015. április 1 -jén hatályba lépő módosítások következtében a munkavédelmi felügyelő feladatait, hatáskörét a munkavédelmi hatóság látja el, a feladatok változatlan megtartása mellett. Az ellenőrzés körében megszűnt a felügyelő önálló intézkedési jogköre, ezzel együtt az önálló kiadmányozási joga. A szervezetet megillető jogkör gyakorlója általános esetben a kormánymegbízott, így a közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés kiadmányozására a kormánymegbízott jogosult. 31

Feladatellátás A munkavállalók testi épségének, egészségének védelme szempontjából szükségesek egyes hatósági döntések, amelyeket az ellenőrzés helyszínén, azonnali intézkedésként kell meghozni. Ezek a Ket. 101. § (5) és az Mvt. 84. § (3) bekezdés alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatók. Ezen azonnali hatállyal végrehajtandó intézkedések megtételére eddig a felügyelő volt jogosult. Az élet, testi épség és egészség védelme miatt az intézkedések gyorsaságának igénye, valamint a határidők tarthatósága indokolttá és szükségessé tette, hogy a kormánymegbízott az őt megillető döntési és kiadmányozási jogot a munkavédelmi hatósági feladatokat a helyszínen ellátó kormánytisztviselőre delegálja. 32

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! dr. H. Nagy Judit judit. nagy. h@ngm. gov. hu