Az egyenlsggel kapcsolatos attitdk Lelkes Orsolya European Centre

Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs

Motiváció • Jóléti rendszer befolyásolja pl. a munkamorált • Attitűdök hatással vannak a szavazásra, így végül a (jóléti) intézményi rendszerre Attitűdök Egyéni viselkedés Jóléti rendszer

Motiváció (2) • Az egyenlőtlenségekkel való társadalmi elégedetlenség – alááshatja a politikai rendszer legitimációját • A preferenciák hatással vannak a viselkedésre – pl. szavazás, sztrájk, fekete gazdaságban való részvétel • „Optimális” egyenlőtlenség? – egyenlőtlenség csökkenti a jól-létet – segíti a növekést (mainstream közgazdaságtan) – az egyenlőtlenség nem gond, ha a legszegényebbek abszolút helyzete javul (Rawls, „trickle-down” hipotézis)

Vázlat 1. Tények – vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség – vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2. Hipotézis: önérdek 3. Nemi különbségek 4. Összefoglalás

Vázlat 1. Tények – vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség – vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2. Hipotézis: önérdek 3. Nemi különbségek 4. Összefoglalás

1. ábra: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket” állítással egyetértők aránya országonként (%) Azoknak az aránya, akik egyetértenek az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket. ” Forrás: EES, második és harmadik hullám alapján saját számítás. Referenciaév: 2007, kivéve a Cseh Köztársaság, Görögország, Olaszország és Luxemburg esetében, ahol 2005.

Vázlat 1. Tények – vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség – vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2. Hipotézis: önérdek 3. Nemi különbségek 4. Összefoglalás

2. ábra: A jövedelem egyenlőtlenséggel kapcsolatos attitűdök és az egyenlőtlenség mértéke Attitűd: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket. ” Forrás: ESS, második és harmadik hullám (2005, 2007) és az Eurostat online statisztikai adatbázisa alapján saját számítás.

Attitűdök és a jövedelem egyenlőtlenség mértéke • Gyenge kapcsolat • Mérési probléma? – nem: gyenge kapcsolat más egyenlőtlenségi mutató esetén is (kvintilis ráta) • Információs probléma? – fiskális illúzió: a kormányzat működési költségeit alábecsülik – nincsenek tisztában az egyéni magatartási hatásokkal

Vázlat 1. Tények – vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség – vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2. Hipotézis: önérdek 3. Nemi különbségek 4. Összefoglalás

Információs probléma: az egyenlőség „ára” Az „ingyen ebéd” népszerű, de a támogatottság csökken, ha „ára van” Ezt két felmérés összehasonlításával mutatjuk be 1) World Values Survey A jövedelmeket egyenlőbbé kellene tenni 1 2 3 4 Nagyon jövedelmi különbségek szükségesek az egyéni erőfeszítésre való ösztönzés érdekében 5 6 7 8 9 10 2) European Social Survey „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket” Teljesen egyetért, egyet is ért meg nem is, nem ért egyet, egyáltalán nem ért egyet

3. ábra: A két felmérésben az egyenlőtlenségek csökkentését támogatók aránya, az egyenlőség „árának” megjelenítésével, illetve anélkül ESS: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket. ” WVS: azoknak az aránya, akik a tízfokozatú skálán 1– 4 közötti értéket jelöltek be. 1 – „A jövedelmeket egyenlőbbé kellene tenni. ” 10 – „Nagyobb jövedelmi különbségek kellenek, hogy ösztönözzék az egyéni teljesítményt. ”

Mi magyarázza az „egyenlőtlenség ellenesség” et? • A jelenlegi rendszerek nem felelnek meg a társadalmi preferenciáknak – intézményi kudarc? • Az attitűdöket az egyének referencia csoportjának jövedelme befolyásolja (nem a nemzeti szintű egyenlőtlenség) – mivel hajlamosak vagyunk „felfelé” hasonlítani, így az egyenlőtlenségeket „túl nagy”-nak ítéljük – kultúrális tradíciók (a különbségek fennmaradnak 2. generációs migránsoknál is - Luttmer and Singhal, 2008) • Önérdek: – a várható nyertesek nagyobb arányban támogatják az újraelosztást

Vázlat 1. Tények – vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség – vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2. Hipotézis: önérdek 3. Nemi különbségek 4. Összefoglalás

4. ábra: Az egyenlőtlenségek csökkentésének támogatottsága jövedelmi csoportok szerint országonként Attitűdök: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket. ” Forrás: ESS, második és harmadik hullám (2005, 2007) alapján saját számítás.

5. ábra: Az egyenlőtlenség csökkentés támogatottsága foglalkoztatási státusz szerint országonként Attitűdök: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket. ” Foglalkoztatott: a fizetett munkával rendelkező népesség. Forrás: ESS, második és harmadik hullám (2005, 2007) alapján saját számítás.

Vázlat 1. Tények – vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség – vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2. Hipotézis: önérdek 3. Nemi különbségek 4. Összefoglalás

6. ábra: Az egyenlőtlenségcsökkentés támogatottsága nemek szerint országonként Attitűdök: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket. ” Forrás: ESS, második és harmadik hullám (2005, 2007) alapján saját számítás.

A nemi különbségek magyarázata • Nők nagyobb arányban támogatják az újraelosztást • Önérdek? – pl. alacsonyabb jövedelem miatt? – nem: a különbség akkor is fennáll, ha sokváltozós modellben a jövedelemkülönbséget kiszűrjük • Önzetlenség? Segítő magatartás? – más elemzések is hasonló eredményre jutottak (Tóth 2008, 1074. o) – a nők másként segítenek, mint a férfiak: a nők inkább vállalnak hosszú távú ápolást, a férfiak inkább segítenek ismeretleneknek és avatkoznak be veszélyes helyzetekben (Eagly and Crowley 1986).

Vázlat 1. Tények – vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség – vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2. Hipotézis: önérdek 3. Nemi különbségek 4. Összefoglalás

Összefoglalás • Az egyenlőtlenségek csökkentését a többség támogatja • Az egyenlőtlenségek csökkentésének társadalmi támogatottsága nem függ a tényleges jövedelemegyenlőtlenségek mértékétől (országos szinten) • Támogatottság csökken, ha „ára van” • Önérdek: szegények inkább támogatják • Önzetlenség (? ): nők