Az cenok tengerek lvilga A Magyar Termszettudomnyi Mzeum

  • Slides: 38
Download presentation
Az óceánok, tengerek élővilága A Magyar Természettudományi Múzeum oktatási segédanyaga a 7. osztályos biológia

Az óceánok, tengerek élővilága A Magyar Természettudományi Múzeum oktatási segédanyaga a 7. osztályos biológia tantárgyhoz Készítette: Kispál István múzeumpedagógus (kispal. istvan@nhmus. hu)

A Föld óceánjai A Föld felszínének több, mint 70 százalékát óceánok borítják. Ezek több,

A Föld óceánjai A Föld felszínének több, mint 70 százalékát óceánok borítják. Ezek több, mint felének az átlagmélysége meghaladja a 3000 métert. Mivel tíznél kevesebb olyan tengeralattjáró van, amelyik embert is képes szállítani, és alkalmas a 400 méternél mélyebb merülésekre, a Hold felszínét jobban ismerjük, mint az óceánok mélységeit. A kutatók minden merüléskor, addig soha nem látott élőlények tucatjait fedezik fel, sokszor gyökeresen megváltoztatva a mélytengerek élővilágáról kialakult korábbi elképzelésünket. Néhány kép ízelítőnek: Hordófejű hal , amelynek átlátszó a koponyája. Mélytengeri korall , melynek nincsenek alga „albérlői”. Zombiféreg , melynek „beépített” hímje van.

Óceánok elhelyezkedése Természetföldrajzi szempontból három óceánt ismerünk. A Csendes-, az Atlanti- és az Indiai

Óceánok elhelyezkedése Természetföldrajzi szempontból három óceánt ismerünk. A Csendes-, az Atlanti- és az Indiai -óceánt. Biológiai szempontból azonban öt óceán elkülönítése indokolt. Az előbbieken kívül még a Jeges-tenger (Arktikus-óceán), és a Déli-óceán (Antarktikus-óceán) képez életföldrajzi egységet.

Az óceánok élőhelyeinek Az óceánok az Egyenlítőtől, valamint a parttól való távolság, és a

Az óceánok élőhelyeinek Az óceánok az Egyenlítőtől, valamint a parttól való távolság, és a mélység tagozódása függvényében jelentősen különböző élőhelyeket biztosítanak lakóik számára. Az Egyenlítőtől való távolság szerint megkülönböztetünk: − trópusi vizeket − mérsékelt övi vizeket − hideg, sarki vizeket A parttól való távolság szerint elkülöníthetünk: − parti övezetet − partközeli övezetet − nyíltvízi övezetet Mélység szerint létezik: − árapály zóna − sekélyvízi zóna (a nyíltvízen felszín közeli zóna) − mélytengeri zóna

Az óceánok élőhelyeinek Ha sikerült összezavarni ezzel a sok élőhellyel, gondold át, hogy a

Az óceánok élőhelyeinek Ha sikerült összezavarni ezzel a sok élőhellyel, gondold át, hogy a lakásotoknak tagozódása is hányféle zuga van, ahol eltérőek a fényviszonyok, és a hőmérséklet. Az alábbi ábra segít eligazodni. Dagályszint Partiközeli övezet Nyíltvízi övezet Felszíni zóna Felszín közeli zóna Apályszint Parti övezet Mélytengeri zóna

Az óceánok élőlényei életmód A tengeri élőlények élhetnek: szerint − az aljzaton, vagy közvetlenül

Az óceánok élőlényei életmód A tengeri élőlények élhetnek: szerint − az aljzaton, vagy közvetlenül felette (80 cm) (például a tritonkürt csiga) − vízközt (a víztestben) (például a hering) − a felszínen, vagy közvetlenül alatta (80 cm) (például a portugál gálya) Tritonkürt csiga Hering Portugál gálya

Az óceánok élőlényei életmód szerintlehetnek: − helytülő életmódúak (például a legyezőkorallok) − lebegők, passzívan

Az óceánok élőlényei életmód szerintlehetnek: − helytülő életmódúak (például a legyezőkorallok) − lebegők, passzívan sodródók (például a plankton élőlényei) − aktívan mozgók (például a nagy ámbráscet) Nagy ámbráscet Növényi plankton Tengeri legyező

Trópusi óceánok Parti övezet (árapály élővilága zóna) A trópusi tengerpartok jelentős szakaszát különleges növényzet,

Trópusi óceánok Parti övezet (árapály élővilága zóna) A trópusi tengerpartok jelentős szakaszát különleges növényzet, a mangrove borítja. Általában cserje, vagy alacsony fa magasságú fásszárú növények alkotják. Van olyan hely is, ahol a mangrovét alkotó fák 25 m magasra nőnek (Kolumbia csendes-óceáni partvidéke. ) Apálykor szárazra kerülnek, míg dagálykor a gyökérzetük, néha a lombjuk is víz alá kerül. Elviselik a magas sótartalmú vizet, a hullámzást és a tűző napsütést is. Szellőzőgyökerek segítik a gyökérzet oxigénellátását. Számos gerinctelen és gerinces fajnak nyújtanak otthont. Halóvodaként is jelentős a szerepük, emellett a hullámok romboló hatásától is védik a partot. Támasztógyökereik Mangroveerdő Elárasztva

Partközeli övezet, sekélyvízi zóna A trópusi tengerek partközeli, sekély zónájában háromféle élőhelytípus a meghatározó.

Partközeli övezet, sekélyvízi zóna A trópusi tengerek partközeli, sekély zónájában háromféle élőhelytípus a meghatározó. Partközeli tengeri sivatag Tengerifű mező Sekélyvízi korallzátony Ha a korarallzátony és a mangrove egymás közelében található, az egyedülálló fajgazdagságot és egyedsűrűséget eredményez a partközeli trópusi vizekben.

Partközeli tengeri sivatag Ezek a homokos aljzatú területek fajokban szegények, gyakran kihaltnak tűnnek. Néhol

Partközeli tengeri sivatag Ezek a homokos aljzatú területek fajokban szegények, gyakran kihaltnak tűnnek. Néhol azonban zátonyképző korallok foltzátonyai törik meg az egyhangúságot. Ezekben a tengeri sivatagokban is vannak „oázisok”, ahol figyelemreméltó a fajgazdagság. Az oázisok jellemző, meghatározó állatai a lágykorallok, melyek nem képeznek mészvázat. Csúcsragadozói a homoki tigriscápák és a pörölycápák, amelyek Lorenzini ampulláikkal képesek a homokba rejtőző prédát is felfedezni. Lágykorall Tengeri angolnák tánca: https: //youtu. be/wh 5 Wi 0 AETw 8 Nagy pörölycápa járőrözik: https: //www. youtube. com/watch? v=h. Ldwx. Nd 7 UMg

Tengerifű mező A tengerifű (Zostera) az egyszikűek osztályának hídőrvirágúak (Alismatales) rendjébe, ezen belül a

Tengerifű mező A tengerifű (Zostera) az egyszikűek osztályának hídőrvirágúak (Alismatales) rendjébe, ezen belül a tengerifűfélék (Zosteraceae) családjába tartozó nemzetség. Tehát nem pázsitfűféle növény. Vannak megyényi kiterjedésű tengerifűvel benőtt területek is. A korallzátonyok után az óceánok fajokban második leggazdagabb élőhelyei. Csúcsragadozói a tigriscápák , melyek nem hagyják a tengerifű fogyasztókat túlszaporodni. Tigriscápa keresi a táplálékát https: //youtu. be/w. PCCM 6 kkm. AE Levesteknős legelné a tengerifüvet, ha hagynák: Dugong legelészi a napi adagját: https: //youtu. be/Ho. Tqqm-bw. Ic

Sekélyvízi korallzátony A trópusi sekély tengerek korallzátonyainak fajgazdagsága a leggazdagabb az óceánokban. A zátonyképző

Sekélyvízi korallzátony A trópusi sekély tengerek korallzátonyainak fajgazdagsága a leggazdagabb az óceánokban. A zátonyképző korallok viszont nagyon érzékenyek a hőmérséklet változására, a víz átlátszóságára, valamint a víz sótartalmának változására is. Egy újonnan keletkezett sziget partjainál először foltzátonyok jönnek létre, majd ezekből hosszabb rövidebb gátzátonyok, míg végül egy gyűrű alakú atoll alakul ki. A leghíresebb ezek közül a Bikini-atoll, amelyről a kétrészes női fürdőruha is kapta a nevét. Ne keverd össze a „Bikini fenékkel”! A gyűrű külső részén a fehér sáv a zátonyon megtörő hullámok vonala. A következő vékony sárgásbarna vonal a korallpad. Ennek a teteje néhol a vízfelszín fölé ér. A gyűrűn belüli főként világoskék, kis mélységű terület a lagúna. A korallzátony lagúna felőli, és a nyílt óceán felőli oldalán más-más fajok élnek. Bora-Bora Utazás a Paradicsomba: https: //youtu. be/Fm. HVv. Xw 6 EMM

Sekélyvízi korallzátony Bohóchal: Minden bohóchal fiúnak születik, csak a legnagyobbakból, lesz nőstény. A virágállatuk

Sekélyvízi korallzátony Bohóchal: Minden bohóchal fiúnak születik, csak a legnagyobbakból, lesz nőstény. A virágállatuk mérgéhez nekik is hozzá kell szokniuk. Nem tudnak csak úgy átköltözni. Agykorall: Mintázata az emberi agykéreg mintázatához hasonló. Papagájhal: A nevezetes korallhomok nagy része ennek a halnak az ürüléke. Töviskoronás tengeri csillag : A Korallzátonyra ez a faj jelenti a legnagyobb veszélyt. Ragadozója a tritonkürt csiga.

Nyíltvízi övezet A trópusi óceánok nyíltvízi övezete olyan, mint a szárazföldön a homoksivatagok, vagy

Nyíltvízi övezet A trópusi óceánok nyíltvízi övezete olyan, mint a szárazföldön a homoksivatagok, vagy a jégmezők. A plankton viszonylag kevés, az itt élő állatoknak nagy területeket kell bejárniuk (beúszniuk), ha táplálékhoz akarnak jutni. Kiváló érzékszervekkel kell rendelkezniük. Hosszú kilométereken át kihaltnak tűnik a víztükör. Azért nem üres ez az övezet sem. Óriás cetcápa : A legnagyobb ma élő halfaj, 18 m hosszú is lehet. Kékúszójú tonhal , a kihalás szélén: https: //youtu. be/d. Vzfeo. MFMi. A Trópusi delfinek mutatványai: https: //youtu. be/IDpy. BSb-a. JQ

Mérsékelt övi óceánok Parti övezet (árapály élővilága zóna) A tengerpart dagálykor víz alatt lévő

Mérsékelt övi óceánok Parti övezet (árapály élővilága zóna) A tengerpart dagálykor víz alatt lévő szikláin zöld, barna és vörösmoszatok telepednek meg. A sziklákra puhatestűek, például csészecsigák tapadnak. Algák a sziklára rögzülve

Partközeli övezet, sekélyvízi zóna A mérsékelt övi óceánok partközeli, sekély vizeinek legjellemzőbb élőhelytípusa egy

Partközeli övezet, sekélyvízi zóna A mérsékelt övi óceánok partközeli, sekély vizeinek legjellemzőbb élőhelytípusa egy erdő. A barnamoszat erdő. A genetikai kutatások eredményei alapján a barnamoszatok nem növények, ellentétben a zöld-, és a vörösmoszatokkal. A Föld leghosszabb élőlényei, akár 2 -300 m hosszúak is lehetnek. Általában 60 méternél nem mélyebb vízben nőnek. Egy nap alatt akár 20 cm-t is. Levegővel telt hólyagok tartják levélszerű képleteit a víz felszínén. A barnamoszat erdő legnagyobb ellenségei a tengeri sünök. Elrágják a moszatok „szárait”. Barnamoszat erdő Barnamoszat levélszerű képletei és hólyagai, amelyek a testét nem engedik lesüllyedni.

Partközeli övezet, sekélyvízi zóna A barnamoszat legnagyobb fogyasztója, egy lila tengeri sün. A barnamoszat

Partközeli övezet, sekélyvízi zóna A barnamoszat legnagyobb fogyasztója, egy lila tengeri sün. A barnamoszat fogyasztó legnagyobb fogyasztója, a tengeri vidra.

Nyíltvízi övezet A mérsékelt öv nyíltvízi övezetében már rengeteg a plankton. Ezekkel halfajok százai

Nyíltvízi övezet A mérsékelt öv nyíltvízi övezetében már rengeteg a plankton. Ezekkel halfajok százai táplálkoznak, köztük olyanok is, amelyek milliárdnyi tömegben vonulnak táplálkozási területükről az ívóhelyeikre. Egész táplálékhálózat épül végső soron parányi, vízben lebegő növényekre. Egy dél-afrikai többfelvonásos dráma szereplői: Nézd meg a hím, és a nőstény kardszárnyúak hátúszója közti különbséget! Fehér cápa : A főnök, akitől rettegnek a halászok. Kardszárnyú delfin : Főszerepben a főnökök főnöke. A képen láthatod, hogy a medvefóka fülesfóka, mert fülkagylója van. Sprat: Egy heringféle, akit senki sem sajnál. Medvefóka: A halász, aki a halakból él.

A hideg óceánok felszíne minden télen befagy, ez rendszeres vándorlásra kényszeríti az élővilága állatokat,

A hideg óceánok felszíne minden télen befagy, ez rendszeres vándorlásra kényszeríti az élővilága állatokat, különösen azokat, amelyek a légkörből jutnak oxigénhez. A rövid nyár elején azonban, mikor a jégtakaró feltöredezik, olvad, a növényi plankton szavakkal nehezen kifejezhető mértékben kezd el szaporodni. Ezt viszonylag gyorsan követi a velük táplálkozó állati planktonszervezetek elszaporodása. Őket puhatestűek, rákok és halak fogyasztják. A halakat viszont parti madarak millió, valamint fókák aprítják. A leglátványosabb azonban, amikor megérkeznek a vándorok, aki néha több ezer kilométert tesznek meg, hogy időben odaérjenek a nagy lakomára. A vándorok Földünk legnagyobb állatai a bálnák. Azt tudtad, hogy minden három lélegzetvételnyi oxigén közül kettőt az óceánokban élő parányi növényeknek köszönhetsz? Mindennek az alapja: burjánzó zöldmoszatok a jég alsó felszínén.

Parti, partközeli övezet Itt minden élőlény a tengerből él, többségük csak akkor tartózkodik a

Parti, partközeli övezet Itt minden élőlény a tengerből él, többségük csak akkor tartózkodik a szárazföldön (jégen), ha muszáj. Például szaporodó, borjaikat nevelő fókák, vagy fiókáikra ügyelő pingvinek. Adélie-pingvinek az Antarktisz körül úszó számtalan jégtábla egyikén. Weddel fóka rágja a légzőnyílása szélén a jeget, hogy ne fagyjon be: https: //youtu. be/ADekz. Aozku. A

Táplálékpiramis az Antarktisz körüli vizekben: Nyíltvízi övezet Leopárdfóka Pingvinek Halak Állati plankton (zooplankton, krill)

Táplálékpiramis az Antarktisz körüli vizekben: Nyíltvízi övezet Leopárdfóka Pingvinek Halak Állati plankton (zooplankton, krill) Növényi plankton (fitoplankton)

Nyíltvízi övezet A baloldali vándor planktonért jött, míg a jobboldali a halakért van oda.

Nyíltvízi övezet A baloldali vándor planktonért jött, míg a jobboldali a halakért van oda. Kék bálna: A Föld valaha élt legnagyobb állata. Naponta akár több tonna krillt is felfal. Hosszúszárnyú bálna : Az egyik a három bálnafaj közül, amelyik buborékhálós halászattal szerzi táplálékát.

A mélytengerek Az óceánok mélyén élő állatoknak alkalmazkodniuk kell a fény teljes hiányához, az

A mélytengerek Az óceánok mélyén élő állatoknak alkalmazkodniuk kell a fény teljes hiányához, az alacsony (2 -4°C)élővilága vízhőmérséklethez, és a hatalmas nyomáshoz. Növények nincsenek, a táplálék kevés, mégis számos élőlény van, amelyeknek az óceánok mélye az otthona. Itt a tápláléklánc alapja a felsőbb rétegekből lemerülő „tengeri hó”, illetve néhány, szintén fentről érkező nagyobb „csomag”. Vannak olyan fajok is, amelyek csak táplálékszerzéskor ereszkednek le a „sötétségbe”. A következő diákon mutatok be néhány érdekes fajt. Mélytengeri korallok: A szakemberek legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy a mélyóceánok másfél kilométer vastag üledékrétegéből kiemelkedő sziklákon több, és többféle korall él, mint a felszínhez közeli zátonyokon. Ezek jelentik az elsődleges fogyasztókat ebben az ökoszisztémában, ahol termelők nincsenek, csak néhány kivételes helyen. Mivel itt nem lehetséges a fotoszintézis, nincsenek zöldmoszatok sem, így a korallok csak a szerves törmeléket szűrik ki a vízből. Lassú növekedésűek, de akár 4000 éves is lehet egy telep.

Soksertéjű gyűrűsférgek (Polychaeta): A soksertéjű gyűrűsférgek között nem csak az aljzaton élő fajok vannak,

Soksertéjű gyűrűsférgek (Polychaeta): A soksertéjű gyűrűsférgek között nem csak az aljzaton élő fajok vannak, hanem pelágikus (a vízben lebegő, úszó) képviselőik is élnek a mélyebb zónában. „Dumbó” polip (Grimpoteuthis): A legnagyobb kifogott példány 1, 8 méter hosszú és 5, 9 kilogramm testtömegű volt. Az átlag Grimpoteuthisok mérete és testtömege ennél kisebb. Mozgáshoz a szifón kinyomott vízsugarat, illetve a fejlábuk két oldalán lévő kis úszóikat használják. Ezek fülekre emlékeztették a kutatókat, innen ered a nevük. Soksertéjű gyűrűsférgekkel, rákokkal táplálkoznak.

„Zombi” férgek (Osedax roseus): Sav segítségével jutnak be a bálnacsontok belsejébe, hogy a zsírszövethez

„Zombi” férgek (Osedax roseus): Sav segítségével jutnak be a bálnacsontok belsejébe, hogy a zsírszövethez hozzájussanak. A faj az ivari kétalakúság végletes példája. A hím mikroszkópikus méretű, és a nőstény testének belsejében él. Tehát minden nősténynek „beépített” hímje van. Hatkopoltyús szürke cápa (Hexanchus griseus): Öt méter hosszúra és fél tonnásra is megnőhet. A föld leghosszabb életű gerincesei közé tartozik. Sokkal mélyebben is előfordul, mint azt korábban gondolták. Nem mindig tartózkodik az aljzat közelében, de ha teheti a mederfenék felett lassan úszva igyekszik kiszimatolni a zsákmányt. A szaglása még a cápák között is kiemelkedően jó. Rendkívül lassú az anyagcseréje. Jól viseli az éhezést, megesik hogy egy évig nem eszik. A lassan a mélybe süllyedő bálnatetemek fő fogyasztója.

Csigahal (Pseudoliparis swirei): Oldalról lapított farka van, és nagy feje. Úgy néz ki, mint

Csigahal (Pseudoliparis swirei): Oldalról lapított farka van, és nagy feje. Úgy néz ki, mint egy nagyra nőtt ebihal. A kutatók 8178 méter mélyen is megtalálták. Ezzel érdemelte ki a világ legmélyebben előforduló hala címet. Óriáskalmár (Architeuthis dux): A jelenlegi ismeretek szerint a nőstények (a két visszahúzható végtagot beleszámítva) maximum 13, a hímek pedig maximum 10 méteresre nőnek. A két visszahúzható végtag nélküli testhossz csak nagyon ritkán haladja meg az 5 métert. Becslések szerint a nőstények elérhetik a 275, a hímek pedig a 150 kilogrammot. Pontos táplálékáról és szokásairól szinte semmit nem tudunk. Táplálkozását nem ismerjük, valószínűleg ragadozó.

Déli elefántfóka (Mirounga leonina): A hímek rövid ormányáról kapták a nevüket. Jellemző a fajra

Déli elefántfóka (Mirounga leonina): A hímek rövid ormányáról kapták a nevüket. Jellemző a fajra az ivari kétalakúság. A hímek akár hatszor-tízszer akkorák lehetnek, mint a nőstények. Tömegük meghaladhatja az 3 tonnát. Általában halakra vadásznak, amikért mélyre kell merülniük. A víz nyomásváltozását képesek elviselni. Általában csak pár száz méterre merülnek, de a rekord 2100 méter. A rekord merülési idő 120 perc. Nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus): Minden állkapocsfelében átlagosan 25 kúpos foga van, tehát nem bálna, hanem fogascet. A koponyaüregében található „spermacetolaj” funkciója nem teljesen tisztázott. A legelfogadottabb elmélet szerint az állat tájékozódását segíti a mélyben. Mélyre merüléskor a cet tüdeje az eredeti töredékére megy össze. Óriáskalmárokat is eszik. Akár 1500 m mélyre is lemerül.

Fekete ördöghal (Melanocetus johnsonii ): Más néven púposhátú horgászhalnak is nevezik. Mindhárom óceánnak lakója.

Fekete ördöghal (Melanocetus johnsonii ): Más néven púposhátú horgászhalnak is nevezik. Mindhárom óceánnak lakója. Gömbölyded testén nincsenek pikkelyek. A méretéhez képest hatalmas fogai vannak. Egész teste tele van nyomásérzékelő nyúlványokkal. A csalifényt szimbionta baktériumainak életműködése hozza létre. 4000 m körüli mélységekben is előforduló ragadozó. Más halakkal, vagy rákokkal táplálkozik. Óriás tengeri pók (Macrocheira): A mélytengeri síkságon hatalmas rákok is élnek, amelyek dögevők, és segítenek a tengerfenékre süllyedt bálnatetemek „eltüntetésében”.

Hordószemű hal (Macropinna microstoma): Körülbelül 14 -15 cm hosszú. A legérdekesebb a hal feje,

Hordószemű hal (Macropinna microstoma): Körülbelül 14 -15 cm hosszú. A legérdekesebb a hal feje, ami teljesen átlátszó, valamint a hal szeme, amit akármelyik irányba el tud fordítani, így találja meg a táplálékát. Átlát a saját koponyáján. Az átlátszó fejen kiválóan látszik az agy, a szemek, sőt még az orrlyukak felépítése is. A szeme alatt lévő két feketés folt az orrnyílás. Teste alapszíne barnásfekete, farokúszója vége pedig átlátszó. Filmrészlet a hordószemű halról: https: //youtu. be/RM 9 o 4 Vnf. HJU

Mélytengeri vulkáni hőforrások (kürtők) A mélytengeri zóna különleges élőhelyei, élőviláguk jelentősen eltér környezetük élővilágától.

Mélytengeri vulkáni hőforrások (kürtők) A mélytengeri zóna különleges élőhelyei, élőviláguk jelentősen eltér környezetük élővilágától. A hidrotermális körtőkből forró gázok, ásványi anyagok, kén-hidrogén és forró víz szabadul fel. Ezek oázisként működnek, ahol egy négyzetméteren több száz faj félmillió egyede is összezsúfolódhat. Az itteni életközösség alapját azok a baktériumok alkotják, amelyek kemoszintézist végeznek. Számos rákfaj él itt, valamint csőférgek, amelyek tapogatóikkal gyűjtik be a táplálékukat. Jelentős evolúcióbiológusok véleménye szerint a földi élet ehhez hasonló helyeken alakulhatott ki. Csőférgek telepe Galápagos-szigetek mellett Egy mélytengeri hőforrás élővilága: https: //ocean. si. edu/ocean-life/invertebrates/hydrothermal-vent-creatures

A világóceánok helyzete napjainkban A tengerek élővilágát a környezetszennyezés veszélyezteti leginkább (nukleáris hulladékok, tengeralatti

A világóceánok helyzete napjainkban A tengerek élővilágát a környezetszennyezés veszélyezteti leginkább (nukleáris hulladékok, tengeralatti atomrobbantások, műanyagok, nehézfémek, vegyszerek, olaj). Emellett a túlhalászat is jelentős probléma. Sokan nem gondolnak rá, de az ellenőrizetlen, szabályozatlan turizmus is sokat árt a tengeri fajoknak, sőt a hajók szonárjainak hangja is cetek százainak a halálát okozza évente. Ha ügyelünk a fenntartható fejlődésre, az óceánok sokáig emberek millióinak élelmezését oldhatják meg. Egy elpusztult ámbrás cet gyomrában 29 kg hulladékot találtak. Partra sodort hulladék Ghánában. Ghána korábbi neve „Aranypart”.

Feladatok Egy nem túl nehéz keresztrejtvény: https: //learningapps. org/watch? v=p 7 skmq 1 fc

Feladatok Egy nem túl nehéz keresztrejtvény: https: //learningapps. org/watch? v=p 7 skmq 1 fc 20 Ha nem szeretnéd elfelejteni, amit olvastál, láttál és tanultál, érdemes megoldanod a munkafüzeted következő feladatait: Mozaikos munkafüzet: 31. oldal: 2, 3, 6 feladat 34. oldal: 2, 3, 4 feladat OFI-s munkafüzet: 42. lecke: 2, 3 feladat 43. lecke: 2, 5 feladat

Források : Kezdőkép: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Clouds_over_the_Atlantic_Ocean. jpg Szerző: Tiago Fioreze A Föld

Források : Kezdőkép: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Clouds_over_the_Atlantic_Ocean. jpg Szerző: Tiago Fioreze A Föld óceánjai: https: //en. wikipedia. org/wiki/Ocean#/media/File: World_ocean_map. gif Mélytengeri korallok: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Paragorgia_arborea. jpg Zombi féreg: https: //www. sbs. com. au/news/zombie-worms-found-in-australian-deep-sea-abyss Csigahal: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Pseudoliparis_swirei. png Hordófejű hal: https: //www. researchgate. net/figure/Video-frame-grab-of-Macropinna-microstoma-at-adepth-of-744 -m-showing-the-intact_fig 1_213774267 Az óceánok övezetei: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Oceanic_divisions. svg Legyezőkorall: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Eunicella_verrucosa. JPG Növényi plankton: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Diatoms_through_the_microscope. jpg Hering: Alamy Image ID: EBRW 9 H Portugál gálya: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Portuguese_Man-O-War_(Physalia_physalis). jpg Nagy ámbráscet: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Mother_and_baby_sperm_whale. jpg Tritonkürt csiga: Alamy Image ID: PY 0739 Mangrove belülről: https: //www. seacology. org/project/sri-lanka-mangrove-conservation-project/

Források : Mangrove erdő: https: //www. seacology. org/project/sri-lanka-mangrove-conservation-project/ Mangrove elárasztva: https: //www. echo. net.

Források : Mangrove erdő: https: //www. seacology. org/project/sri-lanka-mangrove-conservation-project/ Mangrove elárasztva: https: //www. echo. net. au/2019/07/community-project-voting-open/ Tengerifű mező: https: //ocean. si. edu/ocean-life/plants-algae/seagrass-meadows-food Sekélyvízi korallzátony: https: //www. the-scientist. com/news-opinion/deepwater-coral-reefs-unlikely-towelcome-shallow-water-animals--64531 Partközeli tengeri sivatag: https: //www. publicdomainpictures. net/en/viewimage. php? image=256512&picture=sandy-seabed Lágykorall: https: //www. algone. com/soft-corals-are-a-common-addition-to-the-reef-tank Közönséges tengerifű: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Zostera_marina. jpeg Tigriscápa: https: //www. tititudorancea. com/z/sharks_the_seagrass_protectors. htm Bora: http: //worldasiseeit. com/2016/03/03/bora-bora/ Bohóchal: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Amphiprion_ocellaris_(Clown_anemonefish)_Nemo. jpg Agykorall: Image ID: BMR 63 H Papagájhal: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Scarus_ghobban. jpg Töviskoronás tengeri csillag: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Crownof. Thorns. Starfish_Fiji_200510 -12. jpg

Források : Cetcápa: https: //fishesofaustralia. net. au/home/species/1980 Mérsékelt övi árapály zóna: https: //biologydictionary. net/intertidal-zone/#foobox-2/0/Algae-in-the-lowerintertidal-zone.

Források : Cetcápa: https: //fishesofaustralia. net. au/home/species/1980 Mérsékelt övi árapály zóna: https: //biologydictionary. net/intertidal-zone/#foobox-2/0/Algae-in-the-lowerintertidal-zone. jp Barnamoszat erdő: https: //oceana. org/marine-life/marine-science-and-ecosystems/kelp-forest Barnamoszat testét tartó hólyagok: https: //news. algaeworld. org/kelps-are-large-brown-algae-that-growalong-coasts-around-the-world-especially-in-cooler-regions/ Tengeri vidra két kölykével: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Mother_sea_otter_with_rare_twin_baby_pups_(9137174915). jpg Barnamoszat fogyasztó tengeri sün: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Seaurchin_300. jpg Sprat: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Sprattus_sprattus. jpg Dél-afrikai medvefóka: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Seal_at_the_Cape_Town_Scuba_Diving. jpg Fehér cápa: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: White_shark. jpg Kardszárnyú delfinek hátúszói: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Orca_wal_3. jpg Burjánzó zöldalgák az Antarktiszt övező jég alsó felületén: https: //www. sadiequarrier. com/antarctica Adélie-pingvinek a jégen pihennek: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Adelie_Penguins_on_iceberg. jpg Adélie-pingvin: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Adelie_Penguin. jpg

Források : Krill: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Meganyctiphanes_norvegica 2. jp Leopárdfóka: https: //commons. wikimedia.

Források : Krill: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Meganyctiphanes_norvegica 2. jp Leopárdfóka: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Antarctic_Sound-2016 Brown_Bluff%E 2%80%93 Leopard_seal_(Hydrurga_leptonyx)_04. jpg Kék bálna: Alamy image ID: G 12 JJ 1 Hosszúszárnyú bálna: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Humpback_stellwagen. JPG Dumbó polip: Alamy Image ID: G 1 MHHT Hatkopoltyús szürkecápa: Alamy Image ID: KDWYWD Óriás tengeri pók: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Spider_crab_at_manila_ocean_park. jpg Déli elefántfóka: Alamy Image ID: DPAFNC Óriáskalmár: Alamy Image ID: DTFACJ Fekete ördöghal: Alamy Image ID: PPJW 0 X Pelágikus soksertéjű gyűrűsférgek: Alamy Image ID: C 7 Y 01 R Csőférgek telepe: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Riftia_tube_worm_colony_Galapagos_2011. jpg Ghánai tengerpart: https: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Plastic_Pollution_in_Ghana. jpg Ámbrás cet gyomrában talált hulladék: https: //news. sky. com/story/whale-killed-by-29 kg-of-human-rubbish -in-stomach-11327737

Kapcsolódás a nemzeti alaptantervhez KÖRNYEZET ÉS ÉLŐVILÁG KAPCSOLATA, FENNTARTHATÓSÁG BOLYGÓNK ÉLŐVILÁGA: A földrészek, óceánok

Kapcsolódás a nemzeti alaptantervhez KÖRNYEZET ÉS ÉLŐVILÁG KAPCSOLATA, FENNTARTHATÓSÁG BOLYGÓNK ÉLŐVILÁGA: A földrészek, óceánok legjellegzetesebb növény és állatfajai A földi biomok ÉLETKÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA: A környezethez való alkalmazkodás Az életformák sokfélesége Az emberi közösség természeti környezetre gyakorolt hatása

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!