Az atombomba robbantsok ltal kivltott globlis klmavltozs PusksFarkas

Az atombomba robbantások által kiváltott globális klímaváltozás Puskás-Farkas Boglárka Környezettudomány MSc. 2013

Maghasadás Urán: ~140 -es és ~90 -es tömegszámú hasadványok 200 Me. V Láncreakció: Láncreakció amikor a további hasadást kiváltó neutronok száma nagyobb egynél, a keletkező neutronokból átlagosan 1 darab hasít atomerőmű Neutronnal kiváltott maghasadás Forrás: www. index. hu

Atombomba Szabályozatlan nukleáris reakció Hasadóanyag: legalább 85%-ban 235 U 35% hősugárzás, 50% nyomáshullám, 15% atomsugárzás, 1000 m sugarú körben mindent elolvaszt Az atombomba felépítése Forrás: www. vilaglex. hu

Kísérleti atomrobbantások (KAR) TÍPUSAI: 1) légköri KAR, a Föld felszínétől ~200 m magasságban 2) földalatti KAR ~ 200 m mélyen talán a legnehezebben ellenőrizhetőek, s melyek a különböző egyezmények aláírása után is sokáig folytatódtak 3) Földön kívüli, magas légköri KAR ~ 400 km magasan „kozmikus tesztek” („Starfish Prime”) 4) tengerszint alatti KAR ~ 600 m mélyen Első: 1946. július 26. 1962: „Fregatt Madár” - Közép-Csendes-óceáni Johnston korallzátonynál - USS Carbonero (SS-337) tengeralattjáróról Forrás: Muzsnay távcsővel megfigyelt atomkísérlet

1945. július 16. USA, New Mexico 1946. augusztus 6. USA, Hiroshima „Trinity” bomba, 300 m átmérőjű kráter „Little Boy” bomba 1946. augusztus 9. USA, Nagasaki 1949. augusztus 29. Szovjetunió „Fat Man” bomba Semipalatinsk, Kazakhstan

Évszámok 1952: Egyesült Királyság 1960: Franciaország 1964: Kína 1990 -es évek: India és Pakisztán + USA (1951) és Szovjetunió (1953) hidrogénbomba kísérletei 1958. november – 1961. szeptember: USA, EK, Szovjetunió felfüggesztette az atomrobbantásokat 1963: Részleges Atomsorompó Egyezmény: USA, Egyesült Királyság, Szovjetunió Franciaország 1974 -ig Kína 1980 -ig 1968: Atomsorompó Egyezmény: Nagy-Britannia, USA, Kína, Franciaország, Szovjetunió (1970 -ig 187 ország) 1996 óta: teljes körű atomcsend-egyezmény (166 ország)

Az atomrobbantások száma és erőssége 1945 -1980 között: 423 légköri atomkísérlet, ebből 46% USA, 33% Szovjetunió 11% Franciaország, 5% Kína, 5% Anglia DE!! 2000< összesen Nagy erősségű kísérletek: 1954 – ’ 58 és 1961 – ‘ 62 1961. október: legerősebb robbantás – szovjet H-bomba (4000 -szer nagyobb erősségű, mint a hiroshimai atombomba) Légköri robbantások összes energiája: 545, 5 Mt ~36 ezer hiroshimai atombombával egyenértékű Ebből: 66% Szovjetunió 25% USA emberiség elpusztítása

Szén-dioxid koncentráció változása 1958 -2006 Forrás: Haszpra L. 2008: Egy adatsor, amely megváltoztatta a világot

Klimatológiai hatás - légköri áramlatok, klíma viharos időjárási jelenségek - XX. század: több adat, részletesebb vizsgálatok - 1945 -’ 80: csökkenés és stagnálás - 1980 -tól újabb hőmérsékletemelkedés (1905 – 1945 ~0, 5 o. C/10év) Forrás: Berényi Dénes (2011): „Hogyan állunk a klímaváltozással”, Természet Világa

Magyarázatok • Kezdetben: megbízhatatlan modellezés, ÜHG aeroszolok széntüzelés (SO 2, szulfát-aeroszol) Nap sugarainak visszaverése DE! Gázmosók alkalmazásával csökken a SO 2 kibocsátása ’ 90 -től hőmérsékletemelkedés figyelhető meg • Atomrobbantások: épp 1945 -’ 80 között - kezdetben: helyi légköri áramlatokra nincs hatásuk, globális éghajlatot nem befolyásolják - viharos időjárási jelenségek DE! A részecskék feljutnak a sztratoszférába kihullás hosszú életű radionuklidok: 14 C, 137 Cs, 90 Sr, 3 H - egykori kísérleti helyszíneknél magas sugárzási szint - ÉF és DF végbement kihullás aránya 3: 1

Forrás: Hironobu Hayakawa (1995): „A légköri nukleáris kísérletek következményei” - - 90 Sr éves kihullásának eloszlása földrajzi szélesség szerint legjelentősebb kihullás: ÉF ~63 ° körül erős radioaktív sugárzás: Franciaország, Németország, Olaszország, Kárpát-medence

KAR éghajlatra gyakorolt hatása - A helyi hőmérsékletemelkedés sokszor tűz kialakulásával jár és az ionizáció fokozódásával erőteljes felhő-, por(szénpor)-, permet- és aeroszol képződés megy végbe - Az apró anyagrészecskék a légkör magasabb rétegeibe kerülve szétterülnek, és képesek visszaverni a bolygónkra érkező napsugárzás jelentős részét. Ezzel egyrészt csökkentik a légkör átlátszóságát, másrészt a földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségét, mely hőmérsékletcsökkenést eredményez (nukleáris tél) - A KAR elmaradása hőmérsékletemelkedéssel jár: felfüggesztett atomrobbantások (1958. nov. – 1961. dec. ) ekkor emelkedni kezdett a légkör hőmérséklete - 1984 -1987 között jelentkező minimum részben a csernobili atomerőmű meghibásodásával, míg az 1991 és 1992 -es minimum a Fülöpszigeteken lévő Pinatubo vulkán kitörésével hozható kapcsolatba - Világóceánban hosszú távú folyamatok – évtizedekig lassítja a felmelegedést

Források • MUZSNAY CS. 2011: Az atombomba robbantások által kiváltott globális éghajlatváltozásról. – Műszaki Szemle 56. szám pp. 21 -28. • HASZPRA L. 2008: Egy adatsor, amely megváltoztatta a világot. – Magyar Tudomány 2008/11. szám 1359. p. • SZATMÁRY Z. – ASZÓDI A. 2005: Csernobil, tények, okok, hiedelmek. – Typotex Kiadó, Budapest • CZELNAI R. 2011: Meddig játsszuk még, hogy mindenki másról beszél? – Természet Világa, április, pp. 148 -152. • BERÉNYI D. 2011: Hogyan állunk a klímaváltozással – Természet Világa, március, p. 101 -104. • HIRONOBU H. 1995: A légköri nukleáris kísérletek következményei - Fizikai Szemle 95(6), p. 186 -189.

Köszönöm a figyelmet!