Az athni demokrcia intzmnyei s mkdse Az athni

Az athéni demokrácia intézményei és működése

Az athéni demokrácia kiépülése • Kr. e. 508. a kleiszthenészi alkotmány; • Kr. e. 492 -448. görög- perzsa háborúk; • Kr. e. 462 -404. az athéni demokrácia kora; - Kr. e. 462 -től mindenben a tanács (bulé), a népgyűlés (ekklészia) és a népbíróságok döntenek; Kr. e. 443 -429. Periklészt évről évre sztratégosszá választják Athén aranykora.

Az Attikai-félsziget és Athén

démosz (a görög ‚nép’ szóból): a görög társadalom legszélesebb rétege: ide tartoztak a kereskedők, hajósok, kikötői munkások, iparosok és a földművesek.

Athén társadalmi tagozódása a Kr. e. V. században Társadalmi réteg Teljes jogú polgárok A polgárok családtagjai Bevándorlók és családjuk Rabszolgák Összesen Száma (becslés) 43 000 Aránya kb. 14% 127 000 kb. 40% 29 000 kb. 10% 110 000 309 000 kb. 30% 100%

Az athéni társadalom és állam Periklész korában

A sorsológép és töredéke A bal felső lyukon keresztül fekete és fehér golyókat öntöttek a szerkezetbe. Az jelentette a polgár kisorsolását, ha az őt azonosító lapocskához fehér golyó gurult.

Athén rekonstrukciós rajza. A középső nagy tér a piac (1) (agóra), amely a kereskedelem és a közélet központja volt. Jobbra a fellegvár (2) (Akropolisz) magasodik. Templomaival és szentélyeivel a kultikus élet központja. Az Akropolisz alatt fekvő domb (3) (Pnüx) oldalában tanácskozott a népgyűlés.

Periklész „Periklész tekintélyének titka elismert erkölcsi és szellemi fölényében rejlett, továbbá abban, hogy a legteljesebb mértékben megvesztegethetetlennek bizonyult, s bár a tömeget szabadsága korlátozása nélkül kormányozta, nem a tömeg irányította őt, hanem inkább ő a tömeget. ” (Thuküdidész)

A demokrácia önképe „Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után […]. A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. ” (Thuküdidész)

Az athéni társadalom és állam Periklész korában

Cserépszavazás az agórán

„Minden egyes ember fogott egy cserépdarabot, és ráírta, hogy kit akar eltávolítani a polgárok közül, majd odavitte az agóra egy bizonyos helyére, amely korláttal volt körülkerítve. Az arkhónok először a cserepek mennyiségét számlálták össze, ha ugyanis hatezernél kevesebben voltak a szavazók, a cserépszavazás érvénytelennek számított. Azután külön rakták mindegyik nevet, és azt, akit a legtöbben írtak fel, tíz évre kiutasították, de úgy, hogy az illető megmaradt javai élvezetében. ” (Plutarkhosz)

A szavazáshoz használt cserepek

Periklész, a kultúra támogatója • Nagyszabású építkezések - Pheidiász: Parthenón, Athéné szobra • A dicső múlt - Hérodotosz: A görög- perzsa háború • Színház - Szophoklész: tragédiák • Filozófia - Anaxagorasz: végtelen sok anyagi összetevő, szellemi mozgató

Az Akropolisz

Periklész, a kultúra támogatója • Nagyszabású építkezések - Pheidiász: Parthenón, Athéné szobra • A dicső múlt - Hérodotosz: A görög- perzsa háború • Színház - Szophoklész: tragédiák • Filozófia - Anaxagorasz: végtelen sok anyagi összetevő, szellemi mozgató

Vázlat • • • Athén a perzsa háborúk után Athén társadalma Az athéni állam működése Periklész személye, politikája Sorsolás és cserépszavazás Athén aranykora