Az Aranybulla mozgalom s a magyar rendisg kialakulsa

Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása

II. András /Endre/ (1205 -35)

II. András uralkodása a földbirtokok eladományozása • belső viszály Imre (1196 -1204)↔András →a királyi földek nagy arányú csökkenése • hadjáratai (cél: támogatók szerzése) →a nagy adományok miatt a királyi haderő gyengül (1217 keresztes hadjárat, Halics felé, kunok ellen) • felesége: Gertrúd és családja ajándékai (1213 Bánk bán, Péter ispán merénylete ↔ Gertrúd) Katona József: Bánk bán → Erkel Ferenc (opera)

A birtokadományozások következményei • A királyi hatalom gyengül, a főurak erősöd. • a királyi vármegyerendszer válsága • A különféle hadjáratok folytatódnak • kieső bevételeket pótlására: → regálék növelése (adók, vámok-révek növelése) → rontja a pénzt (a kamara haszna növelése miatt) → a pénzváltás jövedelmét bérbe adja (zsidók)

A társadalmi változások az Árpád -korban A társadalmi változások ábrája XI. század XIII. eleje XIII. vége XV. század elők nemesek bárók vitézek serviensek nemesek várjobbágyok közrendűek polgárok hospesek jobbágyok rabszolgák

1222: Az Aranybulla • bulla: függőpecsétes oklevél • A birtokadományok miatt veszélybe került réteg éri el serviensek: ”király szolgái”, /várjobbágyok: várkatonaság serviensek várjobbágyok: • Főbb pontjai: (31 törvénycikk) – Adómentesség a servienseknek – A egész vármegyét tilos adományozni – Ellenállási záradék (király ellen való fellépés) – Bírói ítélet nélkül elítélni tilos – Csak az ország védelmére köteles hadba vonulni

AZ ARANYBULLA

Az aranybulla „az oklevél szabad kezet ad, az Istvántól nyert kiváltságosoknak” Főbb jogaik: (a szabadságjogok megerősítése) • Adómentesség • Hadmentesség • Ítélkezés • Ellenállás 1231 Az Aranybulla megújítása » bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga /csak a mindenkori esztergomi érsek léphet fel (+tized)/

Az egységes nemesség létrejötte • 1222: serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség • 1232: Kehidai oklevél: a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére: a megye keretein belül (nemesi vármegye kezdete) • 1267: IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is • 1351: Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét

A nemesi szabadság tényezői • • Nincs különbség vagyon vagy földbirtok alapján Nemes nem adózik Nemes a kardjával adózik: védi a hazát, ha támadnak Királyhoz fellebezhet peres ügyeiben Nemesnek lehet földbirtoka Vármegyében választhat és választható Törvényes ítélet nélkül nem lehet bezárni

A társadalmi változások az Árpád -korban A társadalmi változások ábrája XI. század XIII. eleje XIII. vége XV. század elők nemesek bárók vitézek serviensek nemesek várjobbágyok közrendűek polgárok hospesek jobbágyok rabszolgák

Az egységes jobbágyság létrejötte • A XIII. századra a volt rabszolgák és közrendű szabadok egységesedtek, földművelő paraszti csoporttá váltak • A nyugati hospesek legfontosabb kiváltsága a szabad költözési jog volt, ezt tekinti mintának mindenki

A jobbágyság kialakulásának folyamata • 1298: az jogok egységesítése megtörtént: minden parasztnak joga van a szabad költözéshez • Az 1349 -50 -es pestisjárvány idején ezt használta ki sok birtokos, meghalt jobbágyai helyére átcsábított adómentesség ígéretével parasztokat • 1351: Nagy Lajos rögzíti a kötelezettséget is: a jobbágyoknak mindenképpen fizetniük kell a kilenced adóját