Az anyag rszecski Tk 10 13 oldal Tk

Az anyag részecskéi Tk. : 10 -13. oldal + Tk. : 19. oldal első két bekezdése

Miből áll az anyag? n Kísérlet: hipermangán oldása vízben. n Tapasztalat: A hipermangán részecskéi kisebb részekre szakad, melyek lila színt adnak az oldatnak n ezek a szabad szemmel nem látható részecskék lassan mindenütt jelen vannak az oldatban n Következtetés: Az anyag részecskékből épül fel, melyek állandó mozgásban vannak.

A diffúzió n Az anyag részecskéinek külső behatás nélküli elkeveredő mozgását diffúziónak nevezzük.

Milyen részecskékből áll az anyag? n Az ókori görögök megfigyelték, hogy a fa égése során hamu keletkezik, melynek tömege kisebb, mint a fa tömege volt. Az égés során vízpára és gáz is keletkezik. n Így arra a következtetésre jutottak, hogy az anyag a négy őselemből épül fel. Tűz n Víz n Levegő n Föld n

Demokritosz (i. e. 460 -370) n Demokritosz nem értett egyet ezzel a filozofikus elmélettel. n Elméleti síkon arra a következtetésre jutott, hogy az anyag parányi tovább nem osztható részecskékből áll, melyeket atomosz = oszthatatlan szó után atomnak nevezett. n Feltevése szerint a kellemes ízű anyagoknak az atomjai simák, gömbölyűek. A keserű, undorító, csípős ízű anyagokat pedig szúrós, szögletes atomok alkotják. n Az atomok tehát minden anyagnál méretben és alakban is eltérnek egymástól.

Dalton (1766 - 1844) n A XIX. Század angol kémikusa. n Ebben az időben már kísérleteztek, pontos méréseket is végeztek. n Eredményei alapján arra a megállapításra jutott, hogy az anyag gömb alakú atomokból épül fel, melyek egymástól tömegükben és méretükben eltérnek.

A grafit vizsgálata A grafit törékeny, egy grafitkocka darabolása nem nehéz feladat. De vajon meddig lehet széttördelni? Dörzsmozsárban porítjuk. Finom szénszemcséket kapunk, melyeket szabad szemmel nem is tudunk elkülöníteni egymástól.

Kén vizsgálata n A kén porítása már kicsit nehezebb feladat n dörzsmozsárban finomszemcsés méret elérhető n Hevítése során előbb sárga, hígan folyós lesz, majd ragacsos, végül újra hígan folyóvá válik. n Következtetés: A szerkezetében kétszer történik változás.

A kémiai részecskék n Az anyagok fizikai módszerekkel tovább már nem bontható részecskéit kémiai részecskéknek nevezzük. n A kémiai részecskéknek három csoportját különböztetjük meg: Atom n Molekula n Ion ( erről a részecskéről később tanulunk) n

Az atom n Az anyag legkisebb egysége, mely kémiai módszerekkel tovább nem bontható. n Szabad szemmel nem látható. n Tömege rendkívül kicsi: egy sütőporos zacskónyi (12 g) szénben a mérések szerint 600 000 000 db szénatom van, így egyetlen szénatom tömege: 0, 0000000000002 g n Méretük hasonlóan kicsi: 1 cm-es szakaszon 100 millió atom férne el egymás mellett. Vagyis egy atom átmérője kb: 0, 00000001 mm

A molekula n Az atomok egymással kapcsolatot, ún. kémiai kötést hoznak létre. n A molekula olyan parányi részecske, mely meghatározott számú és minőségű atom kapcsolódásával jön létre.

A modell n Az atomok és a molekulák rendkívül kis mérete miatt megfoghatatlanok a számunkra. n Modellt alkottunk. n A modell a valóság kicsinyített vagy nagyított mása. n A kémiában a modelljeink néhány szempontot kiragadva, a valóságot erősen felnagyítva jelenítik meg az atomokat.

A modellek mérete és színe n Mivel az atomok méretükben - még erős nagyítás mellett is- alig térnek el egymástól színekkel jelöljük a különböző atomokat. A legfontosabbak: Fehér: hidrogén n Piros: oxigén n Kék: nitrogén n Sárga: kén n Fekete: szén n Lila: jód n Zöld: klór n

A kalotta-modell n Elsősorban molekulák modellezésére szolgál n Megmutatja a kapcsolódó atomok számát és minőségét. n Nem mutatja a kapcsolódás módját.

A gömb-, és pálcikamodell n Atomok, molekulák, kémiai kötések modellezésére szolgál n A kapcsolódó atomok száma és minősége mellett a kapcsolódás módja is látható. n Nem szemlélteti az atomok méretbeli különbségét.

Kristálymodellek