Az agy felptse s mkdse I Agyhlyagbl AZ
Az agy felépítése és működése I.
Agyhólyagból AZ AGY TAGOLÁSA: ELŐAGY - nagyagy - köztiagy – talamusz, hipotalamusz KÖZÉPAGY - középagy UTÓAGY - kisagy Agytörzs= - híd Középagy+ - nyúltvelő Híd+Nyúltvelő
Az agy fejlődése
Súlya: kb. 1/40 testsúly átlag: 1350 -1500 gr. (kefalizációs koefficiens) Max. 20 évesen. A kapcsolatok sokfélesége!!!
Keresztmetszeti képe Szürkeállomány kívül (átrendeződés az agytörzsben. 1/3 a felszínen, 2/3 a barázdákban+magok. Szürkeállomány több, mint a fehér.
Kapcsolat a perifériával 12 pár agyideg Az agyalapon lép ki Homloklebenytől a nyúltagy felé számozva Rostok sejttestjei az agytörzsben (valódi agyidegek!) I. Szaglóideg (nem valódi) II. Látóideg (nem valódi) III. -IV. -VI- Szemmozgató idegek VIII. Halló- és egyensúlyozó ideg X. Bolygó ideg
Valódi agyidegek rostjainak sejttestjei az agytörzsi magokban vannak (gerincvelő csigolyaközti dúc) Nem valódi: Agyvelőn kívül III. Közös szemmozgató IV. Sodor V. Háromosztatú VI. Távolító VII. Arc IX. nyelvgarat XI. Járulékos XII. Nyelv alatti
Vérellátása • 4 nagy artéria lép be a koponyába (2 nyaki verőér+2 gerincartéria) Ezek az agy alapon verőeres vérkör • 3 -3 végartéria ágazik ki belőle • Az agy O 2 fogyasztása a szervezetének 20%-a Idegsejtjei nem képesek O 2 -t, cukrok raktározni • 10 mp hiány – ájulás • Glükóz tartalék 2 percre elegendő – károsodás (a kéreg a legérzékenyebb) 4 -5 perc vérkeringés hiány=halál
Agykamrák – agyburkok (agyhártyák) Központi csatorna tágulatai
• Az agyfolyadék az agykamrákban szűrődik ki az artériákból, vénákba jut vissza (500 ml/nap) • Pókhálóhártya és lágy hártya között • Felszaporodása nyomásnövekedés gyerekben koponyacsontokat szétfeszíti vízfejűség • Funkció: -agy lebeg -mech. véd. -hőszab. -anyagcsere
Agy védelme: 1. Agyburkok 2. Vér-agy gát (endothel+gliasejtek) Vér összetétel nem azonos agyfolyadékéval (nincs fehérvérsejt, kórokozó, hormonok…) (Agyhártyagyulladás: fertőzés, magas láz, hányinger, fejfájás, tarkómerevség, eszméletvesztés…)
Az agy részei • • • 1. Nyúltagy, nyúltvelő 2. Híd 3. Középagy 4. Kisagy 5. Köztiagy 6. Nagyagy
Nyúltagy, nyúltvelő • IX. - XII. agyideg magvai • Hátul felszálló érzőpályák – kiemelkedés Elől leszálló mozgatópályák – kiemelkedés (piramis) – részben átkereszteződés is
• X. érző inf. – bélfal, tüdő feszülés, aortaív mech. , kémiai receptorai IX. érző inf. – fejverőér O 2 tartalma Nyúltvelő szövete érzékeli a vér CO 2 tartalmát • 1. Légzés elsődleges kp. -ja (ki-, belégzés) 2. Vérkeringés elsődleges kp. -ja (érszűkítő, ezt gátló kp. ) + ezzel véreloszlás szabályozás 3. Nyálkahártya reflexek (receptor ott van) – köhögés, tüsszentés, hányás 4. Tápcsatorna reflexek – harapás, nyelés, nyálelválasztás, rágás reflexeinek összerendezése
Híd • A kisagy két féltekéjét köti össze (híd) (Hátsó felszínét eltakarja a kisagy) • V. -VIII. agyideg magvai • 1. A nyúltvelő légző központjait felülszabályozza – összerendezi 2. A légzést az egyén nykh. reflexekkel összehangolja (köhögést a cukorka szopogatás, nyelés csillapítja) • IV. agykamra
Középagy • III. -IV. agyideg magvai – szemmozgatás • Érző információi: egyensúlyozás – belső fül izomorsók • 1. Rágás, szem pupillareflex kp. (III. ) 2. Az egyik leszálló mozgató pálya (extapiramidális) átkapcsoló állomása 3. Bonyolult testtartási reflexek (járás, futás) • Kisaggyal együtt dolgozik a nagyagy mozgatópályáinak pontos beállításában
Agytörzsi hálózatos állomány – Formatio reticularis Neuronhálózat idegrostokkal összekötve Sejtjei az agyidegek magvaiban vannak Azok aktivitása szétterjed az egész rendszeren Lassan lecseng Nincs közvetlen kapcsolata az agytörzsön áthaladó érző -, ill. mozgató pályákkal, de oldalágak ( un. kollaterálisok) révén kap információt és hasonló módon befolyásolja a pályákat. Összerendező, koordináló. • Állandó, enyhe, általános ingerlés kiváltja az izomzat tónusát, (+testtartás, járás, egyensúlyozás ) és az „agy tónusát”= ébrenlét! • • •
Kisagy felépítése Nyakszirtlebeny alatt Erősen barázdált felszínű 2 féltekéje között az un. vermis=féreg nevű terület Belül: a, szürkeállomány = kéreg (3 rétegű, jell. : Purkinje sejtek) + 4 pár un. mély kisagyi mag b, fehérállomány Egyéb jellegzetes sejtek: szemcsesejt, az un. arbor vitae csillagsejt, Golgi sejt) „az élet fája „ Afferens rostok: kúszórostok ráfonódnak a Purkinje Az agytörzshöz 6 rostköteggel sejtekre – un. kisagykarokkal (3 pár) ill. moharostokon át a legbelső szemcsesejtjeivel csatlakozik kapcsolódnak
Kisagy • Minden sejtje interneuron – sok milliárd • Információi: belső fül, szem, izom rec. , agytörzsi magok felől Mozgáskoordináció 1. Járás, testtartás, egyensúly biztosítása 2. Leszálló mozgatópályák összehangolása 3. Befolyásolja szemmozgásokat, beszéd izmait is 4. Izomtónus gátlás (mindent gátol, ami felborítaná az egyensúlyt) • 5. Célvezérelt mozgások sima lebonyolítása (alkohol) - végrehajtás közben korrekció - megfelelő erő beállítása (1 zsák toll vagy krumpli) • •
- Slides: 20