AZ AFZIK KSZTETTE SZAB LAURA MI AZ AFZIA

AZ AFÁZIÁK KÉSZÍTETTE: SZABÓ LAURA

MI AZ AFÁZIA? Az agyi területek sérülése következtében előálló nyelvi korlátozottságokat összefoglalóan afáziának nevezzük

BEVEZETÉS A fejezet két nagy részből áll • Problémák, hipotézisek, modellek • A modern afáziakutatás 19. századi előzményei • Az afáziák alapvető osztályai és jellegzetes nyelvi tünetei a beszédprodukcióban, a megértésben és a nyelvtani helyesség megítélésében • Agyi háttér • Módszertanok, elméletek, egyes modellek problémái stb. • Magyar adatok és esettanulmányok • Magyar anyanyelvű afáziás beszélők nyelvi teljesítményei • Afáziás nyelvi korlátozottságokat elemez és értelmez • Magyar hozzájárulások nemzetközi kutatásokban

PROBLÉMÁK, HIPOTÉZISEK, MODELLEK

A MAI MODELLEK ELŐZMÉNYEI Paul Broca • 1861 -ben a Francia Antropológiai Társaság előtt bemutatta egy betege agyát, akinek a jobb testfele bénult volt, és a tan-tan szó ismétlésén meg pár káromkodáson kívül mást nem volt képes mondani, viszont értette a hozzá intézett beszédet, intellektusa ép maradt • A homloklebeny harmadik agytekervénye hátulsó részén talált károsodást • Arra következtetett, hogy a beszéd kivitelező apparátusa az agy bal homloklebeny területének a második és harmadik homloki agytekervény hátsó harmadával van kapcsolatba → Broca area • Broca afázia → motoros jellegű afázia

A MAI MODELLEK ELŐZMÉNYEI Carl Wernicke • Olyan afáziás eseteket mutatott be, amelyeket a bal agyfélteke halántéklebenyét és a környező kérgi területeket ért sérülés következményeinek tulajdonított • Első két betege folyamatosan beszélt, viszont ez a beszéd sokszor nem volt értelmes, hanem olykor „halandzsára” emlékeztető volt • Hangalakilag hasonló szavakat mondtak az adott szóhoz képest, vagy fonetikailag hasonló neologizmusokat kreáltak • Wernicke szerint a halántéklebeny felső tekervénye normális működésekor a szavak hangalakját tárolja, sérülésekor azonban afázia jelentkezik → Wernicke area sérülése • Wernicke afázia → szenzoros jellegű afázia

A MAI MODELLEK ELŐZMÉNYEI Carl Wernicke • Más afáziatípusokat is leírt pl. a vezetéses afáziát → motoros és szenzoros beszédmező közötti kapcsolat sérülése • Összekötő kapcsolatok sérülése is afáziát okozhat

LEGFONTOSABB AFÁZIATÍPUSOK • Broca afázia • A beszédprodukció zavara, töredezett, lassú beszéd, szótalálási nehézségek, hiányzó ragok és toldalékok, monoton intonáció, viszonylag ép beszédértés • A beszédtervező és produkáló rendszer zavarai. • A sérült agyi terület: a homloklebeny (frontális lebeny) harmadik agytekervényének hátsó területei és a precentrális agytekervény ezzel szomszédos alsó területei.

LEGFONTOSABB AFÁZIATÍPUSOK • Wernicke afázia • a hangzó beszéd megértésének erős zavara, viszont folyamatos (fluens) beszéd, amely gyakran értelmetlen vagy halandzsaszerű szavakból áll • téves szóhelyettesítések, felcserélések, fonemikus, morfológiai és szemantikai jellegű téves cserék, parafáziák jellemzik • Szavak hangalakja elérhetetlenné válik, vagy részlegesen törlődik • A sérült agyi terület: a halántéklebeny (temporális lebeny) első agytekervényének hátsó területe és a szomszédos kérgi területek.

LEGFONTOSABB AFÁZIATÍPUSOK • Anómikus afázia • Vezetéses afázia • Képtelenség bizonyos szavak, főleg köznevek produkálására, értési problémákkal társulva. • Zavarok a mondatok, szavak megismétlésében és a fluens spontán beszédben • A szavak jelentésreprezentációja és hangalaki reprezentációja szétválik • Fonemikus parafáziák, téves fonémacserék. • A sérült agyterület: a halántéklebeny (temporális lebeny) hátulsó részének sérülései, a halántéklebeny, a parietális lebeny és az occipitális lebeny érintkező területei • A szavak hangalaki reprezentációjának és a beszédprodukáló mechanizmusnak a szétválása. • A sérült agyterület: a parietális (fali lebenyi) területeknek vagy a Wernicke-területet és a Broca-területet összekötő asszociatív pályák

LEGFONTOSABB AFÁZIATÍPUSOK • Transzkortikális motoros afázia • A Broca-afáziához hasonló beszéd, de jobb az artikuláció és viszonylag épen megőrzött a mondatmegismétlési képesség. • A szavak és mondatok jelentésreprezentációinak és a motoros beszédprodukáló rendszernek a szétválása • A sérült agyterület: a Broca-terület alatti fehér állomány • Transzkortikális szenzoros afázia • Zavarok a szavak megértésében, de viszonylag épen megőrzött mondatismétlési képesség. • A szavak jelentése nem aktiválható vagy zavarok vannak a szójelentések aktiválásában annak ellenére, hogy az elhangzó szavakat felismerik. • A sérült agyterület: a parietális (fali) lebeny és a halántéklebeny (temporális lebeny) átfedési területeinek, valamint ezen régiók alatti fehér állomány sérülése

LEGFONTOSABB AFÁZIATÍPUSOK • Globális afázia • Súlyos zavarok valamennyi nyelvi funkcióban, alig van vagy egyáltalán nincsen beszédprodukció, a beszédmegértés nagyon korlátozott. • A nyelvi produkáló és feldolgozó rendszer összeomlása. • A sérült agyterület: a Sylvius árok körüli asszociatív kérgi területek nagy kiterjedésű, összefüggő sérülése.

CT VIZSGÁLATOK Broca-afázia Wernicke-afázia Transzkortikális motoros afázia

Részlet a Grey’s Anatomy című sorozatból

A LOKALIZÁCIÓS ELMÉLETEK PROBLÉMÁI • Alapprobléma → olyan összetett működést, mint a nyelv használata, beszéd kivitelezése és megértése nehéz lokalizálni egy-egy adott agyi területre → számos komponensnek kell együttműködnie az adott funkciók teljesítésére • Lurija → klinikai afázia 6 formája a beszédprodukció és beszédértés hierarchiájában: • az egyedi hangok artikulációjának zavara • a beszédmozgások motoros-szekvenciális szervezése sérül (Broca-afázia) • az akusztikus analízis károsodik a lexikai bemenetnél és az akusztikus szintézis károsodik a lexikai kimenetnél (Wernicke-afázia) • a középső halántéklebenyi sérülésnél a beszédhangok memóriabeli átmeneti tárolása károsodik (akusztikus amnézia) • a fali lebeny sérülés: a bonyolultabb nyelvtani szerkezetek megértése korlátozódik, a szerkezetek teljes interpretálása nem sikerül → szemantikus afázia • a homloklebeny sérülés: a kivitelező, végrehajtó funkciók korlátozódnak, mondat- és szövegprodukciós zavarok sorozata keletkezik → dinamikus afázia

A LOKALIZÁCIÓS ELMÉLETEK PROBLÉMÁI Jakobson • A gyermekek nyelvelsajátítási folyamata és az afáziában megfigyelhető nyelvi tudás részleges elvesztése közötti hasonlóságot tárgyalja → fonológiai megkülönböztető jegyek feltételezett hierarchiája → az afáziásoknál a leginkább jelölt szegmentumok vesznek el először, a gyerekek pedig ezeket tanulják meg utoljára → Regressziós Hipotézisek • Jakobson a nyelvnek nem-fonológiai komponenseire is alkalmazta →Valamely komponens, amely egy másik komponenshez képest másodlagosnak bizonyul, az a gyermekeknél később jelenik meg, az afáziásoknál pedig előbb vész el, mint az elsődleges komponens → a hipotézis ma is aktuális, de nem igazolt egyértelműen

A LOKALIZÁCIÓS ELMÉLETEK PROBLÉMÁI Jakobson • A nyelvészeti alapú, nyelvi rendszer mögöttes folyamataiból kiinduló modern neurolingvisztika egyik elindítója Az ép nyelvi rendszer alapelveinek korlátozódásának feltételezésével elemezte az afáziákat • Paradigmatikus szerveződés elve • A paradigmák orlátozódása a szenzoros dekódolás zavarához vezet, téves szelekciókban nyilvánul meg • A Wernicke area és a hátsó kérgi területek sérüléséhez kötődik • Szintagmatikus szerveződés elve • A szintagmatikus összekapcsolódás zavara motoros korlátozódást eredményez, téves, vagy hiányos kombinációkban nyilvánul meg • A homloklebeny területei, köztük a Broca area sérüléséhez kötődik

A LOKALIZÁCIÓS ELMÉLETEK PROBLÉMÁI Pinker • Kétutas hozzáférés modell, az elemek és kivételek paradigmatikus osztályaihoz és szabályaihoz való hozzáférés útjainak megkülönböztetésében • Pályáinak szétválása, disszociációja megmutatkozhat afáziás tünetekben

A LOKALIZÁCIÓS ELMÉLETEK PROBLÉMÁI Ullman • Procedurális/deklaratív emlékezeti rendszer modell • a homlokebenyi területekhez és a basalis ganglionokhoz társítható, procedurális emlékezeti rendszer kezeli a szabályalapú rendszereket, így a nyelvtanát • Az elülső kérgi területek sérülésekor ennek az emlékezeti rendszernek a korlátozódása az elülső területekhez köthető afáziák tüneteivel jár együtt • A halántéklebeny és a fali lebeny területeihez társítható deklaratív emlékezeti rendszer a nyelv lexikonát (szótárát) kezeli → sérüléskor korlátozódhat → afáziás tünetek • A rövid távú munkamemória olyan zavara, amelyet a kérgi területek károsodása vált ki, ugyancsak összefügghet az afáziás nyelvi tünetekkel → fonológiai emléknyomok megtartása ezekhez az areakhoz tartozik

A HOLISZTIKUS SAJÁTOSSÁG KÉRDÉSE • Kísérletek valószínűsítik, hogy a nyelvért felelős egyes agyterületeken belül, bizonyos mértékben holisztikus tulajdonságok is tapasztalhatóak • A holisztikus szemlélet szerint specifikus agyi központok helyett hierarchikusan szervezett rendszereket kell elképzelnünk • Az egymással összeköttetésben álló nyelvi központok egy komplex neuronhálózat részei → specializált nyelvi funkciót kezelő agyi terület károsodása érinti a kevésbé specializált részeket is • Adott agysérülés egyénenként eltérő nyelvi zavarokat okoz • Hasonló nyelvi zavar különböző agyterület sérülésekor is előállhat

A HOLISZTIKUS SAJÁTOSSÁG KÉRDÉSE • Valószínű, hogy a klasszikus lokalizációs elméletek csak részlegesen helyesek → a nyelvi funkciók fő típusai mutatnak lokalizálódást, de az nem világos mennyire lokalizált az összes funkció, valamint ez milyen mértékben változhat • Fontos, hogy a tudatos emberi viselkedés képességeit az afáziák kevésbé érintik → a betegek érzelmi viselkedésén, kritikai érzékén megmutatkozik az észlelt vagy észre sem vett nyelvi korlát, de viselkedésük kontrollált, az élethelyzeteknek megfelelő

A NYELVTANI ALAPÚ MAGYARÁZATOK ÉS A KAPACITÁSELMÉLETEK Nyelvtani alapú magyarázatokat tartalmazó elméletek • A nyelvtan egyes moduljainak, vagy szabálytípusának elvesztése/korlátozódása az afáziában Kapacitáselméletek • A nyelvtan és komponenseinek megfelelő tudása jelen van, de nem használható fel, mert az ezeket működtető emlékezeti rendszerek teljesítménye, kapacitása, műveleti sebessége lecsökkent és az egymásra épülő műveletek deszinkronizálódtak A KÉTFÉLE MAGYARÁZAT NEM ZÁRJA KI EGYMÁST!

A MONDATPRODUKCIÓ AGRAMMATIKUS ZAVARAINAK OSZTÁLYAI Három osztályt különböztet meg • Morfológiai zavarok • A nyelvtani morfológia elhagyása, néha szövegtöredékekkel való helyettesítés → zárt szóosztályú korlátozódás → nem feltétlenül az egész korlátozódik, csak bizonyos elemei • → nyitott szóosztályokat tartalmazó szótár viszonylag megőrzött • Megnevezéses feladatban • Broca afáziások → igék problémái • Anómiás beteg → főnevek problémái • Wernicke afáziások → igék problémái

A MONDATPRODUKCIÓ AGRAMMATIKUS ZAVARAINAK OSZTÁLYAI • Szerkezeti jelenségek • Az agrammatikus betegek a nyelvtani szerkezetek szűk körét alkalmazzák → kijelentő mondatok szokványos szórenddel → kevés bővítmény, ritka mondatbeágyazás • Beszéd lelassulása, töredezett volta • Általában a produkcióbeli agrammatizmussal hozzák összefüggésbe • Kb. 30 szavas beszédgyorsaság agrammatikus betegeknél → normál kontrollszemélyeknél 130 szó

A MONDATMEGÉRTÉS AGRAMMATIKUS ZAVARAI • Az agrammatizmus nem egyetlen korlátozottsági esetet jelent, hanem a nyelv szintaktikai és morfológiai eszköztárainak, illetve azok valamely részrendszerének korlátozott elérhetőségét, alkalmazhatatlanságát • Elsősorban a Broca-afáziásoknál vizsgálták • A tünetek személyenként változatosak • Jelentkezhetnek a mondatok megértésében vagy a mondatok produkálásában • Aszintaktikus értés → nem képes jól felhasználni a szintaktikai és a morfológiai információkat a mondat jelentésének pontos értésében • Agrammatikus betegek nehézségei különösen megfordítható mondatok megértésekor jelentkeznek → pl. a kutya kergeti a macskát

A MONDATMEGÉRTÉS AGRAMMATIKUS ZAVARAI • Nyelvi nehézség függ a megoldandó feladat jellegétől is • Linebarger és mts-i → agrammatikus afáziás személyek helyesen ítélik meg olyan mondatok helyességét, amelyeket ők maguk nem hibátlanul, vagy egyáltalán nem képesek produkálni, de a nyelvtani szabályosságukat, vagy szabálytalanságukat gyakran helyesen ítélik meg • A megértés és grammatikalitás közti teljesítménykülönbség két módon magyarázható • a megértési zavar nem a szerkezet feldolgozása során lép fel, hanem akkor, amikor a szerkezet reprezentációját le kell képezni a szemantikai reprezentációra • a nyelvi munkamemória korlátozott kapacitásának feltételezése → a mondatmegértés túlterhelheti a beteg feldolgozó memóriakapacitását, de az elemzést igénylő grammatikalitási ítéletre elegendő kapacitás marad

A MONDATMEGÉRTÉS AGRAMMATIKUS ZAVARAI • Számos kutató szerint afáziás betegek esetében a kapacitásbeli korlát nem általános érvényű, hanem inkább szerkezet analizálásra korlátozódik • a nyelvtani információknak a munkamemóriában való előhívása, aktivációja lassul le, vagy az analízis eredményei törlődnek túlságosan gyorsan a munkamemóriából, még azelőtt, hogy a szerkezeti és a lexikális információkat egymással integrálni lehetne

EKP-VIZSGÁLATOK • EKP → esemény kiváltotta agyi potenciál • A fejbőrön mért bioleketromos aktivitást vizsgálja • Kotz és Friederici (2003) → ép személyek és afáziások EKP-jának összevetése • Kok és mts-i (2006) → afáziás beszélők mondatprodukcióját elemezték; 9 holland anyanyelvű, agrammatikus afáziás mondatprodukciós teljesítményét vizsgálták, különös tekintettel a szórendi jelenségekre • A kutatások közös vonása → feltételezik, hogy az agyban a nyelvtan nem képez független rendszert, hanem olyan agyi feldolgozó/produkáló műveletrendszereken alapul, amelyeknek pszichofiziológiai korrelátumaik vannak

MAGYAR VIZSGÁLATOK

MONDATISMÉTLÉSI TESZTEK • Ezekben a tesztekben a vizsgálati személy magnóról vagy élőben hall egy mondatot és annyi a feladata, hogy ismételje meg azt, lehetőleg ugyanolyan formában, ahogy elhangzott • Általános tapasztalat, hogy az afáziások többsége próbálja feldolgozni a hallottakat, és a lehető legközelebb álló hangalakban kifejezni magát

MONDATISMÉTLÉSI TESZTEK • Vizsgálati személy → 64 éves, jobbkezes férfi, halánték- és fali lebeny sérülés, transzkortikális motoros afáziával V: Kérem, ismételje meg, amit hall. P: Jó. V: Mari tegnap moziba ment, ma pedig színházba. P: Fog menni… • Olyan szót ismétel amit nem is hallott → munkamemória korlátozottságra utal

A NYELVTAN ÉS A PERFORMANCIÁLIS KORLÁTOZOTTSÁGOT JAVÍTÓ STRATÉGIÁK KÖZÖTTI KAPCSOLAT • Vizsgálati személy → 63 éves, jobbkezes nő, kérgi sérülése hátsó homloklebenyi és fali kiterjetésű → thromboembólia; agrammatikus afázia, dominánsan Broca tünetek V: János Marinak küldött táviratot, Erzsi meg Péternek. P: Péternek küldött táviratot a Bözsi… meg a… Jánoska. • Válaszai jól mutatják, hogy afáziás korlátozottságát miképpen próbálja javítani az érintetlenül maradt és elérhető nyelvtani szabályok felhasználásával • Többféleképpen is megfordítja a célmondatok szórendjét → részben úgy, hogy a „végéről” ismétel, de nem az auditív emlékezeti tároló, hanem a mondatszerkezeti információk alapján • Az összetett célmondat elejét nem képes megismételni

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!