Az 1956 vi forradalom s szabadsgharc Az elzmnyek

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc

Az előzmények 1953 -ban meghalt Sztálin, és az új szovjet vezetés utasítására Rákosi lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Az új miniszterelnök a szövetkezetesítés ellenzése miatt 1949 -ben a pártvezetésből kizárt agrárszakember, Nagy Imre lett. Felszámolta az internálótáborokat, véget vetett az ÁVH önállóságának. A Petőfi Kör nagy társadalmi befolyásra tett szert. Az SZKP XX. kongresszusa 1956 februárjában elítélte a sztálinista diktatúrát. 1955 -ben a Szovjet Hadsereg kivonult Ausztria általa megszállt övezeteiből. Ennek következtében a magyarság azt remélte, hogy a magyar megszállt területekről is kivonul a Szovjet Hadsereg. 1956 júniusának végén lengyelországi munkásfelkelés tört ki. Rákosi Mátyás Sztálin

A forradalom Debrecenben Október 23 -án reggel debreceni diákok több ezres tömege gyűlt össze az egyetem előtt. A diákok innen jelszavakat skandálva és forradalmi dalokat énekelve, nyolcas sorokban a belvárosi pártszékházhoz vonultak, hogy az egyetemi ifjúság húsz pontos követelését kinyomtassák.

A budapesti forradalom 3 órakor Budapesten a Bem-szobor talapzatán állva Veres Péter, a 3 órakor Magyar Írók Szövetsége elnöke felolvasta a szervezet kiáltványát a tömegnek, a diákok pedig a tizenhat pontot. Ezután Zbigniew Herbert lengyel író is köszöntőt mondott, majd Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti Dalt. Valaki kivágta egy nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú címert, amit hamarosan minden zászlóval megtettek. 18 órára a Kossuth téren 200 000 ember gyűlt össze. Nagy Imre a Parlament ablakában reformokat ígért és hazatérésre szólította fel az embereket este 9 órakor. Nagy Imre Veres Péter

Katonailag változatos kép alakult ki, miután az Szovjet Hadsereg , , eljátszotta” az országból való kivonulását. Óbudán és Csepelen a nemzetőrök álltak ellen a szovjet támadóknak, Soroksárnál, a Jászberényi úton, a Kőbányai úton, a Csajkovszkij parknál pedig a hivatásos katonák kerültek szembe a szovjetekkel. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, a Budapest Rendőr Főkapitányságot és a rádiót. Az ellenállások összeomlása

A kiliáni felkelők „(Október 23 -án) este fél 10 -kor telefonált először Vörös főhadnagy kapuügyeletes a lakásomra, hogy az utcán zajongó tömeg be akar törni a laktanyába. Röviddel ezután Raffay főhadnagy telefonált, hogy már az utcán lövöldöznek is. A gépkocsit nem tudják utánam küldeni. Felhívtam Malétert a lakásán, aki közvetlen parancsnokom volt, és ezeket jelentettem Neki. Ő elküldte értem az Úri utcai riadó gépkocsit, mellyel Horváth alezredes (a helyettese) is jött és bementünk a laktanyába a munkásszálló felőli bejáraton. Akkor az udvarban már bent volt a különböző fegyverekkel hadonászó tömeg. ” „(Október 25 -én) 10 óra felé megérkezett maga Maléter 5 harckocsival. ” n Ezután már nem volt kérdés, hogy a magyar sereg kinek az oldalán áll. Csiba Lajos Naplójából

November 5 -i események November 5 -én a Kilián laktanya és Corvin közi harcosok elleni támadást visszaverte a magyarság. Kőbányán, Óbudán, a VIII. kerületben, a IX. kerületben, a Széna téren és a főpályaudvarokon az ellenállók szintén tartották magukat. A Szovjetunió által létrehozott Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Szolnokon megkezdte az új karhatalom megszervezését Kádár János irányításával. A legkitartóbb ellenálló magyarság Csepelen volt, ahol is november 11 -én omlott össze a fegyveres ellenállás.

Nők és gyerekek egyaránt kivették szerepüket a harcokból.

A Kossuth címeres zászló Ez a szovjet címer kivágása után volt országunk zászlaja és csak később lett rajt a Szent Korona.