Avargets vagy komposztls Az gets kros hatsa elssorban

Avarégetés vagy komposztálás?

Az égetés káros hatása elsősorban az elégtelen égés miatt keletkezik. Ennek okozója a kevés oxigén, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom. Az avar égetés során rengeteg káros anyag keletkezik: • Szén-monoxid Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét • Mikro részecskék (PM 10) a 10 mikrométernél kisebb, levegőben lebegő részecskék A legveszélyesebbek az ún. ultrafinom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt a véráramba jutnak és súlyos elváltozásokat okoznak Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok. Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás. • Szénhidrogének Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. • Nitrogén-oxidok Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre

• Metil-keton Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra. • Etil-benzol Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, májra és vesére, rákkeltő • Sztirén Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat • Fenol Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást. • Dibenzo-furán Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le. • Benz-a-pirén A Ba. P az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m 3. Az anyag emberi rákkeltő.

A Levegő munkacsoport 2015 -ben megmérte az avarégetés légszennyezését Gödön. A mérés rámutatott, hogy az avarégetés közel két és félszeresére emelte az ultrafinom részecskék számát a levegőben. Egy átlagos kupac avar elégetésével annyi mikrorészecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

Hazai szabályozás A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést. Mit tesznek az önkormányzatok? A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) 2017. évi felmérése szerint Pest megyében az alábbi 18 településen egész évben tilos az égetés: • • • Budakalász Budapest Csömör Göd Galgahévíz • • • Gyál Gyömrő Ipolydamásd Kóspallag Nagybörzsöny • • • Nagykovácsi Nagykőrös Pilisszántó Százhalombatta Tárnok • Törökbálint • Vácszentlászló • Vecsés

Hogyan szabaduljunk meg a keletkező zöldhulladéktól? Megoldás: komposztálás Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket a talajban lakó mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, a HUMUSSZÁ. MIT CSINÁL A HUMUSZ TALAJBAN? • Javítja a talajok szerkezetét • Tápanyagokat képes tárolni, folyamatos tápanyagfelvételt biztosít a növények számára • Jelentősen növeli a talajok vízmegkötő képességét • Jótékonyan befolyásolja a talajok hőgazdálkodását • Megköti a talajba kerülő méreganyagokat, növényvédőszereket • Növeli a talajban lakó élőlények aktivitását • Biztosítja a növények jó kondícióját, ezáltal csökkenti a növényvédelmi költségeket, sőt lehetővé teszi a vegyszermentes termesztést is.

Komposztálási anyagok: 1. Magas nitrogén tartalmú alapanyagok, a nedves, zöld lédús anyagok pl. fű, konyhai hulladék, zöld, leveles hulladékok, gyomok – könnyen lebomló anyagok ZÖLD ÖSSZETEVŐK 2. Gazdag széntartalmú alapanyagok, száraz, rostos, fás, pl. gallyak, szalma, forgács, vastagabb szárak – nehezebben bomló anyagok BARNA ÖSSZETEVŐK ZÖLD – Nitrogénben gazdag BARNA – Szénben gazdag

Mi kerülhet bele ? • • • • Zöldségek, szárak, levelek Gyümölcsök, héjak, magok Olajos magvak, csonthéjak Kávézacc, teafű, fűszer- és gyógynövény Tojáshéj, fahamu Vágott virág, szobanövény Natúr papír Haj, köröm, toll, szőr Növényevő állatok ürüléke Lomb, gally, sövénynyesedék, Levágott fű Faforgács, szalma, faapríték Dió levél is!

Mi nem kerülhet bele? • Hőkezelt ételmaradékok • Záptojás, húsevő állatok ürüléke • Állati tetemek • Festett, fehérített papírok • Gyógyszerek • Vegyszerek, gombaölőszerek, gyom- és rovarirtószerek

A komposzt tárolására használható edények Nem kell feltétlenül komposztáló edényt használnunk, a növényi maradványokat elteríthetjük az ágyásaink talaján, vagy pl. a leveleket simán otthagyhatjuk, ahová lehullottak, hiszen az eredeti helyükön, természetes úton is elkomposztálódnak és emellett élőhelyet/téli búvóhelyet teremtünk a kertünkben lakó kisállatoknak is.

A komposzt kezelése A komposztáló ládát a kert egy árnyékos helyén helyezzük el, és az alja érintkezzen a talajjal, hiszen így tudnak bejutni a komposztba a talajlakó szervezetek. • Tartsuk egyenletesen nedvesen a komposztot, takarjuk le a kiszáradás ellen vagy túl sok csapadék esetén • Forgassuk át – ezzel biztosítjuk a megfelelő oxigén ellátottságot az aerob folyamatokhoz.

Felhasználás előtt rostáljuk át a földszerű komposztot, a még le nem bomlott részeket keverjük a következő komposzt kupacunkba

Csömöri törekvések a hulladékmennyiség csökkentésére • Lakossági komposztláda akció (lakók oktatása: komposztálási tudnivalók, fenntartási kötelezettség) 2015 óta működik, idén a veszélyhelyzet alatt is megoldottuk • Alternatíva: zsákos zöldhulladék elszállítása (2014: Csötesz – teljes lakossági hulladékszállítás, 2015 -től biztosítjuk a zsákos zöldhulladék szállítást, 2017. májusától: Zöld Híd) • Intézmények ösztönzése a komposztálás alkalmazására, a komposzt felhasználására • Gyerekek oktatása a helyes hulladékgyűjtésről, komposztálás fontosságáról • Ágdaráló gép beszerzése – közterületen végzett faápolási munkák után a keletkezett gallyak ledarálása, minőségtől függően a darálék másodlagos felhasználása