AV AMENCA TARTS VELNK jtelepi Ksrleti Roma Program

„AV AMENCA” TARTS VELÜNK! Újtelepi Kísérleti Roma Program

Helyzet az észak-alföldi régióban I. Ø Az észak-alföldi régió területe hazánk területének 19, 1%-a; a magyarországi népesség 15, 3%-a, azaz 1, 56 millió fő (KSH, 2001) él itt. Ø A regisztrált munkanélküliek aránya (7, 8%) az országos átlag fölött van, a munkanélküliek jelentős százaléka pályakezdő. Ø Az egy főre jutó GDP tekintetében az észak-alföldi régió az országos átlag 63%os adatával utolsó a magyar régiók között. Ø A térség szintén az utolsó helyen áll a régiók között a 15 -64 éves kor közötti foglalkoztatottak arányát illetően (2003. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 47, 9%, HajdúBihar megye 53, 0%, Jász -Nagykun-Szolnok megye 54, 9% országos átlag 57, 0%).

Helyzet az észak-alföldi régióban II. Ø A vidéki régiók közül az Észak-alföldi régióban található a legtöbb fogyatékossággal élő ember. A 2001 - évi népszámlálás adatai szerint 92. 156 fő (1990 ben még 55 370 fő volt). Az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott a fogyatékos személyek száma. Ø A régió 59 városának egy része csak néhány falut vonz a középiskolai beiskolázást illetően, sőt egyes városok egy települést sem (például Hajdúböszörmény, Hajdúdorog). Ezek egy része olyan egykori mezőváros, amelynek szinte csak városi szomszédai vannak, így mintegy „leárnyékolják” egymás középfokú vonzását.

Helyzetértékelés A roma háztartásokban élők szociális helyzete és egészségi állapotának főbb jellemzői: A város hátrányos helyzetű társadalmi csoportjainak egyikét a romák jelentik. A vonatkozó jogszabályok miatt a romák számáról a városban nincsenek adatok, eltekintve egy, a kilencvenes évek közepétől való becsléstől, és a 2001 -es népszámlálás adataitól, mely szerint pl. a városban 458 roma él. A roma lakosság belső összetételére, a háztartások helyzetére, a szociális és az egészségügyi helyzetre vonatkozóan nincsenek adatok. A roma lakosság helyzetének megismerése érdekében teljes körű, valamennyi roma háztartást érintő kutatást szerveztünk. A rendelkezésre álló adatok és információk alapján csak feltételezni tudtuk, hogy a városban 300 -350 háztartásban mintegy 1400 roma él, akik a város lakosságának 8, 7 százalékát teszik ki.

Helyzetértékelés II. A háztartásfők életkori csoportok szerinti megoszlásában lényeges különbség érvényesül a roma és nem roma háztartásfők között. A roma háztartásfők több, mint fele 40 év alatti, ami csaknem kétszerese a városi mutatónak, miközben a 60 év felettiek megfelelő mutatója egyhatoda a városi mutatónak. A kutatás során megkeresett „nem roma” háztarások alacsony elemszáma miatt nem lehet statisztikai érvényességű következtetést megfogalmazni, ám e csoport mutatói sok szempontból „középen” állnak. Hasonló a helyzet a háztartásfők iskolai végzettsége esetében is.

Helyzetértékelés III. A városban élő roma felnőttek iskolai végzettsége megfelel a hazai roma népesség mutatóinak: nagyon magas az általános iskolát be nem fejezők, az idősebb korcsoportokban pedig az egy osztály sem végzettek aránya. Legtipikusabb az általános iskolai végzettség. Ezek az iskolázottsági mutatók jelentős mértékben magyarázzák a városban is a roma lakosság rossz foglalkoztatási mutatóit, ezzel összefüggésben pedig az alacsony jövedelmeket. A kutatás során megkérdezett háztartásfők iskolai végzettsége a roma háztartásfőkéhez áll közel, ami megmagyarázza a romákkal térben „együtt élő”, szegregált nem roma csoportok státuszának hasonló mutatóit.

Helyzetértékelés IV: A roma háztartásfők foglalkoztatottsága kevesebb, mint fele a megfelelő városi mutatónak. A regisztrált munkanélküliek arányában nincs lényeges eltérés, ám a nem regisztrált munkanélküliek esetében már komoly különbségeket tapasztalhatunk. Megfogalmazható, hogy a gazdasági aktivitás mutatói alapján a város roma és alacsony státuszú nem roma háztartásfői sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a város háztartásfőinek mintája.

Célok 1. Átfogó célok: A roma közösség szociális és gazdasági fejlődésének, valamint társadalmi integrációjának elősegítése. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeinek növelése ( szociális, egészségügyi, és közösségi szolgáltatások). A roma közösség identitás tudatának fejlesztése, amely mint döntő tényező, központi szerepet játszik az integrációs folyamatban.

A projekt pillérei, beavatkozási területek: A) I. alprogram Szolgáltatások: › › › Általános tanácsadás Egészségügyi segítségnyújtás, tanácsadás Jogi tanácsadás B) II. alprogram „Roma Népfőiskola” Komplex foglalkoztatási, képzési, pályaorientációs és szabadidős program Tanoda működtetése.

ALPROGRAMOK C) III. alprogram Klubfoglalkozások: Internet klub Álláskeresők klubja Csenki Sándor Hagyományőrző és Kulturális Klub

ALPROGRAMOK II D) IV. alprogram Szakmai tanulmányutak Dél-dunántúli tanulmányút. E) V. alprogram : Konzorcium alapítása Sárréti Településegyüttes Társuláson belül.

INTÉZKEDÉSEK Ø A tervezett intézkedések megfelelő alapot biztosítanak a fiataloknak, mely segíti a helyes identitástudat megőrzése mellett a szükséges szocializációs és integrációs törekvések megvalósítását: Ø Ø Ø Ø csökken a települési szegregáció mértéke Püspökladányban, növekszik az egyenlő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélye, csökken a munkanélküliség mértéke a romák körében, csökken a fiatalok között a bűnelkövetők száma, csökken a visszaesők száma, csökken a csellengők száma, növekszik a kultúra megbecsülése, a közösséghez tartozás, növekszik az érettségit adó intézményben továbbtanuló romák száma, Ø A fiatalok nem válnak bűnelkövetővé

Óvodaiskola Ø „A fejlődési folyamatosság figyelembevételével szervezett közoktatási forma, amelyben az óvodai nagycsoporttól felmenő rendszerben együtt dolgozik az óvónő és a tanítónő. Ø Kezdetben az óvodai életmódszervezés keretei szerint foglalkoznak a gyerekekkel, és a gyerekek fokozatosan lépnek át az iskolás munkaformákba. Ø Az átmenet segítése céljából a folyamatok tervezését, a nevelési, oktatási feladatok megvalósítását az óvópedagógushoz-tanítóhoz és a gyerekek egymáshoz való tartós kötődésével alapozza meg a pedagógus. Az óvodai élet nem olvad egybe az iskolaival, az első két osztály teremti meg a folyamatosságot. A tantárgyi felosztás az iskolai szakaszban általában a következő: óvó-tanító tanítja a matematikát és a készségtárgyakat, a tanító tanítja az írást-olvasást. ”

INTEGRÁLT ISKOLA Programjában és tevékenységében különböző képzési formákat megvalósító, a sajátos képzési igényű és hátrányos szociokulturális helyzetű tanulókat a többséghez tartozókkal együtt oktató-nevelő intézmény. Az iskolán belül megkülönböztethetünk programintegrációt és tanulóintegrációt. Bár e kettőnek nem kell feltétlenül együtt járnia, a tapasztalat szerint az innovációra való nyitottság miatt az integráló intézmények mindkettőt alkalmazzák. Az integrált oktatás-nevelés a pedagógusok módszertani eszköztárának fejlődésével, a tanulásszervezés technikáinak és az iskola, mint szervezet működésének átalakulásával, a tanár-diák interperszonális viszony megváltozásával párhuzamosan valósul meg.

VI. ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT A többször módosított közoktatási törvény szerint az általános művelődési központ (ÁMK) olyan többcélú intézmény, amely közoktatási feladatokat, valamint a kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok közül legalább egyet-egyet ellát. Ugyanitt egységes pedagógiai szakszolgálat is működhet. A feladatok ellátása szervezeti és szakmai értelemben önálló intézmény egységekben történik. Az ÁMK-k integratív intézmények, ahol különböző korosztályok számára, az óvodástól a felnőtt korosztályig széles tevékenységi kínálat található.

VII. TÁVOKTATÁS A távoktatás kifejezésben a tanulásnak, tanulásszervezésnek több fogalma kerül egymás mellé többek között a távtanulás, a nyitott tanulás és az e-learning. Az oktatás helyett a tanulás kerül a középpontba. Éppen ezért kötetlenebb, személyre szabottabb a legtöbb tanulási módnál. Az, hogy a tanár és a diák között esetenként nagy földrajzi távolság is van, csupán kísérőjelenség. A távoktatásban főszerepet játszik a motivált és önálló tanulás. Írott, hangzó és képi segédanyagok, önértékelő eszközök, számítógépes programok, tutori konzultációk támogatják.

VIII. Közösségi iskolák (community schools) A helyi társadalomba való ágyazódás elve sokféleképpen valósul meg a közösségi iskolákban. A közösségi iskolák közös elemei között megtaláljuk az intézményhasználat nyitottságát, laikusok fokozott részvételét az oktatási szolgáltatások alakításában. A közösségi iskolák gyakran külön projektek segítségével igyekeznek ösztönözni a helyi társadalom és az iskola kapcsolatának kiépülését. Ezt segíti a partnerségek kialakítása az iskola és a civil társadalom szereplői között, vagy olyan tevékenységek, mint az önkéntesek segítségével történő mentorálás vagy az iskola tanulói részvételének ösztönzése a helyi társadalmi és gazdasági életben, aminek pedagógiai értéket is tulajdonítanak (pl. intergenerációs tanulás). Tanoda

MENTORPROGRAM A mentorálás az oktatáson belül eltérő tevékenységeket takar attól függöen, hogy ki a mentor, és önkéntes, az iskolán kívül dolgozó mentorok segítik. A mentorálás az önkéntesek számára a tanulókkal meghatározott heti időtartamban (pl. 30– 60 perc) történő személyes foglalkozást jelenti; ez idő alatt az önkéntesek együtt olvasnak vagy csak beszélgetnek és játszanak a tanulókkal. Az önkéntes mentorrá válás feltételeit, a résztvevők körét feltételekhez (pl. büntetlen előélet) kötik, és feladataik minél jobb ellátására folyamatos képzéseken fejlesztik a mentorokat. Magyarországon civil szervezetek is foglalkoznak mentorprogramokkal, többek között a diákok közösségi életre és demokráciára nevelése témakörében. Útravaló

Törvény a körzetmódosításról A 2005. évi CXLVII. törvény 25 §/2/ bekezdése kötelezi az egyes fenntartót olyan körzet-módosítás elvégzésére a 2007 tanévtől kezdődően, amely esetben a hátrányos helyzetűek száma nem haladhatja meg a 25 %-ot egyetlen intézményben sem.

Köszönjük megtisztelő figyelmüket! ELÉRHETŐSÉGEINK: BALOGH GYULA TANÁR – ÉSZAK – ALFÖLDI RÉGIÓ KOORDINÁTOR (e-mail: gyulabalogh@freemail. hu, tel: 06/30 26128854 4173, Nagyrábé, Kistorony utca 23) BÍRÓ GYULA IGAZGATÓ – SZAKTANÁCSADÓ (e-mail: birogyula@freemail. hu, tel: 06/30 312 6206 4100, Berettyóújfalu, Tinódi u. 39)