Auschwitz Album Utaz killts Megrkezs A rmpa volt

Auschwitz Album - Utazó kiállítás -

Megérkezés „A rámpa volt az Auschwitzba érkező vonatok végállomása. Éjjel-nappal jöttek a vonatok, hol naponta egy, hol naponta öt. És jöttek a vonatok egyik a másik után, legalább kétszázat láttam a rámpáról, ahová be voltam osztva. A végén már teljesen elfásult az ember. És jöttek, jöttek az emberek szakadatlanul, a világ minden tájáról, és mind ugyanarra a helyre, és az előző transzportok sorsáról ugyanolyan tudatlanul. De én tudtam, hogy két óra múlva ennek a hatalmas embertömegnek a kilencven százaléka már el lesz gázosítva. ” (Rudolf Vrba)

Sorakozó „ - Férfiak balra! Nők jobbra! – parancsolta. Ezt a négy szót halkan, közönyösen, szenvtelenül mondta. Négy egyszerű, kurta szó. Mindamellett ez volt a pillanat, amikor elhagytam anyámat. Gondolkozni sem volt időm, máris apám kézszorítását éreztem. Magunkra maradtunk. ” (Elie Wiesel)

Szelekció „Nem tudtuk még melyik a jó irány, a bal vagy a jobb, melyik út vezet a táborba és melyik a krematóriumba, de én boldognak éreztem magam, mert apám mellett maradhattam. ” (Elie Wiesel)

Munkaképes férfiak „Sorba kellett állni, és ha valaki egy szót szólt, arra gumibottal 25 -öt vertek. Hajunkat levágták, egész testünket szőrtelenítették, ruháinkat elvették, csak a cipőink és a derékszíjunk maradhatott meg és csíkos heftlingruhát kaptunk. ” (R. B. beregszászi suszterinas)

Munkaképes nők „Meg akart ölelni, de visszahőköltem. Szép arca a kopasz koponya miatt tökéletesen megváltozott, vonásai élesebbek lettek, orra férfiasabbá vált. Hát csak a haj tette anyámat nőiessé? ” (Judit Magyar Isaacson)

Munkára alkalmatlanok „Ez az egész halálgépezet egyetlen elven alapult, azon, hogy az emberek meg ne sejtsék, hogy hova érkeztek, és hogy mi vár rájuk. Hogy minden pánik nélkül, szép rendben vonuljanak a gázkamrába. A pánik főleg a kisgyermekes anyák esetében volt veszélyes. Mindebből az következik, hogy a náciknak alapvető fontosságú volt, hogy senki se gyanítson semmit, még asz utolsó pillanatban sem. ” (Rudolf Vrba)

Kifosztás „Megint a bőség időszaka köszöntött a lágerre. Volt konzerv, gyümölcs, cipő, ruha, szép fehérnemű, pehelypaplan, szilvapálinka, no meg – ékszer. „Kanada”! Mit számított, hogy füstöltek a krematóriumok, hogy a holttestekkel teli gödrök emberzsírtól sisteregtek a tűzben. A tábor fellélegzett, mert a transzportokkal elfoglalt SSek most nem sokat törődtek a láger lakóival. Az aranyat lesték. ” (Wieslaw Kielar)