Artner Annamria MTA KRTK Vilggazdasgi Intzet 1 artner

Artner Annamária MTA KRTK Világgazdasági Intézet 1 artner. annamaria@krtk. mta. hu MTA KRTK Vándorszeminárium 2015. november 16. /30 A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK DIMENZIÓI ÉS OKAI

VÁZLAT Bevezetés – általános definíciók Egyenlőtlen fejlődés A felzárkózás általános feltétele, lehetősége a globalizációban A felzárkózási csapda Egyenlőtlenség és szegénység /30 Abszolút és relatív szegénység Egyenlőtlenség számokban Az egyenlőtlenség oka 2

DEFINÍCIÓK – EGYENLŐTLENSÉG, FEJLŐDÉS ÁLTALÁBAN Egyenlőtlenség = mennyiségek nem egyenlő eloszlása. Fejődés = minőségi változás A minőség is mennyiségekkel határozható meg. Folyománya: /30 A fejlődés leírható mennyiségek változásával A kívánatos mennyiségi csökkenés (pl. CO 2 -kibocsátás) leírható negatív növekedésként. 3

DEFINÍCIÓ – LEGFONTOSABB TÁRSADALMI-GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK: Jövedelmi Vagyoni /30 (tőkeellátottság) Versenyképességi (profitabilitás, ULC) Technológiai Intézményi („puha” kategória) Ezek jellemzik a világgazdaságot belső regionális, nemzeti, nagyrégiós és globális szinten valamint strukturálisan (a tőkén és munkán belül) is. 4

DEFINÍCIÓ – EGYENLŐ FEJLŐDÉS* /30 4 2 2 4 5 *Emlékeztető: a minőségi fejlődés is leírható mennyiségek változásával. A kívánatos mennyiségi csökkenés leírható negatív növekedésként.

KONKLÚZIÓ I. /30 6

DEFINÍCIÓ – EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS /30 7

AZ EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS (FELZÁRKÓZÁS) ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A VILÁGGAZDASÁGBAN Tartósan magas növekedési ráta. Ez belső felhalmozást feltételez. De az elmaradottság jellemzője a forráshiány → külső erőforrásra van szükség… /30 Innen ered a birodalomépítés (hódítás, integráció) történelmi törekvése (föld, nyersanyag, munkaerő megszerzése) FDI: belső felhalmozásra gyakorolt hatása kétséges (illékonyság, profitrepatriálás stb. ) A „technológiai képességfelhalmozás” nem elég: „a feljebb lépés az értékláncok periferikus szereplői számára nem biztosít olyan mértékű jövedelemtöbbletet, amely tőkefelhalmozást tesz lehetővé. … Ha nem kerül sor jelentős, fejlesztési célú állami beavatkozással megtámogatott mikroszintű tőkefelhalmozásra …, az értékláncokba integrálódó szereplők feljebb lépése … nem vezet felzárkózáshoz, a közepes jövedelmű országok csapdájából való kitöréshez. ” (Szalavetz, 2013) …és újraelosztásra (pl. fizetőképes kereslet, struktúrapolitika). 8

KONKLÚZIÓ II. Az „egyenlőtlen fejlődés” eredeti értelme: felzárkózás (helycsere). A felzárkózás speciális eset, feltételei vannak. Felzárkózás ← belső felhalmozás. /30 9

AZ EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS (FELZÁRKÓZÁS) TÖRTÉNELMILEG VÁLTOZÓ LEHETŐSÉGE A globalizáció előtt: Nemzetállamok /30 ereje, viszonylagos zártság, protekcionizmus stb. – belső tőkefelhalmozás lehetősége Pl. : Japán, Dél-Korea (+ USA-segítség), többi NICs, KEu A globalizáció: a nemzetgazdasági és nemzetközi folyamatok összefonódnak. Az „egyenlőtlen fejlődés” lehetősége ott, ahol a nemzetállam ereje megmarad – belső tőkefelhalmozás lehetősége politikai berendezkedés (É-Korea, Kína) és/vagy méret (BRIC) A globális tőkerendszerbe integrált gazdaságok esetében a globális tőkeciklusok hatása működik (intenzív – extenzív): a kevésbé fejlett országok GDP-je gyorsabban nő… …de ennek hasznát a globális tőke aratja le. 10

EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS A GLOBALIZÁCIÓBAN Tőkefelhalmozás a centrumban a perifériák bekapcsolásával: (pl. CEE 11 2002 -2012: GNI 2, 8%-a, 2008 -2012: 3, 6%-a) – a periférián felhalmozási lehetőség korlátozott, és egyre inkább az. Transzferárak Cserearányok Elavult technológiák kitelepítése a perifériára – a technológiai lemaradás rögzül. /30 Profitrepatriálás 11

/30 Audi Győr Audi Ingolstadt 12

FELZÁRKÓZÁSI CSAPDA Elmaradottság → 1. 3. /30 2. külső erőforrás bevonás → exportkényszer → struktúra konzerválódása (pl. Dutch-disease) állami újraelosztás → külső-belső egyensúlytalanság, eladósodás, külső függés a globális tőkerendszerbe integrált periféria erőforrás-kivonást szenved el. Feloldása: leszakadás a globális tőkerendszerről + tervszerűség + együttműködés hasonló országokkal (belső felhalmozás biztosítása) 13

KONKLÚZIÓ III. A globalizációban az egyenlőtlen fejlődés a centrum javára fordul – a fejlettek előnyét növeli: periférián folyó termelésből származó profit a centrum tőkefelhalmozását eredményezi. A globális tőkerendszerbe integrált perifériának nincs lehetősége a felhalmozásra/utolérésre. /30 A 14

EGYENLŐTLENSÉG – SZEGÉNYSÉG Különböző kérdések? V: van-e annál nagyobb egyenlőtlenség, mint hogy valaki szükséget szenved, a másik viszont nem, vagy, hogy valakinek nincs termelőeszköze (M), a másiknak pedig van (T)? (dummy-változó) /30 15

ABSZOLÚT SZEGÉNYSÉG – CSÖKKENŐ Néhány adat: 1, 9 $/nap: 987 millió fő Sebezhető foglalkoztatottak: 1, 44 milliárd fő Hiányos vagy semmilyen TB-ellátásban nem részesül: 73%* /30 Mérési problémák – az adatok kétségesek ↓ 16 * ILO, 2014, 200 ország alapján

PÉLDA I. ÉS II. Alultápláltak száma a Földön, FAO (a World Bank adatai alapján), „The state of food insecurity in the world” szerint: Szegénység a WB adatai alapján*: /30 17 * Chad, Ethiopia, The Gambia, Ghana, Guinea-Bissau, Malawi, Mali, Mozambique, Nepal, Niger, Rwanda, Sierra Leone, Tajikistan, Tanzania and Uganda

PÉLDA III. – DOLGOZÓ SZEGÉNYEK SZÁMA /30 18 ILO (2011): Working poverty in the world

PÉLDA IV. Az orosz minimálbér a létminimum 55, 3%-a, ami PPP-n napi 7 dollárnak felel meg!* Relatív szegénység /30 19 * http: //kprf. ru/pravda/issues/2015/109/article-52819/ és https: //www. quandl. com/data/ODA/RUS_PPPEX-Russia-Implied-PPP-Conversion-Rate. LCU-per-USD

RELATÍV SZEGÉNYSÉG Chen – Ravallion (2008 -2009): Abszolút szegények + az adott társadalomban szegények (mediánjövedelem 60%-a alatt) 2, 9 milliárd fő (200 millió a fejlettekben) és 1990 óta nőtt. /30 A relatív szegénység válság idején csökkenhet! Görögország 2014: 23% 2008 -as szintet véve 48 -50% 2009 -es szegénységi küszön 665 €* (nyugdíjak fele 500 €) 20 * PPP-n 18 $/nap

KONKLÚZIÓ IV. Globálisan az abszolút szegénység csökken, de… …az egyenlőtlenségek szempontjából fontosabb a relatív szegénység. A „relatív”-nak is van „abszolút” dimenziója: ki nem elégített (társadalmilag meghatározott) szükségletek. /30 21

EGYENLŐTLENSÉG SZÁMOKBAN Jövedelmi (ILO): Felső jövedelmi tized – jövedelmek 30 -40%-a, alsó jövedelmi tized – jövedelmek 2%-a Vagyoni (Oxfam): /30 80 (2013: 85!) leggazdagabb ember vagyona = a szegényebb 50% vagyona WB: 2030 -ig) az országok közötti jövedelemegyenlőtlenség csökkenni, az azokon belüli nőni fog → 22 Az alsó 40% jövedelmének alakulása. WB (2015) Ending Extreme Poverty and Sharing Prosperity. PRN/15/03

EGYENLŐTLENSÉG SZÁMOKBAN Termelőeszközökben: Nehéz /30 mérni, a TNC-k értékláncai a Vg. K 80%-át ellenőrzik (UNCTAD) TNC-k értékláncain belül a csak magasabb szint tud tőkét felhalmozni 23

A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA – ORSZÁGCSOPORTOK GDP/FŐ /30 24

A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA – ORSZÁGCSOPORTOK GDP/FŐ /30 25

A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA – ORSZÁGCSOPORTOK GDP/FŐ /30 26

A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA – ORSZÁGCSOPORTOK GDP/FŐ /30 27

AZ EGYENLŐTLENSÉGEK KAPCSOLATA A jövedelmi egyenlőtlenség oka és eredménye a vagyoni egyenlőtlenség. vagyon a jövedelem felhalmozásával keletkezik. A jövedelemszerző képességet a vagyon határozza meg. /30 A A jövedelmi (vagyoni) egyenlőtlenség technológiai (versenyképességi), intézményi egyenlőtlenséget szül. Előny- és vagyon-felhalmozás zajlik. 28

KONKLÚZIÓ V. Egyenlőtlenség és nélkülözés, gazdagság és szegénység összefügg. Az egyenlőtlenségek növekednek. Az egyenlőtlenség oka a (tőke-, tudás-, vagyon- stb. ) felhalmozás lehetőségének egyenlőtlensége. /30 Kezdeti előny: tulajdon → kumulatív előny 29

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET. /30 30