Arab tudomnyok Arab tudomnyok eredete Grg forrsok az

Arab tudományok

Arab tudományok eredete • Görög források az araboknál maradtak fent. Először szír, majd arab fordítások készültek. Európába a Cordobai kalifátuson keresztül jutottak el a görög művek. Cordobában három vallású egyetem működött. • Akárcsak a görögök, csillagászatban (és így trigonometriában) szexagezimális alakban írták a törteket. • Indiai és perzsa források, északnyugat India a muzulmán világ része. • Selyemúton keresztül érintkezés Kínával. • Iszlám előtti arab kultúra hatása (például az asztrológiában).

• Az arab világ egységet alkotott a tizenkettedik századik (nem politikailag értve). A különféle ismeretek gyorsan terjedtek, híres tudósok nemcsak Bagdadban és Damaszkuszban ügyködtek, hanem Kairóban, Cordobában és Rayy -ban (mai Teherán). • Az arabok eredetileg távolsági kereskedelemmel foglalkozó népek voltak.

Asztrológia • Ptolemaiosz Almagesztjét legalább ötször lefordították a 8. és 9. század során. Az első fordítás szír nyelven volt. Későbbiekben kommentárokat írtak hozzá, vitatkoztak vele. • Ptolemaisz féle precesszió hibáját felismerték, és egyik irányzat feltételezte a kilencedik égi szféra „remegését”, oszcilláló mozgását, hogy ezzel magyarázza a napéjegyenlőségek mozgását.

• Ibn al-Shatir modellje matematikailag azonos Copernicuséval, 150 évvel korábbról. De az arabok nem vezették be a Nap központú világképet. Máig kutatják, hogy ennek az arab iskolának volt-e hatása Copernicusra. • Sok csillagkatalógust és táblázatot dolgoztak ki. Zij-nek nevezett művek áttekintő csillagászati kézikönyvek voltak, a trigonometriai alapoktól kezdve a nap és holdfogyatkozásokig mindennel foglalkoztak.

Csillagvizsgálók • Csillagászati obszervatóriumokat építettek. Ezek több méteres íves lejtők voltak, amelyekkel pontosan mérni tudták a nap, vagy a csillagok szögét. • A 9. század elején al-Mamun kalifa építetett két obszervatóriumot, egyet Bagdadban és egyet Damaszkuszban és párhuzamos megfigyeléseket végeztek. • Egy éves megfigyelési programokat végeztek, a végén Zij-et írtak az eredményekről.

• Mekkában és Bagdadban egyszerre megmértek egy holdfogyatkozást, így megkapták Bagdad hosszúsági fokát. A szélességi fok triviálisan kiszámítható a nap felkelési szögéből. Erre azért volt szükség, hogy megállapítsák pontosan Mekka irányát. Ilyet később más nagyvárosokkal is elvégeztek.

Orvoslás • Koránban higiénia fontos szerepet tölt be. Naponta ötször (ima előtt) a fedetlen végtagokat megmossák (kezet, arcot, lábat), nemi aktus után fürdés, stb. • Fertőző betegségek karanténba helyezése. Korán felszólít arra, hogy ne menjen a hívő fertőzött helyre, és ha ott volt, ne fusson el onnan. • A próféta szerint „Minden betegségre megvan a megfelelő gyógyszer”, ez kellően optimista hátteret teremt az orvoslásnak, szemben sok más kultúrával.

• Kórházakat alapítottak a nagyobb városokban. Bagdadi kórház, a Bukhtishu a gyógyászat központja. • Több híres tudós orvosként praktizált, például al-Razi, vagy ibn-Sina (Avicenna, ahogy Európában ismerték)

al-Razi • Perzsa orvos, Rayyból származik. Bagdadba ment tanulni, mert nagyvárosban több esettel találkozik. Visszatért Rayyba az uralkodó kérésére királyi orvosnak, majd végül a bagdadi kórház vezetője lett. • Kritikai attitűddel áll az elődökhöz. Egy orvos ne fogadjon el nem ellenőrzött módszert. Esettanulmányokat írt az utókor számára, feljegyezve betegei nemét, korát, foglalkozását.

• „Aki a Régiek munkáit olvassa, az megkapja a munkájuk tapasztalatát, mintha ezer éven át kutatott volna”. Azonban kritikával is illette elődei munkáját. • Ugyanazon betegségben szenvedőket (agyhártyagyulladás) csoportokra szedte, és különféle gyógymódot alkalmazott rajtuk, így orvosi kísérletet végezve rajtuk.

Ibn Sina (Avicenna) • Orvos (lásd orvoslás óra) • Arisztotelésszel sokat foglalkozott, kommentálta. • Középkorban „a filozófus” Arisztotelészt jelentette, „a kommentátor” pedig Avicennát. • Tőle származik azon alkímiai elleni érvelés, amelyet a középkori Európában többen Arisztotelésznek tulajdonítottak, és nagy szerepe volt az alkímia vitában.

Optika • 9. században egyszerre fordítják a görög műveket és végzik a saját kutatásaikat. • Optika területei: perspektíva geomertriája, tükrökről visszaverődés vizsgálata, napfényt fókuszáló tükrök vizsgálata, atmoszférikus jelenségek (szivárvány) vizsgálata. A látás fiziológiája. • Euklídeszi optika, Alexandriai Herón műve, stb.

• Úgy gondolták (pl Euklidész), hogy a szemből egyenes sugarak indulnak ki, és amivel érintkeznek, azt látjuk. • Galen ezek a sugarak a lélekből indulnak, az agyból a pupillára idegeken át jut el. Az ember testrészének tekinthető. De ez a látó sugár csak más sugarak segítségével működik. • Ibn Luqa két ilyen sugarat sorol fel: a napsugarat és a tűzsugarat. Ezek nélkül nincs látás.