Antropolga IV rsz Az emberi ismeret Az ismeret

Antropológa IV. rész Az emberi ismeret

Az ismeret fontossága • Van-e kapcsolat a külvilág és a gondolat közt? (Mátrix) • Van-e lét, van-e igazság? - a lét önközlő - az ember képes a világ megértésére - az értelemnek célja van (önkibontakoztatás)

Az ismeret kialakulása • Intencionalitás - A-T viszonya - 1. és 2. differencia • Az emberi ismeret anyag feletti – Ez utal az ember lelki létére • Intencionalitás kétségbevonása – Az ismert velünk születik – Az ismeret csak a tapasztalásból származik

Absztrakció • Az emberi ismeret az elvonatkoztatásra épül • Elvonatkoztatás: lényeglátás (az ami) – Kitérő: nominalizmus (van-e általános? ) • Az ember egyszerre ismeri a világot és önmagát mint megismerő alanyiságot (láthatja-e a szem önmagát? )

Az ismeret szintjei • Az ismeret: a saját formának a külső formához való alakítása – Vegetatív: táplálkozás – Szenzomotorikus: ösztönös cselekvés – Intellektív: tudott tudás, célorientáció • Az ember különbözik az állattól: ismeri a lényeget a világban

A lényeg • Az állat ösztönösen cselekszik • A tehén füvet eszik • Az ember kérdéseket tesz fel (mi ez, miért, hogyan…) • Az ember rendszerez: közös nevet ad • Az ember túlemelkedik a létszükségletek szintjén

A megismerés lépései 1 • A megismerés néha csalóka (racionalizmus) Az érzékszervek tökéletlenek Honnan az igaz ismeret?

A megismerés lépései 2 Érzékelés Külső: érzékszervek (tapintás, hallás, látás, szaglás, ízlelés) Lehatároltak: min. – max. érték csak egy típusú jelet be: 10. 10 bit/s->100 inger

A megismerés lépései 3 • Érzékelés: – Belső Sensus communis Fantázia Memória Ösztön (felismerés) • Intellectus • -agens • -possibilis

Az ismeret tévútjai • Csak tapasztalat • Csak értelem: – Egy világszellem – Egy történeti szellem – Egy anyagi szellem-társadalom Az ember nem determinált: autonóm ismeret

Nyelv-kommunikáció • Az emberek értik egymást – azonos fogalmi struktúrák • Az ember az általánosat mondja ki • Az általános függetlenedik az anyagtól • Az értelmes közölhető