Anatmialettan 10 13 ra Ureczky Dra A lgzs

Anatómia-élettan 10 -13. óra Ureczky Dóra

A légzés és szervrendszere • Légzési gázok cseréje • Hőháztartás (hűtés) • Kiválasztó szerv funkció (bizonyos bomlástermékek kilégzéssel távozása)

Felső légút • Orrüreg • Garat • Gége(gégefedő nyeléskor lezárul, így a falat a nyelőcső felé megy) • Légcső (hangszalagok itt találhatók)

Alsó légút • • • Két főhörgő (jobb és bal tüdőfélbe vezetnek) Hörgő Kis hörgő Hörgőcskék Léghólyagocskák

- Garat: zsákszerű képződmény, összefüggésben van az orrüreggel és a szájüreggel. Lefele a nyelőcsőbe folytatódik. - Gége: alsó légutak kezdete, nyak területén, porcos. Fontos szerepe a légutak védelme. - Légcső: a gége folytatása, 10 -12 cm hosszú, C alakú porcok építik fel. - Hörgők: légcső alsó része kettéágazik 2 db főhörgőre, a főhörgők tovább ágaznak lebenyhörgőkre (jobboldalon 3, baloldalon 2 a szív miatt), amik szintén tovább ágaznak de már a tüdő területén szelvényhörgőkre (jobboldalon 10, baloldalon 9).

Léghólyagocskák • Szemmel alig látható • Rengeteg hajszálér található benne (aerob edzés hatására javulhat a hajszálér hálózat) • Léghólyagocskák összfelülete a legzőfelszín (légzőfelszín aerob edzés hatására nőhet)

Tüdő • Mellüregben helyezkedik el • Hasüregtől lapos rekeszizom választ el • Tüdő felszínét és a mellkas belső felületét a mellhártya két lemeze fedi, melyek egymáson elcsúsznak légzéskor

• Belégzés: aktív izommunka (belégzőizmok: külső bordaközi izom, rekeszizom) • Kilégzés: passzív izommunka (erőltetett kilégzésnél bordaközti izom, hasizom)

A légző szervrendszer alkalmazkodása a rendszeres edzésekhez • Aerob edzéssel fejleszthető • Szerkezeti változás: légzőhólyagok összfelületének növekedése • Hajszálerezettség fokozódása a léghólyagocskák falában • Légző izmok erősödése • Tüdő vitálkapacitásának növekedése

Légzés alatt bekövetkezett térfogat változás - nyugalmi térfogat 0, 5 liter (egy légvételkor ennyi levegőt lélegzünk be) - nyugalmi légzés szám 16 db/ perc - nyugalmi légzési perctérfogat 8 liter/perc 1. légzési levegő: 0, 5 liter 2. belégzési tartalék: 1, 5 -2 liter 3. kilégzési tartalék: 1 -1, 5 liter vitálkapacitás: 3, 5 -4 liter

Vitálkapacitás • Maximális belégzést követő, maximális kilégzési levegő mennyisége • Aerob edzéssel fejleszthető (több tízéves edzés során), de nagyban összefügg testalkattal is • Átlagos értéke 3, 0 -3, 5 l, nagy testű edzett sportolóknál akár 6, 0 -8, 0 literre is nőhet

SPIROGRÁFIA: VITÁLKAPACITÁS, MÉRÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A SPORTBAN SPIROGRÁFIA: légzésmérés, légzésfunkciók korszerű terheléses vizsgálata. Spirométerek lehetnek zárt és nyílt rendszerűek. Zárt rendszer: zárt térből lélegzik be, és oda lélegzik ki. Meghatározott idő alatti oxigénfogyásból következtetünk az energiatermelésre. Nyílt rendszer: külső levegőt lélegzik be, és készülékbe lélegzi ki. A kilégzett levegő mennyiség oxigén- és széndioxid tartalmát határozzuk meg. Ez az eljárás a terheléses gázanyagcsere vizsgálatokat is lehetővé tette.

LORENZ-INDEX: testmagasságra vonatkoztatott vitálkapacitás (vitálkapacitás ml/testmagasság cm) 4500/180=25 Vitálkapacitást befolyásolja: - légzőizmok fejlettsége - légző technika fejlettsége vízi sportoknál (úszás, evezés) a tempó befolyásolja a légzést, ezért a vízi sportoknál - főleg úszás – legnagyobb a vitálkapacitás. Az úszóknál a víz nyomását is le kell győzni

Gázcsere (külső lézés, O 2, CO 2) • Légző izmok segítségével a levegő a tüdőbe áramlik • Az oxigén a léghólyagok falán keresztül a léghólyagból a kisebb oxigénnyomású vér felé halad • Vérben a vörösvértestekbe lép, majd ott a hemoglobin molekulához kapcsolódik az oxigén • (jó légzési funkcióhoz jó keringési funkció kell, hogy társuljon ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson a szövetekhez)

GÁZCSERE (Belső légzés) hajszálerek és a szövetek közti folyadékok között a sejtekben és szövetekben történik a belső légzés Az erekbe a kapillárisokon keresztül jut be az oxigén és áramlik vissza a CO 2. A gázok szabadon áramlanak ezért a gázcsere passzív transzport (diffúzió)

VÉRGÁZOK SZÁLLÍTÁSA Vérgázok nyomása Alveoluáris vér Artériás vér Vénás vér O 2 100 Hgmm 95 Hgmm 40 Hgmm CO 2 40 Hgmm 46 Hgmm

O 2 szállítás alapvető tényezőjea vörösvérsejtek hemoglobin tartalma. Artériás vér O 2 telítettsége (szaturációja) 95% Vénás vér O 2 telítettsége (szaturációja) 75% Szaturáció = telítettség (hány hemoglobin molekula tartalmaz oxigént. Ha mind = 100%, ha egy sem = 0%) Terhelés hatására emelkedik a vér CO 2 -tartalma, savi irányba tolódik el a vér p. H-ja, és a hőmérséklet magasabb lesz. Hypoxiáról beszélünk: ha a szöveti oxigén ellátás nem kielégítő CO 2 szállítását több mechanizmus biztosítja. Bikarbonát formájában történik.

KÉMIAI LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS A légzésszabályozásban szerepet játszik a CO 2 többlet (elsődlegesen) és az oxigén hiánya (hypoxia) is. Ha a belégzett levegő CO 2 tartalma magas a légzési perctérfogat (nyugalmi 8 liter) megnő. CO 2 -nyomás fokozódása közvetlenül a vér útján serkenti a légzőközpont neuronjait. CO 2 emelkedése a vér vegyhatásában is szerepet játszik, a vér p. H értéke csökken és ez savi eltolódással jár. Minél kisebb a p. H változás annál jobb az edzettségi állapot. CO 2 nyomás növekedése mellett jön létre a hypoxia akkor jelentősebb lesz a légzésfokozódás.

A kiválasztás szervrendszere • Számos anyagcsere bomlástermék termelődik, mérgezési folyamatokat indítanak el, így eltávolításuk életfontosságú folyamat (légzéssel, emésztőrendszerrel és bőrön keresztül is távoznak bomlástermékek) • Vese a leghatékonyabb kiválasztórendszere a szervezetnek (vizeleten keresztül) • Vizelet mennyiségével a folyadékháztartást is szabályozza

A kiválasztó és vizeletelvezető rendszer felépítése A vizelet a vesékben termelődik, húgyvezetéken, húgyhólyagon, majd húgycsövön keresztül ürül Vesében: Hajszálérgomolyagok (glomerulusok) vannak, ezek falán keresztül keletkezik az elsődleges szürlet (napi 180 l) átszűrése a vese csatornarendszerébe Innen visszaszívódik a víz 99%-a, cukrok, sók

A vizelet • Átlagos mennyisége 1 -1, 5 l • Összetétele és mennyisége is egyénileg nagyon változó • Vizelet vizsgálatnál a jelen nem lévő anyagokat nézik, amik jelenléte betegségre utalhat • Nem lehet benne: vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke, cukor, fehérje, baktériumok, gombák, genny, kristályok

Vizeletvizsgálat a sportban • Egészségügyi vizsgálat-sportorvos • Doppingvizsgálat- doppingszer bomlástermékek keresése

A vizeletvizsgálat A fehérje, cukor, genny jelenlétét vizsgálja. Fehérje: nem lehet a vizeletben, de van kivétel: - fizikai terhelés után - hideg hatására - tartáshiba (gerincferdülés) - terhesség - serdülőkor ha nem kivételről van szó, akkor káros és ez vesebetegség. Cukor: nem lehet, ha van benne, akkor cukorbetegségről lehet szó, de cukorvizsgálatra van szükség. Genny: nem lehet, ha van benne az a húgy utak betegsége (felfázás következménye) Urobilinogén: van, a vizelet sárga színét adja, epe utakon keresztül jut a bélbe, bélből a vérbe. A máj egy részét visszaszívja, amit nem szív vissza az kiürül. Ha sok van a vizeletben az a máj működési zavarát jelenti. Láz esetén is nő a szint.

Az emésztőrendszer

Az emésztőrendszer • Tápanyagokat juttathatunk a szervezetbe • Emésztés után a vérkeringésbe kerül, felszívódnak • Bomlástermékek kiválasztása, kiürítése • Bélrendszerbe immunológiai anyag termelődik, test védekező mechanizmusa

Emésztés • Emésztésnek azt a kémiai sorozatot nevezzük, ami segítségével nagy molekulákból kisebbekre bomlanak • Emésztőnedvekben emésztőenzimek segítségével • Bél falán keresztül felszívódik a bélrendsezrből

Tápcsatorna felépítése Szájüreg (fogakkal darabolás, nyállal falat képződés) Garat Nyelőcső (perisztaltikus moszgás) Gyomorszáj Gyomor (1, 5 l-es térfogatú Vékonybél: patkóbél (30 -35 cm), éhbél(2 m), csípőbél (2 m) • Vastagbél (2 -2, 5 m): , vakbél, felszálló vastagbél, harántvastagbél, leszálló vastagbél, szigmabél • Végbél • • •

Falszerkezetük - belül nyálkahártya, amiben mirigyek és hámsejtek találhatóak - kötőszövetes réteg - simaizom réteg (belső körkörös gyűrűszerű, külső hosszanti réteg) - kötőszövetes réteg - savós hártya

EMÉSZTÉS A SZÁLYÜREGBEN, RÁGÁS, NYELÉS I. felső szakasz: - szájüreg (fogak, nyelv, nyálmirigyek) - garat, -nyelőcső 1. Szájüreg: emésztőrendszer kezdeti szakasza, - mechanikai esemény (fogak, nyelv): a táplálék összerágása, falatformálás (nyelv és nyál segítségével) - kémiai esemény: emésztés megkezdése (amiláz enzim) csak szénhidrát (zsír, fehérje nem) szájüregből csak a nikotin és speciális gyógyszerek szívódnak fel, tápanyag nem

Valódi szájüregben találhatóak: - fogak (táplálék összerágása, felaprózása) - nyelv (falatformálás a nyál segítségével) - nyálmirigyek: váladékuk összessége a szájnyál (1 liter/nap) - több kisebb (járulékos nyálmirigy) elszórtan - 3 pár nagyobb

a: - fültőmirigy (hígabbamiláz: szénhidrát- (keményítő-) bontó enzim b: - állkapocs alatti mirigy (sűrűbb): mucin: nem emésztő enzim, falatformálásnál van szerepe (viszkozitást segíti) c: - nyelvalatti mirigy: kevert nyálmirigy de a nyákos mirigyek vannak túlsúlyban, kicsi, lapos, lebenykés mirigy (nyelv alatt) A nyálelválasztás szabályozása idegi, feltételes (táplálék megpillantására a nyálelválasztás beindul) és feltétlen. Falat képződik, mely a nyelés reflexfolyamata révén a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül.

2. Garat: zsákszerű képződmény, izmos falú gyűrű, összefüggésben van az orrüreggel és a szájüreggel. Lefele a nyelőcsőbe folytatódik. Mechanikai esemény: nyelés 3. Nyelőcső: a garatot a gyomorral köti össze, fala simaizomzatú, nyálkahártyája redőzött. Nyelőcsőben emésztés nincs. NYELÉS: mozgása a falatot perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) mozgással továbbítja. Ez a mozgás a nyelőcsőben kezdődik és végighalad az emésztőrendszeren. Szájüreg → torokszoros → garat (gégefedő lezárja a gégét, hogy a falat a garatba jusson) → nyelőcső → gyomor

A GYOMOR MŰKÖDÉSE II. középső szakasz: 1. Gyomor: az emésztőrendszer sajátos szakasza, hasüregben található, zsákszerűen tágul. Alakja görbe „J”. Átmenetet jelent a száj (táplálék felvevő) és vékonybél (táplálék feldolgozó) szakasz között. Nem életfontosságú szerv Jelentősége sokféle: - táplálékot raktározza (1 -2 óra) - emésztőnedveket termel (pepszin, kimozin, lipáz) - nyálkahártyája olyan faktort termel, ami B 12 vitamint (vérképzéshez kell) emészti

Működését a vegetatív idegrendszer szabályozza. - elsődleges feladata: a raktározás. A gyomor a tartalmát szakaszosan megőrzi, előemésztés után a táplálék porcionként továbbkerül a patkóbélbe (szakaszosan kiengedi a záróizmon, gyomorkapun keresztül) - másodlagos feladata: gyomornak az emésztésben játszott szerepe: a fehérjeemésztés megindítása.

Részei: - gyomorszáj - gyomorban legfelül a gyomor fenék (gyomor léghólyag) - gyomor test - gyomor kimenet legalul, gyűrűszerű záróizom zárja Gyomorfal szerkezete: belül a gyomor nyálkahártyája található, ami erősen redőzött. Gyomor jellegzetes mirigyei: - fősejtek: gyomornedv fehérjebontó anyagát termelik (pepszinogén enzimet) - fedősejtek: szabad sósavat a gyomorsavat választják ki - melléksejtek: védőanyagot termel

- mechanikai esemény: gyomor mozgásai: - perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) lefele lassú mozgás - keverő mozgás - hányás: a gyomor gyorsan összeszűkül, lefele gyors mozgás - kémiai esemény: a fehérjeemésztés megindítása (pepszin) csak fehérje emésztés (kimozin) tejet olvasztó enzim (amiláz) szájból, p. H > 4, 5 keményítőt → diszahariddá (lipáz) p. H > 5 jól emulgeált zsírokat, tejszín

Gyomornedv: 1, 5 -2 liter/nap Szabályozás: - részben idegi: paraszimpatikus ideg serkenti - részben kémiai: nem hormonális, csak a hormonhoz hasonló anyagok termelődnek Gyomorból felszívódnak: - alkohol - buborékos alkohol - bizonyos mérgek - táplálék nem

VÉKONYBÉL EMÉSZTŐNEDVEINEK ÖSSZETÉTELE II. középső szakasz: 2. Vékonybél: emésztőrendszer leghosszabb szakasza 6 -7 m hosszú. Lefutása közben szélesen kanyargó hurkokat képez. vékonybél részei: - Patkóbél, éhbél, csípőbél A megemésztett tápanyagok zöme a vékonybélből fel is szívódik (ezért az emésztés központi szerve). Mozgása: perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) Benne 3 emésztőnedv keveredik: - bélnedv - hasnyálmirigy - epe

BÉLNEDV Napi 10 liter emésztőnedvet termel, mindent bont. Fehérjebontó enzim: erepszin Szénhidrátbontó enzim: amiláz, diszaharidokat bontó enzimek: maltáz, laktáz, szacharáz Zsírbontó enzim: lipáz Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok: monoszaharidok

HASNYÁLMIRIGY Napi 1, 5 -2 liter termelődik. Szénhidrátot, zsírt és fehérjét is bontja. Fehérjebontó enzim: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz Szénhidrátbontó enzim: amiláz (azonos a nyálban lévő enzimmel, keményítőt és glikogént bont maltózra és gliceridekre) Zsírtbontó enzim: lipáz (zsírokat zsírsavakra és gliceridekre bontja) A pancreas-nedv mindhárom tápanyag lebontásához szükséges,

EPE MÁJ: a májsejtek folyamatosan termelik az epét, (az epe) nem emésztőnedv de oldja a zsírt. Szerepe: csökkentse a zsírok felületi feszültségét (szétszórja a zsírcseppeket, hogy a lipáz tudja bontani a zsírt)

VASTAGBÉL MŰKÖDÉSE III. alsó szakasz: 1. Vastagbél: emésztőrendszer utolsó szakasza, vékonybél közvetlen folytatása. Lefutása közben tágult csatornarészek találhatók. A béltartalom itt tartózkodik legtovább (10 -20 óra). Bélbolyhok: nincsenek, víz és ásványi sók szívódnak fel. Vitaminok szintézise itt zajlik le. A vastagbélben emésztés nincs. A tápanyag tovább nem bomlik, halad tovább és belőle víz és só szívódik fel, a nem emészthető béltartalom besűrűsödik, kialakul a széklet. Ha nem sűrűsödik be a vastagbél fala gyulladt, ekkor izotóniás oldatot kell adni. A vastagbél mozgásai: keverő és továbbító mozgások figyelhetők meg.

FELSZÍVÓDÁS Felszívódás: az emésztőcsatornában lebontott tápanyagoknak a véráramlásba illetve a nyirokkeringésbe kerülése. 1: a száj nyálkahártyáján keresztül csak bizonyos gyógyszerek szívódnak fel 2: a gyomorból való felszívódás sem jelentős, csak bizonyos mennyiségű szőlőcukor és alkohol szívódik fel 3: a vékonybél a megemésztett tápanyagok felszívódási helye 4: a vastagbél a só és a víz felszívódás helye

Közti anyagcsere: közti = felszívódástól a felhasználásig. A vékonybélből a felszívódott tápanyag a májba kerül, ott átalakul, vagy tárolódik és megy tovább. Felszívódás: a vékonybél fala bélbolyhokból áll (a felület ez által megnő). A bélbolyhok ostorszerűen mozognak. Bélbolyhok: a megemésztett tápanyagok építő egységei, ezeken keresztül szívódik fel Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok: monoszaharidok VÍZ és SÓ: felszívódása a vastagbélben passzív transzport formájában történik. (Passzív transzport fogalma: koncentráció kiegyenlítődés, energiát nem igényel).

EMÉSZTÉS ÉS FELSZÍVÓDÁS SPORTTEVÉKENYSÉG ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN Az emésztőrendszer (gyomor, vékonybél) terhelés alatt nem működik. A verseny előtti táplálkozásban megkülönböztetünk: - versenyt megelőző napokat és a verseny napját Versenyt megelőző napok: a szénhidrát raktárak feltöltése kap megfelelő hangsúlyt Verseny napja: verseny előtt nincs szükség evésre. A raktárak biztosítják a szükségletet. Az állóképességi sportágakban szükséges a táplálékfelvétel. Ajánlatos a fehérjeszegény étrend és a zsírok mellőzése. Csak szénhidrát dús ételek (verseny előtt 50 -70 gr), kis mennyiségű fehérjével, csaknem zsírmentesen. A táplálékfelvétel lehetőleg a verseny kezdete előtt 3 -4 órával érjen véget.

Verseny közbeni táplálékfelvétel: maratoni versenyszámokban elfogadott, de minél inkább sikerül ezt mérsékelni, annál kedvezőbb hatású az eredmény. Szénhidrátot, monoszaharidot 15 percenként 3 -5 gr, sportitalok. Verseny, mérkőzés után: egyből nem tudunk enni, folyadékot 2 -3 dl fogyasszunk. Ha megjön az étvágy (0, 5 -1 óra) ehetünk. Fontos a glikogénraktárak feltöltése. A túlzásoktól tartózkodni kell. 24 -28 órával a jól edzett versenyző testtömegét visszanyeri.

Tápanyagok • Kalorigén: fehérje, szénhidrát, zsír • Non kalorigén: víz, ásványi sók, vitaminok

Fehérjék • A fehérjék aminosavakból épülnek fel • szabályozó illetve strukturális feladatokat látnak el. • raktározódni nem képesek, Napi 3 -4 x fogyasszuk. • 1 g/kg, sportolóknak 1, 5 -2 g/kg • Jól összeállított étrenddel bevihető (tejtermékek, hús, hal, tojás), vagy fehérje táplálék kiegészítők segítségével • 4, 1 Kcal/g

Szénhidrátok • A legjobb energiaszolgáltatói szervezetünknek. • Az egyszerű cukrok (szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor) • összetett cukrok (keményítő, glikogén) • raktár: máj 120 g, izomzat 350 g • anaerob és aerob körülmények között is le tudnak bomlani az izomsejtekben • 4, 1 Kcal/g

Zsírok • • A zsírok jó energiaszolgáltatónak tekinthetők csak aerob körülmények 9. 3 Kcal/g Nagy raktár (több tíz kg)

Vitaminok • • • non kalorigének szervetlen molekulák fontos enzimek komponensek a szervezet előállítani őket nem képes, sportolók vitaminigénye megemelkedik

• Zsírban oldódó vitaminok: DEKA • Vízben oldódó vitaminok: C-vitamin, a B vitaminok(B 1, B 2, B 3, B 5, B 6, B 12) és a P vitamin

Ásványi sók • belső környezeti feltételek kialakításához nélkülözhetetlen. • kálium, nátrium, magnézium klór, kalcium, foszfor, kén, réz, vas, stb. • A sók a folyadékháztartásban is fontos szerepet játszanak • A sportolók elsősorban izzadással veszítik a sókat • Pótlása fontos (sportitalok)