ALTERNATV PEDAGGIK http feherkatalin hanoi hu feherkatalinupclive hu

ALTERNATÍV PEDAGÓGIÁK

http: //feherkatalin. hanoi. hu feherkatalin@upclive. hu

Követelmények • Az előadások látogatása • Írásbeli dolgozat elektronikus formában történő benyújtása. (6 -8 oldal) • A dolgozatokat a feherkatalin@chello. hu e-mail címre kell eljuttatni Határidő: 2009. május 5.

Az előadások témakörei Az alternatív pedagógia értelmezése Reformpedagógiák –alternatív pedagógiák A reformpedagógia történeti gyökerei, kialakulása A reformpedagógia fejlődésének első szakasza (1889 -1918) • • • New School Montessori Decroly Kerschensteiner Ferriére

A reformpedagógia fejlődésének második szakasza (1918 -1945) • • • A Waldorf pedagógia Freinet Parkhurst –Dalton Plan A Jena-Plan Ferriére A reformpedagógia fejlődése a világ országaiban A reformpedagógia Magyarországon Az alternatív iskolák megjelenése és fejlődése

Irodalom • Czike Bernadett (szerk. ): Fejezetek az alternatív nevelés gyakorlatából. Bp. 1997. • Horváth H. Attila (szerk. ): Süss fel nap! Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Soros Alapítvány, 1999. • Kereszty Zsuzsa (szerk. ) Több út. MKM - IFA, Bp. 1992. • Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Bp. 1996. • Németh András - Eberhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. • Trencsényi László: Reformpedagógiai olvasókönyv. Drámapedagógiai Társaság, Bp. 1993. • Trencsényi László: Az alternatív pedagógiák nyomában = Iskolakultúra, 1999. 5. sz. 92 -97. p.

Alapfogalmak Reformpedagógia Azok a XX. század húszas évéig létrehozott és legtöbbször napjainkban is működő tradicionális reformkoncepciók, amelyek következetesen megőrzik az alapítók pedagógiai felfogásának alapvető elemeit Alternatív pedagógia Nem követ konzekvensen egy-egy tradicionális irányzatot, hanem teljesen szabadon, alkotó módon alakítja ki a saját, a tömegiskolától gyakran szintén jelentős mértékben különböző pedagógiai arculatát

Az alternatív iskolák közös jellemzői • Sokféle elem keveredése • Két szempont szerint érdemes a jellemzőket összefoglalni: tanárszerep megváltozása és a gyerek személyiségének figyelembevétele • Jelentése 1989 előtt (elhatárolódás) és után (önmeghatározás)

Tanárszerep • Ismeretátadó helyett facilitátor • Nem előadó – döntő változás • A tanár a háttérben van, az alkotó folyamat résztvevője (kivételek)

A tanárszerep megváltozásának formai jegyei • • • A tér elrendezése A tanítás módszere, munkaformák A tanár személyisége iránti követelmények Az iskolai kommunikáció A tanár és a szülő közötti viszony és kommunikáció

A tanárszerep megváltozásának következményei • • A tanári tekintély A szabályok kialakítása Motiváció A gyerekek közötti kommunikáció és kapcsolat

A gyerek személyiségének fokozott figyelembevétele • • • Gyermekcentrikusság A tanulás öröme A verseny kizárása Személyre szóló értékelés Tanár felkészülése A tananyag Szabályok és rend A felvételi rendszer A vezetés

A reformpedagógia megjelenése és irányzatai

ELLEN KEY 1849 -1926 Műve: „A gyermek évszázada” ELLEN KEY (1900) – a reformpedagógia első fontos alapdokumentuma -Követeli az iskolarendszer radikális reformját -A gyermek fejlődési sajátosságaival összhangban álló nevelési módszereket

JOHN DEWEY 1859 -1952 Pedagógiai rendszere • A nevelés értelmezése Iskolamodellje: Termelés | Tudomány --ISKOLA -- Otthon | Természet Tanterve

MARIA MONTESSORI 1870 -1952 • 1899 - gyógypedagógiai intézet • 1907 - „casa dei bambini” • 1909 - „Módszerem könyve” • 1929 - Nemzetközi Montessori Szövetség

Pedagógiai -pszichológiai alapelvei • Hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni • Gyermekhez méretezett környezet • A nevelés alapelve: a gyermek aktivitása -lehetőség az érzékszervek fejlesztésére, az önálló tapasztalatszerzésre.

Módszerek - Eszközök • A napirend • Érzékszervi fejlesztő eszközök • Foglakozási formák • A Montessori intézetek belső világa • A tanítás tartalma

A Montessori pedagógia Magyarországon • 1912 - az első Montessori óvoda • Burchard-Bélaváry Erzsébet - 1927 -1944 - óvoda - 1928 -1941 - iskola 1933 - Magyar Montessori Egyesület

A WALDORF PEDAGÓGIA • A koncepció antropológiai alapjai - az antropozófia Az egyedfejlődés - 0 -7 év -a világ érzékszervi befogadása - 7 -14 év- engedelmes példakövetés - 14 -21 év- az autonóm ítéletalkotás kora - 21 -28 év a bölcsesség kora Rudolf Steiner 1861 -1925

A Waldorf iskolák • A Waldorf iskolák sajátosságai • Az epochális oktatás • Az euritmia • Waldorf iskolák Magyarországon 1926 -1932 Göllner Márta iskolája

JENA PLAN Osztályrendszer helyett - csoportok Alsósok: az 1 -3. iskolai év tanulói 7 -9 évesek Középső csoport a 4 -6. iskolai év tanulói 10 -12 évesek Felsősök csoportja a 6 -8. iskolai év tanulói 12 -14 évesek Petersen 1884 -1952 Ifjúsági csoport a 8 -10. iskolai év tanulói 14 -16 évesek

Művelődési alapformák • • Beszélgetés Játék Munka Ünnep

NEILL „SUMMERHILL” ISKOLÁJA • 1924 -1972 Leiston • Bentlakásos magánintézet – 5 -17 éves gyermekeknek • Az intézet napirendje és élete főbb elemek: - önkéntes részvétel - a tanulás alapja a felfedezés, a kísérlet, a játék - egyéni felelősség – - „liberális szabadságkoncepció” A 1883 -1973

OVIDE DECLORY PEDAGÓGIÁJA • • Művei Az érdeklődési központok A globalozációs módszer École de l’ Ermitage (1907) 1871 -1932

KERSCHENSTEINERB ÉS A MUNKAISKOLA Célja: A széles néptömegek számára szolgáló modern népiskola A „jó” állampolgár Nem a „magas kultúra” hanem a közös munka Az egyoldalú intellektualizmus helyett, cselekedtetés 1854 -1932

FREINET ÉS A „MODERN ISKOLA” • A munkaiskola nagy alakja • Élményekkel átszőtt tapasztalatok az iskolában • Nyomtatás- saját újság • Természetes kíváncsiság • Szabad önkifejezés

AMERIKAI REFORMPEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK Dewey alapján: • Helen Parkhurst – Dalton terv • Carleton Washburne – Winnetka terv • A progresszív nevelési társaság Helen Parkhurst Washburne

A hetvenes évek – az alternatív iskolák megjelenése Amerikában • Hatvanas évek vége- diáklázadások • Szociálpszichológiai, etikai-életviteli problémák sora – kitörési kísérletek • Az iskola konzervatív marad, nem tudja kezelni a problémákat • Új nézetek: az iskola lerombolja a tanulók kíváncsiságát, gondolkodási képességeit, nem tud kialakulni az autonóm személyiség

Az alternatív iskolák csoportosítása • Külföldi adaptációk – Waldorf, Freinet, Montessori, – Rogers, Jena-plan stb. • Hazai – Gáspár László – Szentlőrinc-i iskolakísérlet – Zsolnai József: ÉKP - Ny. IK (Törökbálint-Pápa) • Eklektikus – Újabb keletű, a kimeneti szabályozással is összefüggő változatok

EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON • Ranschburg Ágnes - Fehér J. András – Életfa - Jungiánus Alkotóiskola • Kotschy Andrásné - „Mustármag” ökumenikus keresztény óvoda és iskola • Gádor Anna – Rogers - Személyiségközpontú iskola • Vég Katalin – Burattinó Iskola

EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON • Natonek Gabriella - Lauder Javne zsidó közösségi iskola (óvoda és gimnázium) • Benda József - Humanisztikus Kooperatív Tanulásszervezési program • Winkler Márta - Kincskereső Iskola • Mátrai Zsuzsa - „Fifty-fifty” program • Horn György - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON • Hoffmann Rózsa - a Németh László Nyolcosztályos Gimnázium programja • Réz Gáborné - A nyolc és hatosztályos gimnázium koncepciója az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Tantervében • Győrik Edit - Belvárosi Tanoda