Alapoz gazdasgtan A gazdasg szerepli s kapcsolatrendszerk A

Alapozó gazdaságtan A gazdaság szereplői és kapcsolatrendszerük

A gazdaság szereplői A gazdasági folyamatoknak sok szereplője van, de képezhetők olyan fő csoportok, amelyek tagjai hozzávetőlegesen egyformán viselkednek, helyzetük hasonlít egymáshoz. A gazdaság szereplői: - Háztartások (H) - Vállalatok (vállalkozások) (V) - Állam (Á) - Külföld (K) 2

A gazdaság szereplői A makroökonómiában a gazdaság szereplőit gazdasági szektornak is nevezik. Egy gazdasági szektor azon gazdasági alanyok összessége, amelyek • hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, • azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel számolnak, és • mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak.

Makrogazdasági szereplők, a gazdasági szektorok Háztartás: Azon gazdasági szereplők összessége, amelyek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás. A háztartások szükségletkielégítésük érdekében jövedelmet szereznek, amit termelési tényezők szolgáltatása fejében kapnak. 2 része: – Magánháztartás: piacon szerzi be szükségletkielégítés javait – Nonprofit szervezet: magánháztartások közösségi fogyasztásának színtere, költségeihez a háztartás nem a piacon keresztül járul hozzá pl. egyház, egyesület, társadalmi szervezet stb.

Makrogazdasági szereplők, a gazdasági szektorok Vállalat: Azon gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából javakat termelnek, költségeiket pénzbevételből fedezik, céljuk a profitmaximalizálás. Megjegyzés: A háztartást és a vállalatot együttesen magánszektornak hívjuk.

Makrogazdasági szereplők, a gazdasági szektorok ÁLLAM (Költségvetési szféra): • közhatalmi tényező, az állam különböző szervezeteinek összessége (központi költségvetés, települési önkormányzat); • többféle nemzetgazdasági szintű célja, feladata van – gazdasági hatékonyság elősegítése; – a makroszintű egyensúly és stabilitás biztosítása; – társadalmi igazságosság és méltányosság érvényesítése • a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények jellemzően – nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, – kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételeikből fedezik. • A magánszektor és az állami szektor együttesen adja a belföldi szektort.

Makrogazdasági szereplők, a gazdasági szektorok Külföld: Mindazon természetes és jogi személyek, akik nem állandó lakói az országnak, ill. nem integrálódtak a gazdaság belső folyamataiba. • a nemzetgazdaság külső kapcsolatait testesíti meg, • gazdasági tevékenységük döntő részét nem az adott nemzetgazdaságban fejtik ki, de áru- és pénzkapcsolatban állnak az adott nemzetgazdaság szektoraival

Gazdasági jelenségek makroökonómiai csoportosítása Gazdasági folyamatok: (egységét gazdasági tranzakciónak nevezzük) Egy vizsgált időszak (ált 1 év) alatt megtermelt javak termelésével, felhasználásával, jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru és pénzmozgás Reálfolyamat: javak termelése, elosztása és felhasználása Jövedelemfolyamat: reálfolyamatokat kíséri, tulajdonképpen pénzmozgás, (időben és térben eltérhet a reálfolyamattól) Gazdasági erőforrások: Azon tényező, amelyeket a gazdálkodás során felhasználnak Eszközök (aktívák): erőforrások, annak megjelenési formája szerint Források (passzívák): erőforrások, annak finanszírozása szerint

Makrogazdaság piacai A gazdasági tranzakciók jelentős része a vegyes (modern) gazdaságokban a piacon keresztül megy végbe. Makrogazdaság piacai: • Árupiac • Tőkepiac • Munkapiac • Pénzpiac

Árupiac Egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca. Részei: – fogyasztási javak piaca – beruházási javak piaca Eladók: § vállalatok, § külföld, Vevők: § háztartások (elsősorban fogyasztási javak vásárlói) § vállalatok (elsősorban beruházási javak vásárlói) § állam § külföld

Tőkepiac A gazdasági szereplők megtakarításait (tőkekínálat) közvetíti főleg értékpapírok (kötvény, részvény) , valamint hitel formájában a megtakarítások felhasználói (tőkekereslet) felé. • A tőkepiac tranzakcióit a tőzsde, illetve a bankok bonyolítják főként. Tőkekínálat (megtakarítók/eladók): háztartás, vállalat, állam, külföld Tőkekereslet (vevők): háztartás, vállalat, állam, külföld Megjegyzés: A hitelt negatív megtakarításnak tekintjük. A tőkepiacon határozódik meg a kamat.

Munkapiac Az összes munkakínálat és munkakereslet találkozási helye. Munkakínálat (eladók): a háztartások Munkakereslet (vásárlók): a vállalatok, állam, külföld A munkapiacon határozódnak meg a munkabérek.

Pénzpiac A pénzpiac elsősorban a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolat formáját jelenti. • A pénzpiac funkciója, hogy egyensúlyba hozza a bankrendszer által teremtett pénzmennyiséget a gazdaság szereplői által igényelt pénzmennyiséggel. Pénzkínálat: Jegybank Pénzkereslet: gazdasági szereplők

Gazdasági ügylet típusai • Folyóügylet: Azon gazdasági folyamatok, amelyek nem érintik a gazdasági erőforrások állományát. • Felhalmozási ügylet: Azon gazdasági folyamatok, amelyek növelik, vagy csökkentik a gazdasági erőforrások állományát Felhalmozás: Olyan javak felhalmozása, amelyet egy adott időszak termeléséből ill. importjából arra fordítanak, hogy azokkal bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket.

Felhalmozás FELHALMOZÁS Bruttó beruházás Befektetett eszközök pótlása Befektetett eszközök bővítése (nettó beruházás) Készletfelhalmozás Inputkészlet (nyersanyag) Outputkészlet (késztermék)

Makrogazdasági körforgás Olyan rendszer, amely nyomon követi a reálfolyamatok során keletkezett jövedelmeket, azok elosztását és felhasználását ill. megteremti a kapcsolatot a reál- és jövedelmi folyamatok között.

A makrogazdasági körforgás Jellemzői: • Minden reálfolyamatot jövedelmi folyamat kísér pl. jövedelem keletkezése→javak előállítása ill. jövedelem felhasználása→végső fogyasztás • Jövedelemfolyamatok kettős jellegűek, → ha egyik jövedelemtulajdonos jövedelemhez jut, akkor a másik jövedelmet használ fel→következménye a kettős könyvvitel alkalmazása • Kimutathatóak a folyó ill. felhalmozási ügyletek is

A makrogazdasági körforgás Jövedelemfolyamatok szakaszai: 1. Jövedelmek keletkezése 2. Jövedelmek elsődleges elosztása→ disztribúció 3. Jövedelmek másodlagos elosztása→ redisztribúció 4. Rendelkezésre álló jövedelem felhasználása 5. Megtakarítások átcsoportosítása

A makrogazdasági körforgás Makrogazdasági körforgás modelljei: • csoportosítás szereplők száma szerint – 2, 3, v. 4 szereplős modell • csoportosítás ábrázolás módja szerint – egyenletrendszer – folyótétel számlás – társadalmi elszámolási mátrix

A makrogazdasági körforgás 2 szereplős modell: I Y ÁRUPIAC

Piaci egyensúlyok feltétele Árupiaci egyensúly: Y=C+I Tőkepiaci egyensúly: I=S

A makrogazdasági körforgás • 3 szereplős modell:

Piaci egyensúlyok feltétele Árupiaci egyensúly: Y=C+I Tőkepiaci egyensúly: I=S Állami költségvetés egyensúlya: TH+TV=TR+G+SÁ

Makrogazdasági körforgás folyamata 4 szereplő esetén • • • A vállalati szféra eladja minden termékét az árupiacon, amiért jövedelmet kap (Y) A háztartások a vállalattól munkabért kapnak (W) A vállalatok és a háztartások adót fizetnek az államnak (TH, TV) Az állam transzfereket nyújt a háztartásnak ill. a vállalatnak. (Tr. H, (Tr. V)) Az állam és a háztartás vásárolnak az árupiacon. (C, G) A megmaradt jövedelmüket a szereplők megtakarítják (ha S negatív, akkor hitel) A beruházásokat megtakarításokból finanszírozzák. A vállalat az exportért jövedelmet kap, míg az importért fizet. A külföld megtakarítását is a tőkeszámlán helyezi el.

A makrogazdasági körforgás • 4 szereplős modell:

A makrogazdaság alapegyenletei • Y=C+I+G+X-IM→az árupiacon az eladásból származó jövedelem megegyezik az árupiacon elköltött jövedelem nagyságával. • Másképp: árupiaci egyensúly esetén az árupiaci kereslet megegyezik a fogyasztási kereslet, beruházási kereslet, kormányzati vásárlások összegével, valamint a külföldi nettó kereslet összegével. • Másképp: Az egyenlet kifejezi a makrojövedelem forrásait, az újraelosztás előtti jövedelmeket és az árupiac mindenkori állapotát.

A makrogazdaság alapegyenletei • I=SH+ SV+ SÁ+ SK→az egyes szektorok megtakarításai a tőkepiacon a vállalatok beruházási keresletét adják. • Másképp: A makrogazdaság nettó beruházása utólagosan mindig megegyezik a megtakarítások összegével.

MAKROÖKONÓMIAI ALAPMENNYISÉGEK KIEGÉSZÍTÉS

Makroökonómiai alapmennyiségek • Kibocsátás (Q) quantity: A makrogazdaságban általában 1 év alatt létrehozott termékek és szolgáltatások összessége. • Jövedelem (Y) yield: Realizált kibocsátás, a termelési tényezők felhasználásával 1 év alatt előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások reálértéke.

Megjegyzés Ø a kibocsátás megegyezik a vállalati szektor által kínált jószágmennyiséggel, ill. gazdaság jövedelmének forrása a kibocsátás Ø Összkínálat =Kibocsátás=Jövedelem=Végső felhasználás = Összkereslet Ø Q=Y Ø az összes jövedelem meghatározható a gazdasági szereplők által kapott jövedelmeinek összegeként is Y=munkabérek+kamatok+járadékok+profitok+…

Makroökonómiai alapmennyiségek • Fogyasztás (C) consumption: A jövedelemnek az a része, amelyet szükségletek kielégítő árukra, szolgáltatásokra költenek el. • Megtakarítás (S) saving: A jövedelemnek fogyasztásra el nem költött része.

Makroökonómiai alapmennyiségek • Felhalmozás: Olyan javak felhalmozása, amelyet egy adott időszak termeléséből ill. importjából arra fordítanak, hogy azokkal bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket. • Bruttó beruházás: A felhalmozás része, amely az elhasznált tárgyi eszközök pótlására és a jövőbeni többletcélok eléréséhez szükséges bővítésre fordított tőkejavak vásárlását jelenti.

Makroökonómiai alapmennyiségek • Nettó beruházás (I) investment: A bruttó beruházás és a pótló beruházás különbsége, vagyis a bővítő beruházás. • Árszínvonal (P) price: A makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlaga, amely megmutatja mennyibe kerül a kibocsátás. tulajdonképpen egy elvont jószágegység ára (Egység/Ft)

Makroökonómiai alapmennyiségek • Pénz vásárlóereje 1/P: Egységnyi pénzből vásárolható elvont jószágmennyiség • Adó (T) tax: Olyan jövedelem, amelyet az állam törvények alapján és a törvényekben meghatározott módon saját gazdálkodásához a magánszférától ill. a külföldtől ellenszolgáltatás nélkül elvon. • Transzfer (Tr) transfer: Olyan, főleg szociális megfontolásból keletkező jövedelemáramlás, amely az államtól a magánszféra felé tart. (A transzfer negatív adó. )

Makroökonómiai alapmennyiségek • Rendelkezésre álló jövedelem (YDI) disposable yield: A gazdaságban a kibocsátás értékéből jövedelemként felhasználható összeg. • Kormányzati vásárlás (G) government: Olyan jövedelem-felhasználás, amelynek révén a kormányzat ill. az állami szervek termékeket és szolgáltatásokat rendelnek meg a magánszférától. Pl. autópálya, katonaság, rendőrség stb.

Makroökonómiai alapmennyiségek • Exportjövedelem (X) export: A hazai termékeknek a külföldi piacon kapott ellenértéke, amely a hazai gazdaság felé áramlik. • Importjövedelem (IM) import: A külföld hazai piacon realizált jövedelme, amely elhagyja a nemzetgazdaságot.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!