Alapoz gazdasgtan 7 Vllalkozsok mkdse II A vllalkozsok

Alapozó gazdaságtan 7. Vállalkozások működése II. A vállalkozások pénzügyi döntéseit megalapozó kalkulációk.

Pénzügyi döntések Befektetési Hosszú távú Befektetett eszközök Finanszírozási Saját tőke Hosszú lejáratú köt. Rövid távú Forgóeszközök Rövid lejáratú köt. Várható hozam és kockázat Vállalkozás piaci értéke Gazdasági és intézményi környezet

Pénzügyi döntések Befektetési Hosszú távú Befektetett eszközök Finanszírozási Saját tőke Hosszú lejáratú köt. Rövid távú Forgóeszközök Rövid lejáratú köt. Várható hozam és kockázat Vállalkozás piaci értéke Gazdasági és intézményi környezet

A pénzügyi döntések célja Ø Profit (nyereség) maximalizálása Ø Tulajdonosok (részvényesek) vagyonának maximalizása (!)

A reálfolyamatok és a pénzügyi folyamatok összefüggése Reálfolyamat Input Transzformáció Output Értékfolyamat Vételár Költség, Jövedelem-képződés Árbevétel Konkrét pénzmozgás Vállalat Kiadás Bevétel

Költségelemzés – költség vs. kiadás A költségek fogalma: • a termelési tényezők felhasználásához kapcsolódó, • pénzben kifejezhető áldozatokat jelent • valamilyen kibocsátási szint elérése érdekében. kiadás ≠ költség Kiadások, amelyek nem költségek: beruházási ráfordítások, szabad pénzeszközök befektetése, hitel törlesztés* * A hitelért fizetett kamat viszont költség! (Emlékeztető: részlet = törlesztés + kamat)… Költség, amely nem kiadás: értékcsökkenési leírás az elszámolás pillanatában még nem kiadás Megjegyzés: Árbevétel - kiadás = pénzáram (cash flow) 6

A költségek csoportosítása (Ugyanazon költséghalmaz - Több csoportképző ismérv) Csoportképző ismérvek: • Költségnemek szerint • Költséghely alapján • Elszámolhatóság módja szerint Jellemzően a mikroökonómiai, pénzügyi elemzésekben • • • Jellemzően a számvitel költségkategóriái Termelési szempontból: A termelés volumenével való összefüggés szerint (ld. : fedezeti pont) Pénzügyi (döntés) szempontból: pénzáramlás szerint Egyéb … 7

Költségcsoportosítás 1. : A. Költségnemek szerint: • anyagköltség (anyag, segédanyag, fogyóeszköz, energiafelhasználás) • bérköltség (az összes felhasznált élőmunka díja) • járulék (arányos a bérköltséggel) • értékcsökkenési leírás • egyéb költség B. Költséghelyek szerint (a felmerülés helye): Költséghely alatt a felmerülés helye értendő, ami általában területileg elhatárolt, felelős vezető irányítása alatt működő szervezeti egység.

Költségcsoportosítás 2. Elszámolhatóság módja szerint: A. Közvetlenül elszámolható költségek: felmerüléskor pontosan megállapítható, hogy melyik költségviselő vagy kalkulációs egység érdekében számolják el… • pl. nyersanyag, alkatrészek, félkész termék, teljesítmény és időbér, ill. azok járulékai és pótlékai, gyártási külön költség, esetenként amortizáció és bérleti díj) B. Közvetett (általános költségek): a felmerülés esetén nem, vagy nem pontosan határozható meg, hogy melyik költségviselőhöz kapcsolhatók • üzemi általános költség – amortizáció, karbantartás, fűtés, világítás, munkavédelem, termelésirányítás bérköltsége, ill. • vállalati általános költség – vállalatirányítás, raktározás, bankköltség, biztosítási díjak, kiállítások)

Költségcsoportosítás 3. Termelési volumennel való összefüggés szerint • Állandó (fix) költségek: amelyek meghatározott kapacitást feltételezve nem függnek a termelés, értékesítés mennyiségétől • Változó költségek: változnak a termelés illetve az értékesítés mennyiségének változásával együtt: o proporcionális v. arányosan változó: pl. anyagköltség, darabbér o degresszív: pl. gépkarbantartás, szállítás, anyagmozgatás o progresszív pl. túlóra A rövid távú összes költséget (jele TC) fix költségre (jele FC) és változó költségre (jele VC) lehet felosztani. TC = VC + FC Megjegyzés: állandó és változó költség elhatárolás a gyakorlatban nem egyszerű!

Költség-kategóriák 4. Átlag vs. Határköltség • Átlagköltség: a teljes költség és az output hányadosa: AC = TC / Q – Átlagos változó költség: – Átlagos fix költség: AVC = VC / Q AFC = FC /Q Az átlagköltség egyenlő az átlagos fix költség és az átlagos változó költség összegével: AC = AFC + AVC Az átlagköltség (AC) és az átlagos változó költség (AVC) görbék „U” alakúak, azaz egy bizonyos outputszintig negatív, majd ez után pozitív meredekségűek. • Határköltség: egységnyi többlettermelésre jutó többletráfordítás költsége. A „határ” kifejezés valaminek a növekményére, többletére, pótlólagos mennyiségére utal. A határköltség (marginal cost =MC)megmutatja, hegy egységnyi többlettermék előállítása mennyivel növeli a vállalat összes költségét. MC = költségváltozás / termelésváltozás

Fedezeti elv, fedezeti költségszámítás Fedezeti elv: abból indul ki, hogy a fix költségek pontosan nem oszthatók fel a termékek között. Fedezeti költségszámítás: Az árbevételnek és a változó költség különbözetének fedeznie kell legalább a fix költségeket, és némi nyereségre is fedezetet kell biztosítana. Ilyen értelemben a fix költségeket a nyereséggel együtt kell kezelni. A fedezeti költségszámítás másik megnevezése ár-költségfedezet-nyereség (ÁKFN) struktúra, vagy költség-volumeneredmény elemzés. Az ÁKFN struktúra elemzés egyik fő célkitűzése, hogy a termelt mennyiség megváltozásának az eredményre és a költségszerkezetre gyakorolt hatását kimutassa.

Fedezeti mennyiség kiszámítása: •

A fedezeti pont (fedezeti mennyiség) ábrázolása Bevétel, költségek Fedezeti pont Bevétel Teljes költség Termelési volumen

Fedezeti pont számítás alkalmazása a gyakorlatban • Beruházási projekt kockázatának elemzése során is alkalmazható módszer a fedezeti pont elemzés, némi korrekcióval. – A számviteli és a beruházások értékelésénél alkalmazott úgynevezett pénzügyi fedezeti pont számítás között alapvető különbség az, hogy a pénzügyekben fontos szerepet játszik a pénz időértékének figyelembevétele. • Az állandó költségek között szereplő amortizáció helyett a kezdeti tőkebefektetés évesített értéke (vagy más megfogalmazásban a „feláldozott hasznot”, azaz kamatot is tartalmazó értéke) szerepel, amelyhez akkor jutott volna a beruházó, ha nem tárgyi eszközbe hanem más dologba (bankbetétbe, vagy értékpapírba helyezte volna a pénzét. • A fedezeti pont elemzés többféle termék előállítása és szolgáltatás nyújtása esetén is alkalmazható! – Ezen esetekben a fedezeti mennyiség, a „darabszám" nem határozható meg, illetve nem értelmezhető. – Többféle termék előállítása és szolgáltatás esetekben a fedezeti pont eléréséhez szükséges árbevétel meghatározása a feladat. Alapvető kérdés tehát: mennyi árbevételt kell elérni ahhoz, hogy fedezze a költségeket?

Fedezeti pontot jelentő árbevétel meghatározása • • • Logikailag az árbevétel és a változó költségek különbségének éppen fedeznie kell az állandó költségeket: Árbevétel – változó költségek = állandó költségek A fedezeti pont (fedezeti érték) = Állandó költségek / (Árbevétel – Változó költségek) Eredményként megkapjuk, hogy a tervezett árbevétel hány százalékát kell elérni ahhoz, hogy fedezze a felmerülő változó költséget. A fedezeti pont eléréséhez szükséges árbevétel összegszerűen (forintban) is meghatározható: • A fedezeti árbevétel (Total Revenue) az egységár és a fedezeti mennyiség szorzata. TRf = p*Qf TRf = p* (FC/ p-v) TRf = FC/1 -(v/p) Fedezeti pont eléréséhez szükséges árbevétel = Állandó költség 1 - (termékegységre jutó változó költség/ egységár )

Fedezeti mennyiség, fedezeti pont eléréséhez szükséges árbevétel meghatározása Megjegyzés: Ez a kalkuláció – a korlátozó feltételek figyelembevételével - támpontul szolgálhat rövid távon azon árbevétel szint kijelöléséhez, amely mellett a vállalat már nem veszteséges (bár számviteli nyeresége sem keletkezik).

Korlátok a fedezeti pont számítás alkalmazása során: 1. Az ismertetett módszer – a vázolt formájában - azzal a feltételezéssel él, hogy az árbevétel és a költségek a kibocsátás függvényében lineárisan (arányosan) változnak. – A gyakorlatban általában a nagyobb kibocsátás esetén az eladási ár csökken, ennek következtében az árbevétel arányosnál mérsékeltebben nő – A változó költségek sem minden esetben változnak a kibocsátott (értékesített) mennyiséggel arányosan – előfordulnak a progresszíven és degresszíven változó költségek. 2. A fix költségek is csak meghatározott kapacitást feltételezve tekinthetők állandóaknak. (Ezért sokszor célszerű a nem lineáris összefüggések figyelembe vétele is. ) 18

Az eredmény értelmezése Az eredmény alakulására ható tényezők A bevételek és a ráfordítások különbségeként az üzleti (üzemi) eredményhez jutunk. A „hivatalos” eredmény-kimutatásnak többféle eredmény kategóriája van. (Ezért fontos, hogy különféle mutatók számítása, elemzések során jelezzük, hogy milyen eredményről van szó!) 19

A költségek további osztályozása –a profit értelmezéssel való összefüggés alapján A költségek a pénzáramlás (elszámolás) szerint: • Explicit (kinyilvánított) költségek: amelyek adott időszak folyamán az adott időszak termelésével kapcsolatban számlákon, pénzügyi átutalásokon kifejezett formában jelennek meg. • Implicit költségek (rejtett költségek): számlákon az adott időszakban nem jelennek meg, és pénzáramlással nem járnak A költségértelmezés elméleti alapja szerint: • Számviteli költségek: az adott évben felmerülő számvitelileg nyilvántartható folyó költségek: az explicit költségek és néhány belső kimutatás alapján elszámolt implicit költség (épületek, berendezések értékcsökkenése). • Gazdasági költség: az explicit és implicit ráfordítások összessége, azaz a számviteli költség és azon lehetőségek elvesztett hozama, amelyekről le kellett mondani az adott tevékenység érdekében.

Profitkategóriák: számviteli vs. Gazdasági profit Számviteli profit: a bevételek és a számviteli költségek különbsége, azaz a profit nagysága számviteli értelemben. Normálprofit: az adott gazdaságban bárki által szokásosan elérhető jövedelem (banki kamatok). Gazdasági profit: a számviteli profit és normál profit különbsége. Az átlagos bárki által elérhető (normál) profiton felüli rész. Gazdasági profitot akkor ér el a cég, ha a bevételei meghaladják a gazdasági költségeit. Alfred Marshall megfogalmazása [1890–ben ] (nem szó szerint): ami a nyereségből a tőke után járó, aktuális kamat levonása után megmarad.

Költség és profitkategóriák összefüggése, rendszerezése ÁRBEVÉTEL Számviteli költségek SZÁMVITELI PROFIT Explicit költségek Implicit költségek Pénzmozgással járó költségek Pénzmozgással nem járó költségek Elszámolható. Amortizáció El nem számolható NORMÁL PROFi. T Gazdasági költségek GAZDASÁGI PROFIT

Köszönöm a figyelmet!