ALAPJOGOK S EURPAI BNTETJOG ALAPJOGVDELEM FEJLDSE A BNTETJOGI
ALAPJOGOK ÉS EURÓPAI BÜNTETŐJOG ALAPJOGVÉDELEM FEJLŐDÉSE A BÜNTETŐJOGI INTEGRÁCIÓBAN
AZ ALAPJOGOK VÉDELMÉNEK KI/ALAKULÁSA 1. Nemzeti alkotmányok 2. ENSZ Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 3. ENSZ - Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1966 4. Regionális egyezmények – Afrikai kontinens, Amerikai kontinens 5. Regionális egyezmények – Európa 1. Európa Tanács - Emberi Jogok Európai Egyezménye 1950 2. Európai Unió – Európai Unió Alapjogi Chartája 2009 (hatály)
EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYE ÉS EJEB Egyéni panaszjog jelentősége és jelentése
EU - AZ UNIÓS ALAPJOGVÉDELEM KÉT LEHETSÉGES ÚTJA Az EU-ban érvényesülő alapjogok írott listájának hiánya… a) Csatlakozás az EJEE-hez 1. Európai Közösségként / Európai Unióként 2. Összes tagállam részese 3. EUSZ 6. cikk (2) bekezdés 4. 2014 – EUB: nem egyeztethető össze az uniós joggal b) saját alapjogi egyezmény !!!
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját 2000 -ben, Nizzában hirdette ki ünnepélyesen a Parlament, a Tanács és a Bizottság. Miután módosították, 2007 -ben újra kihirdették. Az ünnepélyes kihirdetés azonban nem tette jogilag kötelező erejűvé a Chartát. A Charta csak a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1 -jei elfogadása óta bír közvetlen hatállyal. Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése kijelenti, hogy „az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának [. . . ] szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések”. Ezért a Charta az elsődleges uniós joganyag részét képezi; ily módon a másodlagos uniós joganyag és a nemzeti intézkedések megfelelősége vizsgálatának egyik szempontjává vált. (http: //www. europarl. europa. eu/factsheets/hu/sheet/146/az-alapjogi-charta) „E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, újólag megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek. Ebben az összefüggésben a Charta értelmezése során az Unió és a tagállamok bíróságai kellően figyelembe veszik a Chartát megszövegező Konvent elnökségének irányítása alatt készített és az Európai Konvent elnökségének felelőssége mellett naprakésszé tett magyarázatokat. ” preambulum
ALAPJOGI CHARTA ALKALMAZÁSA I. 51. cikk Alkalmazási kör (1) E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Ennek megfelelően saját hatáskörükben és a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását. (2) Ez a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat. 53. cikk A védelem szintje E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió joga, a nemzetközi jog, a tagállamok alkotmányai, illetve az Unió vagy a tagállamok mindegyikének részességével kötött nemzetközi megállapodások, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény elismernek.
ALAPJOGI CHARTA ALKALMAZÁSA II. 52. cikk A jogok és elvek hatálya és értelmezése (1) Az e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja. (2) A Charta által elismert, a Szerződések egyes rendelkezéseiben szabályozott jogok csak az ott meghatározott feltételek és korlátozások mellett gyakorolhatók. (3) Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson. (4) Amennyiben e Charta a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból eredő alapvető jogokat ismer el, akkor ezeket a jogokat e hagyományokkal összhangban kell értelmezni. (5) Az ebben a Chartában foglalt, alapelveket megállapító rendelkezések a saját hatásköreik gyakorlása során az Unió intézményei, szervei és hivatalai által elfogadott jogalkotási és végrehajtási aktusok, illetve a tagállamok által elfogadott, az uniós jog végrehajtására irányuló jogi aktusok útján hajthatók végre. E rendelkezésekre bíróság előtt kizárólag az ilyen jogi aktusok értelmezése, illetve jogszerűségének megítélése tekintetében lehet hivatkozni. (6) A nemzeti jogszabályokat és gyakorlatot az ebben a Chartában meghatározottak szerint teljes mértékben figyelembe kell venni.
„A TAGÁLLAMOK ANNYIBAN, AMENNYIBEN AZ UNIÓ JOGÁT HAJTJÁK VÉGRE” C-617/10 Åklagaren v Hans Åkerberg Fransson (2013. február 26. ) A tagállami bíróságnak valamely nemzeti rendelkezés vagy intézkedés alapvető jogokkal való összeegyeztethetőségét kell vizsgálnia olyan helyzetben, amelyben a tagállamok eljárását nem teljes egészében az uniós jog határozza meg, ilyenkor is uniós jogot hajt végre a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében. EUB: „ilyenkor a nemzeti hatóságok és bíróságok jogosultak az alapvető jogok védelmével kapcsolatos nemzeti követelményeket alkalmazni, feltéve hogy e követelmények alkalmazása nem veszélyezteti a Charta által biztosított védelem szintjét, ahogyan azt a Bíróság értelmezte, valamint az uniós jog elsőbbségét, egységességét és tényleges érvényesülését. ”
ALAPJOGI CHARTA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A BÜNTETŐJOGHOZ Közvetett statikus – tagállami büntetőjogi jogalkotás „Közvetlen” dinamikus – igazságszolgáltat ási alapelvek (be + bv) harmonizált tényállások esetén Közvetlen statikus – uniós jogalkotásban (büntetőjogi normatartalom)
„KÖZVETETT” DINAMIKUS KAPCSOLAT A BÜNTETŐJOGBAN Tagállami büntetőeljárás - Uniós polgár az eljárásban (terhelt, sértett / tanú)? - Harmonizált tényállások - Tisztán nemzeti szituáció?
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI ALAPELVEK Tisztességes eljáráshoz való jog Alapjogi Charta [VI. cím 47. cikk] EJEE [6. cikk (1) ] Arányosság elve Alapjogi Charta [ VI. cím 49. cikk (3)] EJEE [ 7. cikk] A hatékony jogorvoslathoz való jog Alapjogi Charta [VI. cím. 47. cikk] EJEE [13. cikk] Ártatlanság vélelme Alapjogi Charta [VI. cím. 48. cikk] EJEE [ 6. cikk (2) (3)] Törvényesség elve Alapjogi Charta [VI. cím 49. cikk (1)-(2)] EJEE [7. cikk] Ne bis in idem elv Alapjogi Charta [ VI. cím 50. cikk] EJEE [7. kiegészítő jk. 4. cikk]
TOVÁBBI JOGESETEK • C 27/11. sz. ügy Anton Vinkov v Nachalnik Administrativno-nakazatelna deynost • C‑ 220/18. PPU. sz. ügy ML ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás • C‑ 216/18. PPU. sz. ügy LM ellen kibocsátott európai elfogatóparancsok végrehajtására irányuló eljárás
JELEN TANANYAG A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL. PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3. 4. 3 -16 -2016 -00014
- Slides: 13