ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTSOK JOGA IPARJOGVDELEM SZERZI JOG VZLAT

ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG

VÁZLAT 1. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA 2. SZERZŐI JOG 3. IPARJOGVÉDELEM 4. A SZELLEMI ALKOTÁSOK KÖZÖS VONÁSAI 5. AZ IPARJOGVÉDELEM ÉS SZERZŐI JOG ELTÉRŐ VONÁSAI

A szellemi alkotások jogának definíciója: A szellemi alkotások joga, a polgári jog viszonylag önálló területe, tárgyainak védelme személyes alkotó munkán alapul, és az alkotó tevékeny séget e téren hatékonyan ösztönzi. •

TERMINOLÓGIA A SZELLEMI ALKOTÁSOKRA GYAKRAN HASZNÁLJÁK A „TULAJDON TERMINOLÓGIÁT: NÉMET: GEISTIGES EIGENTUM ANGOL: INTELLECTUAL PROPERTY FRANCIA: PROPRIÉTÉ INTELLECTUEL

• szerzői jogot és az iparjogvédelmet egyaránt magába foglalja, • kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bíró. sajátos terület, • elvileg kizárólagos – azonban számos korlátozás alá eső – személyiségi és vagyoni jogokat biztosít a szellemi alkotások szerzői és jogosultjai részére. •

• a szerzői jog fogalma és tárgya A szerzői jog: a szellemi alkotások jogának elkülönült területe, amely • az irodalom, tudomány és művészetek területén, • egyéni, eredeti alkotások létrehozatalára ösztönzi a szerzőket, • védi a létrehozott alkotásaikat, továbbá a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit,

• egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők a felhasználók és a széles közönség érdekei között. Ide tartoznak nemcsak a hagyományos műfajok, mint zeneművek, irodalmi alko tások, hanem a szoftver és az adatbázisok is.

• Az iparjogvédelem definíciója és tárgya Az iparjogvédelema szellemi alkotások jogá nak elkülönült területe, amely komplex rend szert alkot; az iparjogvédelem az ipari tulajdon tárgyai vé- delmét valósítja meg; és a műszaki alkotá- sok létrehozásának ösztönzését, értékesítését szolgálja. Az iparjogvédelem tárgyát a jogi szabályozásból kiindulva határozhatjuk meg. A Ptk. 86. § értelmében az iparjogvédelem területére esnek : szabadalmak, know-how,

ipari minta (formatervezési minta), véd- jegyek, eredetmegjelölések és szárma- zási jelzések. • Az iparjogvédelem PUE-ben, és a WIPO Megállapodásban megjelölt tárgyai mellett, különösen fontos a know-how, amely a Ptk. 86. § (3) és (4) bekezdései szabályoznak Az iparjogvédelem tárgyai közé kell sorolni továbbá -- sem a Ptk. -ban, sem a PUE-ben,

sem a WIPO Megállapodásban a nem említett —az un. sui generis alkotásokat. E tárgyak speciális szabályozást igényelnek, új fogalmak bevezetését, új összefüggések megértését követelik meg. Sui generis alkotások közé sorolhatók: • • a félvezető áramkörök topográfiája, • az új növényfajták, • a biotechnológiai találmányok.

• A szellemi alkotások közös vonásai a szellemi alkotások közös vonásai 1. Mind az iparjogvédelmi tevékenység tár- gyai, mind a szerzői alkotások elvileg kizá- rólagos jogot biztosítanak a jogosult részé- re. Az iparjogvédelem tárgyait és a szerzői alkotásokat abszolút jellegű negatív tartal mú jogosultságok hatékonyan védik. • Minden harmadik személy egyaránt kötelezett e jogok tiszteletben tartására.

• Mind az iparjogvédelem tárgyait, mind a szerzői alkotásokat a kizárolagosság réven jogi monopólium védi. • E jogi monopóliumból elvileg gazdasá- gi monopólium építhető ki. Ebből követ kezik, hogy a szerzői alkotások, különö- sen pedig az iparjogvédelem tárgyai te kintetében versenyjogi korlátozások(kartell tilalom, erőfölénnyel való visszaélés tilal ma) alkalmazása is indokoltak lehetnek. •

• 2. Mind az iparjogvédelmet, mind a szerzői jogot egyaránt jellemzi a személyiségi jogok (pl. név jog) és vagyoni jogok (pl. a díjazásról szóló jog) megléte. 3. Mind az iparjogvédelem körébe tartozó tárgyak, mind a szerzői jogi alkotások oltalma időben és területileg korlátozott, továbbá a szellemi alkotások felhasználása terén mindkét vonatkozásban számos egyéb közérdekű korlátozás érvényesül,

• pl. előhasználat, kényszer engedély a szabadalmaknál, illetve szabad felhasználás (a szerzői alkotásoknál) 4. A szellemi alkotásoknak kiemelkedő a gazda- sági jelentősége, az ipari tulajdon tárgyainál el sősorban a szabadalmak és védjegyek vonat- kozásában, a szerzői alkotásoknál pedig főként az informatika, továbbá film, szoftver, valamint a hangfelvételben rögzített zene révén. Az ún. szerzői jogi iparból (szerzői alkotások díjazásából, készülékek CD és DVD lejátszó értékesítéséből, stb. ) a nemzeti jövedelem 5 -7

%-át kitevő jövedelem keletkezik. • 5. MINDKÉT TERÜLETEN KÜLÖNLEGESEN FONTOS SZEREP JUT A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK

Az iparjogvédelem és szerzői jog eltérő sajátosságai 1. Az iparjogvédelem területén a jogi oltalom elengedhetetlen feltétele a központi nyilván tartásba vétel, azaz a lajstromozás. A szerzői alkotások ezzel szemben automatikusan, létrehozásuk pillanatától, minden alakszerűség nélkül oltalomban részesülnek (az oltalom alakszerűtlen ségének elve). •

• 2. Az iparjogvédelem tárgyainál (szabadalmak, használati minták) az alkotással szembeni minőségi követelményt az újdonság, a szerzői alkotásoknál pedig az eredetiség és egyéni jelleg megkövetelése jelenti. 3. Az iparjogvédelem alkotásainál a szerző egyéni személyiség jegyei, tulajdonságai kevésbé játszanak fontos szerepet, vagy egyáltalán szóba sem jöhetnek, mint az árujelzőknél. A szerzői alkotások jobban

függnek az alkotó személyiségétől, azaz az adott szerzőtől elválaszthatatlanok. • Nemcsak a világirodalom remekei sorolhatók ide, pl. mint például Szent Ágoston vallomásai, hanem különösen a filmek, mint pl. Frederico Fellini, Országúton c. , vagy Pierre Broca, Cartouche c. filmje. • 4. Az iparjogvédelmi alkotások oltalmi ideje viszonylag rövid, 5, 10, illetve 20 év, kivételesen 25 év, és azt a bejelentés napjától számítják. A szerzői alkotások oltalmi ideje lényegesen hosszabb. Ezek általában a

• életében és halálát követően 70 évig részesülnek oltalomban. 5. Az iparjogvédelmi tárgyaknak behatárolt szá - mú fajtája létezik. Az iparjogvédelem minden tár gyát törvényi szabályozás jellemzi (Pl. a félvezető áramkörök topográfiáját szabályozza az 1991 évi XXXIX. Törvény). A szerzői alkotások szinte meg számolhatatlanok és lényegesen nagyobb fajtagazdagságot mutatnak (L. pl. képzőművészeti alkotások). Számos műfajuk nincs is a Szerzői Jogi Törvényben említve, így gobelinek, pamfletek, egyvelegek, karikatúrák, szlogenek, plakátok, kisplasztikák, domborművek

• 6. Az iparjogvédelem alkotásainál nincs szükség a közönséghez való eljuttatásra, ezzel szemben a szerzői művek közönséghez való eljuttatása elengedhetetlen, így a könyveket terjeszteni szükséges, a színdarabokat elő kell adni, a filmeket vetíteni kell. A közönséghez való eljuttatás igénye legalizálja a szomszédos jogok létét. A nyilvánosághoz közvetítés bizonyos műfajok esetén az előadó művészek,

szervezetek közreműködését, és számukra speciális jogosultságok (a szerzői alkotásokkal szomszédos jogok) biztosítását követelik meg.