Agrrgazdasgtan IV Az lmunka szerepe a mezgazdasgban Dr

Agrárgazdaságtan IV. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban J Munka: A munkaerő kifejtése, a munkaerő pedig az ember fizikai, szellemi képességeinek összessége J A munka elsőrendű termelési tényező, minden érték teremtője J A munkaerő speciális termelési tényező mert élőrendszer, érzései vannak, és fontos a társadalmi funkciója, ezért kereslete kínálata eltér más termelési tényezőkétől. J Minél fejlettebb egy társadalom, a munka (humán tőke) mint termelési tényező, a annál fontosabb szerepet játszik a nemzetgazdaság jövedelem termelésében. J Kereslete, kínálata nem csökkenhet egy bizonyos szint alá, mert a társadalom működésképtelen lesz, „a mikro szereplők pedig éheznek”.

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban • A munkaerőpiacot befolyásoló tényezők: – – – – – Népesség nagysága Munkaerő bázis Korösszetétel Munkaerő minőségi összetétele Technológiai színvonal Ágazat jellemzők Migrációs folyamatok Reálbér nagysága Vásárlóérték Törvények

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Munkanélküli: Az a személy, akinek az adott időszakban nincs munkahelye, de aki munkát keres. A munka kínálat meghaladja a munka keresletet. Fajtái: átmeneti, ciklikus, strukturális Mérése: munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta: A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva. A mezőgazdaságban az élőmunkának speciális tulajdonságai vannak.

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Speciális sajátságok: J Területi regionális tagoltság , helyhez kötöttség J Családi gazdaság speciális, sajátos hatása J Munkaerő képzettségi eltérése J Munkaerőpiac hatásának késése és gyengülése J A falu és a város között lévő kulturális különbség hatása a munkaerőpiacra JA fizikai munka felhasználásának foglalkoztatásának problémái folyamatos

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban XIX. század közepe: J Lakosság fele mezőgazdasági népesség J Kvalitása a korszak technológiai színvonalának megfelelő (parasztgazdaságok, nagy bírtokok vezetőinél) J Napszámosok cselédek alacsony képzettség (analfabétizmus) J 1930 -tól mezőgazdasági továbbképzés (arany, ezüstkalász) kis és közepes parasztgazdaságok esetén J Munkaerő túlkínálat J Földosztás után 4. 5 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban J Korszerűsítéssel párhuzamosan csökken a mezőgazdaságban dolgozók aránya

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban 1970 -1980: J J Termelés technológia, gépesítés aránya nő. Árutermelés aránya nő. A mezőgazdaságban alkalmazottak száma csökken. A csökkenés mértéke évenként 1970 -ig 50 -60 ezer fő átlagosan, 1970 -től 8 -10 ezer főre csökken, 76 -77 létszámcsökkenés stagnál. J A magyar mezőgazdaságban a régi önellátó gazdálkodás elemeinek a jelentősége csökken. J A mezőgazdasági és ipari munkaerő szétválása. Év Aktív kereső népesség Ebből: mezőgazdasági aktív kereső 100 mezőgazdasági aktív keresőre jutó népesség Száma fő Aránya % fő 1970 4980. 2 1193. 7 24. 0 865 1975 5085. 5 1032. 2 20. 3 1018 1980 5076. 6 988. 9 19. 5 1085

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Okai: J Munkaidőalap csökken J Melléküzemágak (ipar) fejlődése J Társadalmi megbecsülése nő J Társadalmi juttatások kiegyenlítődnek: Az ipari foglalkoztatottak átlagkeresetének a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresete 91 -96 %-a J Javulnak a munkakörülmények

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Aktív keresők száma (1000 fő) Év Aktív keresők aránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből (%) A mezőgazdaságban Ebből: alaptevékenységben 1981 983. 7 742. 8 19. 6 14. 8 1982 1004, 0 719. 3 20. 1 14. 4 1983 1028. 8 720. 7 14. 5 1984 1018. 2 692. 0 20. 6 14. 0 1985 981. 1 660. 6 20. 0 13. 4 1986 933. 1 623. 4 19. 1 12. 7 1987 890. 0 589. 0 18. 2 12. 1 1988 860. 0 569. 3 17. 8 11. 8 1989 840. 0 565. 3 17. 5 11. 7

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Csökkenés oka: J Megszűnnek a mellékiparágak J Termelékenység nő J Technológiai fejlődés J Nyugdíjpolitika J Gyengül a mezőgazdaság jövedelempozíciója

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi átlagkeresete (KSH) Évek 1970 1975 1980 Szocialista ipar 2261 3069 4125 Állami gazdaságok 2263 2940 3975 Mg. termelőszövetkezetek 1875 2973 3735 Egy főre jutó bruttó termelési érték (folyó áron) KSH 1970 1975 Megnevezés 1980 1983/1970 Folyó áron ezer forint % Anyagi ágak összesen 141 224 345 435 309 Ipar 219 351 566 713 326 Építőipar 139 200 362 260 Mezőgazdaság 72 120 207 258 358

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Kistermelés munkaerő ráfordítása: J 1. 5 millió háztartásban folyik kistermelés (ország lakosságának 42%-a J Családtagok 70%-a vesz részt a családi termelésben (kb. 3 millió 150 ezer ember) J 2. 7 milliárd munkaóra = 1. 2 millió dolgozó éves munkaideje J Háztartásonként napi 4. 9 munkaóra + 1. 5 óra házkörüli munka J 75 %-kal meghaladja az állami gazdaságok és a szövetkezetek szektorának együttes munkaidő alapját J Termelékenysége nagyon alacsony

A magyar gazdaság munkaerő-mérlege 1990 - 2004

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

A reálkereset évenkénti változásának mértéke az 1990. és a megelőző évhez képest

A nettó átlagkeresetek és az inflációs ráta alakulása 1997 és 2004 között

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban K 2001 -ben az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a mezőgazdaságban 2, 2 -szerese a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva, K a középfokú végzettségűek terén a mezőgazdaság lemaradása átlagosan 12 % (KSH, 2002). K A foglalkoztatottak 25 %-a 50 éven felüli, a 14 -29 éves korosztály aránya 17, 9 %, amely az ágazatok között a legalacsonyabb szinten van. K Alkalmazottként kevesen szeretnének a mezőgazdaságban elhelyezkedni K A mezőgazdasági munka elismertsége minimális