Agrrgazdasgtan III Elads Elad Dr Geszti Szilrd egyetemi

Agrárgazdaságtan III. Előadás Előadó: Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd

Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között: · társadalomtudomány, · gazdaságtudomány, · ágazati gazdaságtan.

Az agrárgazdaságtan forrásai: · a közgazdaságtudomány, · a mezőgazdasággal foglalkozó természettudományok, · az egyéb “társtudományok” (matematika, szociológia, jog stb. )

Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között: · társadalomtudomány, · gazdaságtudomány, · ágazati gazdaságtan.

Agrárgazdaságtan fogalomrendszere • Agrárgazdaságtan: A közgazdaságtan olyan ágazati alrendszere, amely a mezőgazdaság sajátosságainak közgazdasági, elsősorban a makroökonómiai kérdéseivel foglalkozik. • Agrárgazdaságtan I. : A mezőgazdasági beilleszkedésének, működésének és fejlődésének makroökonómiai vonatkozásaira értelmezik.

Agrárgazdaságtan fogalomrendszere Agrárgazdaságtan III. : Interdiszciplinális tudomány. Az élelmiszer-gazdaság, benne a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe, ágazati, gazdasági sajátosságai, piaci és intézményi kapcsolatai, integráció és a kooperáció rendszere, természeti, ökológiai és közgazdasági adottságai, sajátosságai és konzekvenciái. Agrárgazdaságtan tárgya: J J J J A mezőgazdaság versenyképessége. A mezőgazdasági- és élelmiszerpiac működésének általános és sajátos vonásai. A mezőgazdaság költség- ár- és jövedelemviszonyai. A mezőgazdasági árszínvonal, az árviszonyok, az árdiszparitás és az agrárolló összefüggései. A termelési tényezők használatának és piaci sajátosságai. Externáliák mezőgazdasági hatásai. A mezőgazdasági vállalkozások és vállalatok struktúrájának jellemzői, termelési és piaci konzekvenciák. A mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek gazdaságtanának alapkérdései.

Az agrárgazdaságtannal kapcsolódó tudományok: JKözgazdaságtan (mikro- makroökonómia) JAgro- zootechnika JMezőgazdaság JAgrárpolitika JAgrár- gazdaságtörténet JVilággazdaságtan JMűszaki tudományok

Fő kapcsolódásai (éles válaszfal nélkül): · a vállalati gazdaságtan vagy üzemtan, amely a termelés alapvető egységeinek működését vizsgálja, · az agrárpolitika, amely az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, valamint a mindenkori politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban.

A mezőgazdaság fogalomváltozása: J A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik ága, amely növényi, állati eredetű élelmiszereket, ipari nyersanyagokat állít elő. J A mezőgazdaság olyan őstermelő gazdasági ág, amely alapvetően a természeti tényezőkre támaszkodik. J Az 1970 -es évektől megjelenik az élelmiszer-gazdasági komplexum fogalma, amely az élelmiszertermelés mezőgazdasági és élelmiszeripari ágát foglalja magába J Agrobusiness (agrárkomplexum): az élelmiszergazdaságot (termelés, feldolgozás, kereskedelem) a vele egybekapcsolódó ellátó iparágakkal együtt tartalmazza.

A mezőgazdaság fogalomváltozása: Agrárium: J Élelmiszertermelés, Mezőgazdaság, Élemiszeripar, J Természeti környezet és az erre irányuló társadalmi tevékenység J Terület fenntartó, életminőséget érintő tevékenységi gazdasági kör J Természeti környezet használata fenntartása, fenntartható fejlődés, újratermelés J Környezetvédelem, J Vidék, területfejlesztés Multifunkcionális mezőgazdaság: K Termelési funkció K Környezetvédelmi funkció K Társadalmi funkció

Az agrárgazdaságtan és az élelmiszergazdaság viszonya A mezőgazdaság magába foglalja: · a növénytermelést, · az állattenyésztést, · az elsődleges szolgáltatásokat. Az élelmiszergazdaság magába foglalja: · a mezőgazdaságot, · az élelmiszeripart és · az élelmiszerkereskedelmet. Az agrobiznisz magába foglalja: · a mezőgazdaságot, · az élelmiszeripart, · a termelési eszközöket gyártó ipart és · az élelmiszerkereskedelmet.

A mezőgazdaság természeti és közgazdasági sajátosságai: J A természeti tényezők nagy szerepe. J Biológiai rendszer változékonysága. J Más gazdasági ágaknál nagyobb kockázat. J Tőkeigényesség. J Gyenge jövedelmezőség. J Alacsony likviditás. J Rugalmatlan kereslet, kínálat. J Termelési folyamat hosszú ideje. J A termelési idő és munkaidő nem esik egybe. J Termőföldhöz, helyhez kötöttség.

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban SNA (Nemzeti Elszámolások Számlarendszere) Mutatók Bruttó Félnettó (elnevezésben bruttó) Megtermelt jövedelem Bruttó kibocsátás (GO) Bruttó hazai termék (GDP) Nettó hazai termék (NDP) Elsődleges elosztás során megtermelt jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) Nettó nemzeti jövedelem (NNI) Végső felhasználásra kerülő jövedelem Bruttó rendelkezésre álló jövedelem (GNDI) Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI) Nettó

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban GO: Az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék és szolgáltatás értéke. GNP: Bruttó nemzeti termék. Az adott ország állampolgárai által egy adott időszak alatt belföldön és külföldön megtermelt végső szolgáltatásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. GDP: Az adott évben az adott ország területén megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek, fogyasztási, beruházási cikkek és szolgáltatások összértéke. A GO - folyó termelő felhasználás. NDP: Az adott évben az adott ország területén létrehozott új termékek és szolgáltatások értékösszege. GDP - állóeszközök tárgyévi értékcsökkenése.

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban folyó áron számolva (KSH) A mezőgazdaság részaránya ÉV GDP termelésben Fogyasztásban Exportban * Beruházásban Foglalkoztatottságban Külkereskedelmi forgalom egyenlege milliárd Ft % 1990 12, 5 37, 0 23, 1 8, 7 17, 0 98, 0 1991 7, 8** 31, 9 25, 1 4, 3 15, 2 142, 2 1992 6, 5 31, 0 26, 0 2, 9 13, 0 150, 7 1993 5, 8 28, 7 23, 4 3, 1 9, 3 106, 5 1994 6, 0 28, 7 22, 7 2, 9 8, 7 111, 9 1995 5, 9** 28, 4 23, 6 2, 9 8, 9 227, 6 1996 5, 8 27, 3 21, 6 2, 9 8, 3 244, 7 1997 5, 2 26, 9 15, 5 3, 4 7, 9 295, 6 1998 4, 9 26, 5 12, 4 3, 6 7, 5 314, 7 1999 4, 2 26, 2 9, 6 3, 3 7, 1 273, 3 2000 3, 7 29, 2 8, 4 2, 7 6, 9 302, 2 2001 3, 7 30, 8 8, 7 3, 0 6, 2 374, 8

A magyar agrárgazdaság helye a népgazdaságban - a foglalkoztatás · az 1950 -es években a foglalkoztatottak fele mezőgazdasági, 1 -2% élelmiszeripari, · az 1960 -as években 35% mezőgazdasági és 3% élelmiszeripari, · az 1990 -es évek elején 11, 2% mezőgazdasági és 4, 2% élelmiszeripari, · 1998 -ban pedig 7, 2% mezőgazdasági és 3, 5% élelmiszeripari. · Mindez jól megegyezik a világtendenciákkal.

A magyar agrárgazdaság helye a népgazdaságban - a jövedelemtermelés · az 1950 -es években a mezőgazdaság 30, az élelmiszeripar 35 -kal részesedett, · az 1960 -as években 25% a mezőgazdaság és 3% az élelmiszeripar, · az 1990 -es évek elején 8 -9% a mezőgazdaság és 5% az élelmiszeripar, · 1998 -ban pedig 5, 6% a mezőgazdaság és 3, 7% az élelmiszeripar aránya. · Mindez szintén megegyezik a világtendenciákkal.

A magyar agrárgazdaság részesedése a külkereskedelemből • Az agrárexport értéke stagnál, aránya gyorsan csökken • Az import viszonylagos jelentősége nő, de nem meghatározó • Az agrárszaldó értéke stagnál, de továbbra is fontos kiegyensúlyozó szerepű • 40 -50%-os az EU aránya, a hagyományos Kelet-európai piacok válságban vannak

A magyar mezőgazdaság GDP-jének növekedése és népgazdasági részesedése, 1990 = 100%

A világ és Magyarország agrártermelésének alakulása 1989 és 2000 között (1989 -1991 = 100%) A világtrend A magyar növekedés a világtrendhez képest

A magyar agrár-külkereskedelem alakulása 1990 és 2001 között, USD-ben és €-ban kifejezve

Mezőgazdasági termékek termelésének volumenindexe (Összehasonlító áron, %, 1990=100%) Év Növénytermesztés+ kertészeti termékek Állattenyésztés Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi 1990 100 100 100 1991 102, 5 84, 4 87, 3 84, 4 90, 0 81, 1 1992 76, 1 73, 8 82, 1 64, 7 73, 2 76, 1 1993 69, 1 66, 1 69, 0 58, 0 50, 1 72, 8 1994 75, 9 63, 3 64, 3 51, 2 41, 2 77, 0 1995 77, 3 65, 5 65, 0 55, 2 47, 5 79, 3 1996 84, 9 66, 6 64, 0 61, 3 38, 5 77, 1 1997 84 62, 6 63, 6 51, 2 34, 8 82, 6 1998 80, 9 66, 5 66, 6 54, 5 38, 2 88, 5 1999 82, 8 65, 4 66, 7 56, 7 28, 8 81, 7 2000 70, 9 67, 3 55, 5 35, 2 91, 0 2001 93, 7 66, 8 68, 8 51, 7 37, 6 93, 2 Forrás: KSH, 2002

Az élőállatok és állati-termékek bruttó termelési értékének szerkezete főbb ágazatok szerint (Folyó árak alapján, %) Év Mezőgazdasági termékek összesen Állattenyésztés összesen Szarvasmarha Sertés Baromfi Egyéb állatok és állati termékek 1990 100 50, 6 13, 6 21, 4 12, 4 3, 2 1991 100 42, 9 11, 4 16, 8 11, 8 2, 9 1992 100 48, 4 13, 1 18, 0 13, 2 4, 1 1993 100 46, 3 12, 4 16, 8 13, 7 3, 4 1994 100 44, 6 11, 7 15, 0 14, 8 3, 1 1995 100 45, 1 11, 1 18, 0 12, 9 3, 1 1996 100 40, 4 9, 6 15, 3 12, 5 3, 0 1997 100 43, 8 10, 7 15, 4 14, 9 2, 8 1998 100 48, 8 13, 6 16, 1 15, 8 3, 1 1999 100 44, 2 13, 9 13, 7 13, 9 2, 7 2000 100 48, 6 14, 1 15, 7 16, 0 2, 8 2000 100 50, 1 13, 0 18, 2 16, 0 2, 9 Forrás: KSH, 2002

A főbb állati eredetű termékek átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között (1990 = 100%)

A főbb ipari növények átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között

A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között, kg/ ha

A mezőgazdasági termékek felvásárlási árindexének alakulása 1950 és 2000 között, az előző év = 100

Az agrárolló alakulása 1989 = 100%