A ZSELIC Villnyi Dvid A Zselic Fldrajza Nrai
- Slides: 18
A ZSELIC Villányi Dávid: A Zselic Földrajza Nárai Marcel: A Zselic történelme Molnár Ákos: A Zselici természet Varga Marci: Csillagászat
Villányi Dávid: A Zselic Földrajza Villányi Dávid
Topográfia A Zselic területe 1200 km² Elhelyezkedése: Dunántúli-dombság déli része, Északról a Kapos völgye, északkeletről a Völgység, keletről a Baranyai-hegyhát és a Mecsek, délről a Drávamenti-síkság, nyugatról pedig a Belső-Somogy határolja. Villányi Dávid
Domborzata: A dombságot észak-dél irányú, törésvonalakhoz igazodó völgyek és hátak tagolják. A dombhátak szélesek és laposak, a belőlük kiinduló oldalgerincek is csaknem azonos magasságúak A Dél-Zselicre, lösszel fedett rögök sora jellemző. Legmagasabb tengerszint feletti pontjai Villányi Dávid
FOLYÓK-FORRÁSOK A területen 140 forrás található. Nagyobb jelentőségű forrás a geológiai adottságok miatt nem alakulhatott ki. Az Észak-Zselic folyóvizeit: Kapos, a Dél-Zselicét a Fekete-víz illetve a Dráva gyűjti össze. A legnagyobb vízgyűjtő területtel és hosszal az Almás-patak (221 km², 39, 5 km) és a Gyöngyös-patak főága (152 km², 28 km) rendelkezik. A teljes terület alatt termálvízkincs húzódik, de ez idáig csak Hencsén sikerült a feltárása, és hasznosítása. Nagyobb vízfolyások: Almás-patak, Gyöngyös Surján-patak Villányi Dávid
TALAJSZERKEZET A Kapos környékén agyagbemosódásos barna erdőtalaj , és középkötött, nem karbonátos vályog jellemző A déli részen barna erdőtalaj található A dombhátak között fekvő völgyekben a fekete színű réti talajok elterjedtek. A természetes termőképesség zömmel közepes besorolású Villányi Dávid
Nárai Marcell: A Zselic történelme
KIALAKULÁSA A tájat a devon és kora karbon időszakában fokozatosan visszahúzódó tenger borított, mely a felső karbonban bekövetkező variszkuszi hegységképződés során kiemelkedett és szárazulattá vált. Nárai Marcell
GAZDASÁGA A Zselicség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A Zselic nyersanyagerőforrásait és azok előfordulását alapvetően a földtani szerkezet határozza meg Nárai Marcell
TÖRTÉNELME A MÚLTBAN Neve honfoglalás-kori szláv lakosságára utal, tőlük ered a Zselic, zselica elnevezés is mely az itt őshonos tölgyre utal. A csiszolt kőkorszak leletei nagy számban kerültek elő a Kaposvölgyből. A késői bronzkorban, illetve a vaskorban, jelentős népesség élt a Zselic dombvidékén. A honfoglalás idejében a Zselicet szlávok lakták. A török hódoltság előtti időszakban a Zselicet teljes egészében magyarok lakták. Buda, Pécs és Szigetvár eleste után a Zselic teljes területe török megszállás alá került. A területnek 1689 -es felszabadulása után alig maradt lakossága. A népességcsökkenést a földbirtokosok németek betelepítésével ellensúlyozták. Nárai Marcell
KULTÚRA (MODERN TÖRTÉNELEM) A Zselic néprajzi, társadalomtörténeti szempontból is értékekkel teli táj. A táj jellegzetes népi építészetét a tájvédelmi körzet nyugati határán található Szenna, amely talán legismertebb faluja a Zselicnek. Itt található hazánk első Europa Nostradíjas falumúzeuma, amelynek különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat egy élő falu közepébe telepítették. Nárai Marcell
TELEPÜLÉSEK Almáskeresztúr, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Boldogasszonyfa, Bőszénfa, Csebény, Cserénfa, Csertő, Csoma, Gálosfa, Gödre, Hajmás, Horváthertelend, Ibafa, Jágónak, Kaposgyarmat, Kaposmérő, Kaposszekcső, Kaposszerdahely, Kaposvár, Kercseliget, Kisbeszterce, Magyarlukafa, Mosdós, Nagyberki, Meződ, Mozsgó, Palé, Patca, Sántos, Sásd, Simonfa, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyharsány, Somogyviszló, Szágy, Szenna, Szentbalázs, Szentlászló, Szigetvár, Szilvásszentmárton, Szulimán, Tormás, Vásárosbéc, Zselickisfalud, Zselickislak és Zselicszentpál. A fönti települések a Zselicen és környékén találhatók. Nárai Marcell
Molnár Ákos: A Zselici természet
ZSELIC ÉS TERMÉSZETE A Zselici Tájvédelmi Körzet egy mesebeli, eldugott kis szeglete országunknak, amely a hagyományőrzés, a természettel való együttélés jegyében igazi aktív kikapcsolódási lehetőségeket is kínál. Mutatjuk a legszebb helyeket, ahol kiszakadhatunk egy kicsit a világ zajából. Molnár Ákos
ZSELICI DOMBVIDÉK A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán. E kevéssé ismert tájat főként az erdők uralják, melyet a sajátos klíma és az emiatt kialakult kivételes élővilág tesz egyedülállóvá. A több évezred óta itt élő emberek egykori települései kevés nyomot hagytak maguk után, a természet újra és újra magáévá teszi az elhódított területeket: fák gyökerei szövik át a történelmet. Molnár Ákos
A ZSELICI ERDŐK SZÉPSÉGEI A kora tavaszi virágok egyik csodás ritkasága. Igazi kincset ér megpillantása. Különleges, kecses, nemesen természetes. Minden tavasszal mikor rábukkanunk az első példányokra visszavonhatatlanul tudjuk, hogy vége van a télnek. Molnár Ákos
ZSELICI SZARVAS PARK Látogatótúráink és szervezett programjaink mind a szakmabeliek, mind a természet és az élővilág iránt érdeklődők számára kellemes, érdekes kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Molnár Ákos
FELHASZNÁLT IRODALOM www. wikipedia. hu Menyhárt Zsolt: Zselici tájakon