A vzszennyezs Ksztette Balla Boglrka VIAK3 A Fld

A vízszennyezés Készítette: Balla Boglárka VIAK-3

A Föld vízkészlete l l A Föld teljes vízkészletét 2 milliárd km 3 -re becsülik. Ez a vízkészlet a Föld, mint égitest kialakulása óta változatlan, és a Föld teljes tömegének 1%-a. Ezen vízkészletnek mintegy 30%-a kémiailag kötött víz, a szabad vízkészlet 1, 36 milliárd km 3 -re tehető. A szabad vízkészletek mintegy 97%-a sósvíz, és a kereken 3%-ra tehető édesvíz jelentős része a sarki jégtakaróban, illetve a gleccserekben fordul elő. Így a teljes vízkészletnek csupán 0, 03%-a a ténylegesen hasznosítható, hozzáférhető édesvíz.

A tiszta víz összetétele l l A víz egy vegyület, melynek molekuláit két hidrogén, és egy oxigén atom alkotja. Mivel a természetben a hidrogénnek három (1 H, 2 H, 3 H), az oxigénnek hat (14 O, 15 O, 16 O, 17 O, 18 O, 19 O) izotópja létezik, elvileg 36 víz molekula szerkezet létezhet, amelyből 9 képez stabil nuklidet. Ezek a természetes vizekben kisebb-nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Legnagyobb mennyiségben (99, 73 mol %) a 1 H 216 O fordul elő, a 2 H 216 O (nehézvíz) aránya 2, 3· 10 -6 mol %.

A tiszta víz összetétele l Az egyes izotópok fizikai tulajdonságai közül elsősorban az olvadáspontban (H 2 O: 0, 0 D 2 O: 3, 82 o. C), a sűrűségben (H 2 O: 998, 203 ; D 2 O: 1105, 34 kg/m 3) a maximális sűrűséghez tartozó hőmérsékletben (H 2 O: 3, 98, D 2 O: 11, 185 o. C) térnek el. A kémiai tulajdonságokban nincs lényeges eltérés, csupán a nehézvíz reakciósebessége kisebb, mint a normál vízé.

A felszíni vizek l l különböző hosszúságú, vízhozamú természetes vagy mesterséges vízfolyások illetve állóvizek lehetnek vízfolyások jellemzője általában nagy tömegük, helyzeti magasságkülönbségből adódó mozgáskészségük, időben és térben változó mennyiségük, viszonylag gyors utánpótlásuk, erodáló, illetve hordalékmozgató jelenségekben megnyilvánuló nagy energiatartalmuk és a felszíni vizekre általában jellemző változatos és nagy élőszervezet tartalmuk

A felszíni vizek l A tavakban ökológiai szempontból a következő részeket különböztetjük meg (4. ábra). litorális zóna: sekély, tápanyagokban gazdagabb, és a parttal érintkező rész limnetikus zóna: a nyílt víz felszíni rétege, amelybe a fotoszintézishez elegendő napfény érkezik, így változó mennyiségű planktont és különböző állatfajokat tartalmaz a rendelkezésre álló növényi tápanyagtól függő mennyiségben profundális zóna: a fénysugarak nem tudnak behatolni, ez a réteg hidegebb, sötétebb, és oxigén szintje is alacsony bentikus zóna: a fenéken alakul ki, amelyben nagy számú baktérium, és egyéb lebontó szervezet él, amelyek a fenékre leülepedő elhalt növényi és állati szervezetekkel, és állati hulladékokkal táplálkoznak

A felszíni vizek

A felszín alatti vizek l A felszín alatti vizekre jellemző, hogy ha a felszíni vizek közül csak a szárazföldek felszíni vizeivel hasonlítjuk össze ezeket, akkor nagyobb a víztartó rétegben egyidejűleg tárolt víz mennyisége, kisebb a mozgáskészségük, így kisebb a utánpótlásuk mértéke, élőszervezeteket elsősorban az első vízzáró réteg fölött elhelyezkedő talajvíz tartalmaz és ezek is általában patogén mikroszervezetek. A mélyebb rétegekből származó felszín alatti vizek hőmérséklete magas, jelentős az oldott gáz, illetve ásványi anyag tartalmuk, így ezek ásvány-, gyógy-, illetve hévízként hasznosíthatók.

A felszín alatti vizek l l Talajvíz: Az első vízzáró réteg fölött található összefüggő víz. Ennek egy sajátos formája a parti szűrésű víz, amelyre jellemző, hogy a talajvíz egy vízfolyással hidraulikus kapcsolatban van, és utánpótlása több mint 50%-ban a vízfolyásból származik. Rétegvíz: a két vízzáró réteg között elhelyezkedő víz Mélységi víz: ha a rétegvíz nagyobb mélységben található Karsztvíz: a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) hasadékaiban található vizek

A felszín alatti vizek

A víz biológiai jelentősége l l A víz egyik lényeges biológiai jellemzője, hogy az élőszervezetek felépítésének egyik lényeges alkotóeleme. A fajtól, szervtől, illetve fejlettségi állapottól függően a növényi illetve állati szervezetek 55 -90%-át alkotja víz. Így pl. az emberi test embrionális korban 80 -90%-ban, idős korban 5560%-ban tartalmaz vizet. Fontos a víz anyagcsere folyamatokban szállítóközegként betöltött szerepe. A vízben illetve a víz közvetítésével játszódnak le az életfunkciók biofizikai illetve biokémiai folyamatai.

A víz biológiai jelentősége l l A növények és az állatok esetében is jelentős a fitomassza előállításában játszott szerepe. Az 1 kg fitomassza előállításához szükséges víz mennyiségét a transzspiriciós együttható fejezi ki, melynek értéke hazai viszonyok között 250 -1000 l· kg-1 szárazanyag.

A víz biológiai jelentősége l l l Ugyancsak jelentős a víznek az előszervezetek hőmérséklet-szabályozásában betöltött szerepe is. A víz olyan közeg, amely nagyon sok előszervezet számára életközeg. Így a tengerekben, a szárazföldi álló és folyóvizekben a mikroszervezetektől az emlősökig előszervezetek milliárdjai élnek. A vizekben élő hasznos mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, stb. ) életfunkciója révén a napfény illetve a vízben oldott oxigén hatására megy végbe a szennyezett vizek természetes tisztulása, melynek során a szennyező szerves anyagokat szervetlen anyagokra bontják le.

A víz biológiai jelentősége l l A hasznos mikroorganizmusok mellett az egészségre ártalmas patogén vírusok illetve baktériumok és egyéb szervezetek is előfordulnak. Az előszervezetek elhalását követő bomlási, rothadási folyamatok eredményeként toxikus anyagok szennyezhetik a vizeket.

Mi a szennyezett víz? l l A tiszta víz manapság drága kincs. Sok országban nem elegendő a vízkészlet, mert nem esik elég csapadék, vagy mert nagy a népesség száma és a helyi vízkészletek nem elegendőek. A vizek tartósan és egyre jobban elszennyeződnek, fertőzővé és mérgezővé válnak. A legtöbb európai folyóban ma már nem élnek halak, vagy csak mérgező húsú halak élnek; s ha a felszínükön nem úsznak nagy olajfoltok, a bennük való fürdéssel akkor is súlyos fertőzéseket lehet szerezni Szennyezettnek azt a vizet tekintjük, amelyben az oldott anyagok mennyisége vagy fajtája ártalmas az emberek, az állatok, a növények vagy a környezet számára

Néhány kétségbeejtő tény l l az óceánokba évente 2, 6 millió tonna nitrát, 2, 5 millió tonna cink, 370 ezer tonna ólom kerül. folyókba és tavakba 300 milliárd liter szennyvíz kerül a mezőgazdaságban évente 80 millió tonna műtrágyát használnak évente több mint 120 millió tonna mosószert, kozmetikumot használunk fel

Néhány kétségbeejtő tény l l A vízszennyezés legjelentősebb szereplője az ipar, elsősorban a vegyipar. Az ipari szennyvíz mennyisége naponta 2, 5 millió köbméter, melynek mintegy a fele kerül tisztítás nélkül a szabadba. A másik nagy szennyező a mezőgazdaság. Vegyszerek, gyomirtók, rovarirtók, műtrágyák kerülnek a felszíni vízkészletbe. Ezen kívül a háztartások szerepe óriásira növekedett a mosószerek, öblítők, vízlágyítók, kozmetikumok, savak és lúgok széleskörű használatával.

Ez a felismerés késztette a különböző országokat a víz védelmet szolgáló jogszabályok megalkotására. l l Hazai vonatkozás: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, illetve az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. Nemzetközi szinten számos egyezmény született a tengerek, az országhatárokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről.

Vízügyi konferenciák l l Stockholm: I. Környezetvédelmi Világkonferencia, Rio de Janeiro: “Környezet és fejlődés” konferencia (1992) Argentina: az ENSZ vízügyi konferenciája (1977)-Mar del Plata akcióterv: vízellátás és csatornázás javítása Nemzetközi Vízellátási és Csatornázási Évtized Dublin: ‘Víz és Környezet’ nemzetközi konferencia 113 ország és ENSZ szakértők részvételével (1992) – Dublini nyilatkozat: a vizekkel kapcsolatos aggodalmakat és megfogalmazásokat politikai felhívás formájában hozta a kormányok és a közvélemény tudomására

Mit tehetünk mi? l l Fürdés helyett inkább zuhanyozz! Egészségesebb és takarékosabb is, mint a kádban fürdés. Ne folyasd feleslegesen a vizet, a fogmosáshoz használj poharat!

Mit tehetünk mi? l l l A mosógépet rakjuk tele ruhával, ha beindítjuk, egy-két pólóért pazarlás beindítani. Azzal is vizet spórolunk meg, ha vigyázunk a ruháink tisztaságára. Ha kevesebb ruhát piszkolunk össze, kevesebb lesz a mosnivalónk is. Ügyeljünk arra, hogy sáros lábbal ne menjünk be a lakásba, mert úgy is megspórolhatunk vizet, ha nem kell naponta többször felmosnunk. A kertet reggel és este locsold, ilyenkor kevésbé párolog a víz. De locsolásra használhatjuk az összegyűjtött esővizet is. A vizet a növények gyökeréhez juttasd!

Mit tehetünk mi? l l l Ne szemetelj az utcán, az erdőben, ne dobálj csokoládés papírt az utcai csatornalefolyókba. A szemét a kukába való, sőt a legjobb az, ha oda is válogatva kerül: külön üveg, külön papír, stb. A gyárakból kibocsátott szennyeződések, a műtrágya, a növényvédő szerek használata csökkenti az ivóvíztartalékot. Ügyeljünk arra, hogy milyen vegyszereket használunk, és minként szabadulunk meg tőlük. Környezetkímélő mosó- és mosogatószereket használjunk!

Mit tehetünk mi? l l l Csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékekből! Természetes vizekben közvetlenül fürdés előtt ne kenjük be magunkat napolajjal! Ne dobjunk lefolyóba, WC-be sűrű zsiradékot, ételmaradékot, kávézaccot, maró vegyszert, erős fertőtlenítőt, használt olajat!