A vrosfejldsi szakaszok szerinti nagyvrostpusok Eurpban dr Jeney

A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Európa városi terei Geográfus szak (MSc) 2020/2021, I. félév ELTE Földrajz Központ

Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai 1. Premodern (tradicionális) – ókor, középkor: lágytojás modell – Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) 2. Modern – ipari forradalom: tükörtojás modell – Város szétterült – Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot 3. Posztmodern: rántotta modell – Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai – Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) – Gödöllő a 2011 -es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona

Három jellegzetes történelmi várostípus Európában antik város ókori Róma: ER 1, VR 1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER 1 – részben eu-i, VR 1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER 1, VR 1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER 1. : Moszkva szuburbanizáció USA 1910 -es évektől, Nagy-Britannia: 1940 -es évek dezurbanizáció USA 1970 -es évektől, Európa 1980 -as évektől tradicionális város modern város posztmodern reurbanizáció Európa (London) 1980 -as évektől város posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban

Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Városfejlődési szakasz Népességszám változása Város Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés! Csökkenés Növekedés Csökkenés! 2. Szuburbanizáció Növekedés Csökkenés! Növekedés! Csökkenés 3. Dezurbanizáció Csökkenés! Növekedés Csökkenés Növekedés! 4. Reurbanizáció Növekedés! Csökkenés 5. Posztszuburbanizáció Csökkenés Növekedés belső átendeződéssel Csökkenés

Városnövekedési szakaszok tanulságai n Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg – Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás n Vezető, mértékadó kontinens – Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában – Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában n Folyamat dinamikája: – Először agglomerálódás – Utána szuburbanizáció – Utána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet n n Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) – (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak)

Fogalmak, információs és módszertani kérdések n Kutatási kérdések 1. Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? 2. Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? 3. Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? n Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése – Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) – Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) jelenkorig n Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: – Népességszám alapján (500 ezer fő felett) – Elővárosok nélkül – Ha valaha elérte ezt a népességszámot

Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása 1. Város történeti népességszáma (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja – Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) – Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is 2. Város jelenkori (2007 -es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer (megszűnt) vagy City Population honlapja

A nagyvárosok átlagos évi népességszámváltozása 1950 -től évtizedenként n n n 1950 -es évek: gyorsabb növekedés 1970– 1990 es évek: fogyó népesség 2000 után: újra növekedés

1950– 1960 n n Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1960– 1970 n A fogyás kiterjed Ny-Köz-Eu-ra is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1970– 1980 n n A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fro-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek – Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1980– 1990 n Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben – Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) – Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1990– 2000 n Alapvetően megfordul a kép – K-Köz-Eu csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) – Fejlett Eu-ban néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

2000 után n n Fejlett Eu: alig van csökkenés K-Köz-Eu: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

A nagyvárosok népesedésük alapján elkülönülő klaszterei klaszter elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 2 Dublin, Valencia 4 3 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 13 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszámváltozása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

Vizsgálatok megújítása n n n Vizsgált térség: immár egész Európa az Urálig (EU helyett) Vizsgált időszak kierjesztése: 2015 -ig (2007 helyett) Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59 -ről 99 -re nőtt

A nagyvárosok 1950– 2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5– 6– 7 1– 1– 1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszámváltozása Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások

A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások

Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin j. A sin j. B + cos j. A cos j. B cos (l. B-l. A)

A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin j. A sin j. B + cos j. A cos j. B cos (l. B-l. A)

A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások